Nyugdíjaként, "már csak" három egyetemen tanított. Ha tehette hetente négyszer, leúszott ezer métert a Sportuszodában. Ha a Maty-éren bármilyen verseny volt, kijárt nosztalgiázni, de akár azt is mondhatnám, hogy láthatáson volt. ...Mint a pálya egyik szülõatyja. A pályaépítésért megkapta a Sportérdemérem arany fokozatát. Két évig tagja volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak. 2009-ben emléktáblát avattak tiszteletére a hálás utódok az evezõst ábrázoló szobor talapzatán. Interjúnk 2007-ben készült.
Hallgassa meg az emléktábla átadó után Petrovics Kálmánt!
- Budán kezdtem sportolni, hisz a városmajorban voltam elemi iskolás. Közel volt a Vasas Pasaréti úti pályája, ahol, maga Gyarmati Olga tanította meg nekem a rajtgödör készítését, lévén sprinternek készültem. A korai kezdés miatt összejött egy szívnagyobbodásom, s a teljesítménysportot hamar be kellett fejezzem. A vívás következett, amit igen sokáig ûzhettem, párbajtõrözõként elsõ osztályú minõsítést szereztem. Lokomotív, Vörös Lobogó, OSC és végül a Szolnoki MÁV következett. Az ELTE alatt sportoltam az OSC-ben, s mikor Szolnokra kerültem dolgozni, akkor lettem MÁV-os. A versenyzõi pályafutásom vége felé elõbb a városi, majd a megyei vívó szövetség elnöke lettem, Szolnokon. Ott az ügyészségen dolgoztam, 1961. július elsejétõl.
- Mikor került Szegedre?
- Hetvenöt július elsején neveztek ki megyei fõügyésznek, s kilencvenkettõ március 15-ig itt dolgoztam, Szegeden, majd felkerültem az országos fõügyészségre, ahol az önálló közlekedési osztályt vezettem, nyugdíjba vonulásomig, 2001 június végéig.
- Akkor most nyugdíjasként tanít?
- Ahogy Szegedre kerültem azonnal oktatni, kezdtem, büntetõjogot a JATE-n, egész pontosan anyagi és eljárás jogot tanítottam, s tanítok, már most kezdõdik a 31. tanévem. De tanítok az ELTE továbbképzõ intézetében és a pesti Károli Gáspár Református Egyetem, Jogi Karán, hetente nyolc-tíz órát tartok. Sajnos a sok utazgatás leszûkíti a sportolási lehetõségemet, de hetente, ha tehetem, négyszer úszom ezer métert, Jobba Miki barátommal.
- Szép sportmúlttal rendelkezik, de ha jól tudom, a kajak kenu kapcsolatára és a pályára a legbüszkébb.
- Még Szolnokon jó barátságba kerültem Csapó Gézával, Aki miután megtudta, hogy Szegedre kerültem megkeresett. Elmondta az álmát, hogy szeretne Szegeden egy kajak-kenu pályát építeni. A montreali olimpia után, amikor nagyon gödörben volt, azt mondta, hogy már csak egy célja van, pályát építeni Szegeden. Hatalmas munkába kezdtünk, de az általa megálmodott helyen, a Boszorkány szigeten nem fért volna el a nemzetközi méretû pálya. Így megkerestük Dr. Simády Bélát, s rengeteg kalapozás, kilincselés után 1981. júniusában felavathattuk a Maty-éri pályaavatót. Béla barátommal, keresztbe átúsztuk a Maty-eret. Sajnos már sem Õ, sem az Országos Vízügyi Hatóság akkori vezetõje, Gergely István, Aki az elsõ két millió forintot adta az építésre, sincs már közöttünk.
Bekerültem a kajak-kenu szövetség elnökségébe, tíz év után azért mondtam le, mert a 95-ös világbajnokságra Szegeddel szemben, Fadd-Domborival kandidáltak a pesti vezetõk. Sergio Orsi, az akkori elsõ ember is Szegedet tartotta jó megoldásnak. Kilencvennyolcban, azután mindenért kárpótolt a síkvízi világbajnokság. Jövõre is ott leszek a lelátón, mint a pályaavató óta megrendezett valamennyi nagy versenyen.
,
Sport
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!