Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
70 esztendővel ezelőtt, Franciaország kapitulációjával véget ért a náci Wehrmacht nyugati hadjárata. Hitler alig több, mint hat hét alatt legnagyobb világháborús győzelmét aratta. Legyőzte és porig alázta Franciaországot.
Párizs bukása 2.
Trianon
Párizs bukása 1.
A végsőcél: Berlin II.
A végső cél: Berlin I
Könyv
Modellek
Leila
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Jolsvai András: Ma még csak szerda
Szegedi írók
Play: Izgalmas krimi Szincsok György tollából
Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Ilyen az élet
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Szegedi autósiskolák a neten
Programajánló
November 2019
H K S C P S V
282930311 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nőket
Relax
A férfi földrajza
A hőskor hősei 2
Filmleírások
Intim vallomások
Történelmi évfordulók Történelmi évfordulók
Légiháború 1944-45 IV.
Básthy Gábor   2009 June 05, Friday  
Image
Cikksorozatunkban most az 1944-ben hazánkat ért, legsúlyosabb polgári áldozatokat követelő szövetséges bombatámadásokat és azok hátterét elevenítjük fel.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

1944. június 2.-án, 65 esztendővel ezelőtt kezdődött az angolszász légierők „Operation Frantic" fedőnevű hadászati bombázó offenzívája. Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is.

A normandiai partraszállás mélységi előkészítésének részeként 1944. június 2.-án angolszász légierők megindították az „Operation Frantic" fedőnevű hadászati bombázó offenzívát, mellyel kiterjesztették a légiháborút Európa teljes, németek által megszállt területére. Ezt megelőzően a bombázások hazánk nyugati részét, főleg a Dunántúlt és Budapestet érintették, ettől kezdve az egész ország célponttá vált. 
Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is. Sorozatunkban most az 1944-ben hazánkat ért, legsúlyosabb polgári áldozatokat követelő szövetséges bombatámadásokat és azok hátterét elevenítjük fel. A városunk elleni támadásokról a következő, utolsó részben emlékezünk meg részletesebben.


A tervek és a támadó erők

Magyarország és a nyugati szövetségesek közötti hadiállapot 1941. december 12.-től 1944. április 3-ig formálisnak volt tekinthető. A nyugati hatalmak közvetlen katonai beavatkozására csak légitámadások formájában nyílt lehetőség, lévén, hogy szárazföldi arcvonalaik nagy távolságban voltak az országtól. Légierőik azonban csak az 1943. év nyarán lezajlott hadieseményeket követően tettek előkészületeket Délkelet-Európa - köztük Magyarország - stratégiai célpontjai elleni támadások megszervezésére.

1943. május-júniusa után - miután az angol - amerikai szövetséges csapatok megtisztították Észak-Afrikát a tengelycsapatoktól - gyors egymásutánban bontakoztak ki az események. A szövetséges hatalmak Angliában állomásozó stratégiai légierői - a 8. amerikai hadászati légihadsereg (8. USAAF) és az RAF bombázó parancsnokság (Bomber Command) - már 1943. június 10-én kézhez kapták az ún. CBO-direktívát (Combined Bomber Offensive), amely később a „Pointblank" fedőnéven vált ismeretessé.

A CBO-direktíva értelmében nemcsak az Angliában állomásozó repülőerők, hanem a földközi-tengeri repülőparancsnokság (Mediterranean Air Command, azaz rövidítve a  MAC) alárendeltségében levő 9. amerikai légihadsereg (9. USAAF) is parancsot kapott, hogy rendszeres és tömeges csapásokat hajtson végre Németország és szövetségesei, valamint az általuk megszállt délkelet-európai területek stratégiai célpontjai ellen. A derektívában megjelölt célpontok elleni légitámadások végrehajtásának elsődleges feltétele egy erre a célra alkalmas légierő felállítása volt, mivel az Észak-Afrikában állomásozó 9. és 12. USAAF és
RAF kötelékek legnagyobbrészt taktikai feladatok végrehajtására alkalmas repülőgépekkel voltak csak felszerelve.

A CBO-direktíva feladatainak végrehajtása az észak-afrikai szövetséges légierők nagyarányú átszervezését követelte meg, ezt az egyesített főparancsnokság december 10.-re fejezte be. Ekkor alakult meg a Mediterranean Allied Air Force (MAAF, Földközi-tengeri Szövetséges légierő Parancsnokság), amelynek hadászati csapádmérő erejét a Mediterranean Allied Strategic Air Force (MASAF, a Földközi-tengeri Szövetséges Hadászati Légierő) alkotta a harcászati erők mellett.

A MAAF hadászati feladatait a szövetséges vezérkarok részben az 1943. november 28. - december 1. között lezajlott teheráni konferencián határozták meg. A megsemmisítésre kijelölt célpontok közül több Magyarország területén volt. Közéjük tartoztak a Budapest-Csepel és Győr térségében levő hadiipari objektumok és a dunántúli olajfinomítók.


A „Pointblank" hadművelet - az előjáték

Április elején a nyugati szövetségesek hadászati légiereje megkezdte a CBO végső szakaszát. E bombatámadások célja a nyugati partraszállás előkészítése volt. Az angliai támaszpontokról felszálló 8. amerikai légihadsereg  és a RAF hadászati bombázógépek, valamint a dél-olaszországi repülőterekről induló MASAF kötelékek mind hevesebb támadásokat intéztek Németország és szövetségesei, ill. az általuk megszállt területeken levő stratégiai célpontok ellen. A legfontosabb célpontok között hadiipari, olajipari és közlekedési (út, vasút, víziút) létesítmények voltak.

A magyar fővárost 1944. április 3-án délben - a lakosság részéről - váratlanul érte az első amerikai légitámadás, amely súlyos áldozatokat követelt a polgári lakosságtól. A mintegy 200 géppel végzett támadás súllyal a főváros déli részén fekvő ipari célpontok ellen irányult: elsődleges célja a Csepel-szigeten levő Dunai Repülőgépgyár Rt. Szigetszentmiklósi Ipartelep volt.

Aznap az éjszakai órákban RAF 205. bombázóezredének Wellington-gépei megismételték a támadást. A nap folyamán lezajlott, két egymást követő légitámadásnak a hivatalos jelentés szerint 1073 halálos és 526 sebesült áldozata volt. A hivatalos közlemények összesen 17 gép lelövését jelentették, ebből a légvédelmi tűz az első hullámból hat gépet igazoltan lelőtt.

A Budapestet ért első támadások után több napos szünet következett. Április 13-án de. 11 órától kezdve a 15. amerikai légihadsereg több száz gépe hatolt be
délnyugat felől az ország légterébe. Négy oszlopban, több hullámban érkezett a támadó kötelék 461. bombázócsoport a 325. vadászezred kíséretében, valamint más egységek. Két kötelék Budapestet támadta, két másik kötelék pedig Bánhida, ill. Győr ellen hajtott végre bombatámadást. A Budapestet támadó kötelékek célpontja ismét a Dunai Repülőgépgyár, valamint a Ferihegyi repülőtér volt, az utóbbi helyen kb. 70 repülőgép sérült meg.

A második két kötelék a bánhidai villamos erőművet bombázta, majd támadást hajtott végre a győri repülőtér ellen, végül pedig csapást mértek a Bf-109  vadászgépeket gyártó győri Magyar Waggon és Gépgyárra. A B-24 Liberatorokat () nagy magasságban P-47  Thunderbolt vadászgépek kísérték.

Győrre a kb. 80 B-24-es gép ledobott 385 db 227 kg-os, 530 db 45,5 kg-os, 2000 db 20 kg-os bombát, valamint 30 000-40 000 db 3-kg-os gyújtóhasábot. A támadás három hullámban 11 óra 45 pertől 12 óra 05 percig zajlott le.
Hivatalos jelentés Győrben 532 halálos és 1132 sebesült áldozatot közölt, később még legalább 50 sebesült meghalt. Leégett 134 különféle lakóépület, megrongálódott 128 ipari épület.




Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player