ElĂľzmĂŠnyek:

• LĂŠgihĂĄborĂş 1944-45
• LĂŠgihĂĄborĂş 1944-45 II.
  

1944. jĂşnius 2.-ĂĄn, 65 esztendĂľvel ezelĂľtt kezdĂľdĂśtt az angolszĂĄsz lĂŠgierĂľk „Operation Frantic" fedĂľnevĂť hadĂĄszati bombĂĄzĂł offenzĂ­vĂĄja. Ennek sorĂĄn ĂŠrtĂŠk sĂşlyos lĂŠgitĂĄmadĂĄsok vĂĄrosunkat is.

A normandiai partraszĂĄllĂĄs mĂŠlysĂŠgi elĂľkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠnek rĂŠszekĂŠnt 1944. jĂşnius 2.-ĂĄn angolszĂĄsz lĂŠgierĂľk megindĂ­tottĂĄk az „Operation Frantic" fedĂľnevĂť hadĂĄszati bombĂĄzĂł offenzĂ­vĂĄt, mellyel kiterjesztettĂŠk a lĂŠgihĂĄborĂşt EurĂłpa teljes, nĂŠmetek ĂĄltal megszĂĄllt terĂźletĂŠre. Ezt megelĂľzĂľen a bombĂĄzĂĄsok hazĂĄnk nyugati rĂŠszĂŠt, fĂľleg a DunĂĄntĂşlt ĂŠs Budapestet ĂŠrintettĂŠk, ettĂľl kezdve az egĂŠsz orszĂĄg cĂŠlponttĂĄ vĂĄlt.  Ennek sorĂĄn ĂŠrtĂŠk sĂşlyos lĂŠgitĂĄmadĂĄsok vĂĄrosunkat is.

3. rĂŠsz: A bosszĂş

A tĂťzvihar

MĂ­g az amerikai vezetĂŠs a nĂŠmet ipar megsemmisĂ­tĂŠsĂŠben bĂ­zott, a RAF inkĂĄbb a vĂĄrosok lakĂłnegyedeit bombĂĄzta ĂŠjszakai bevetĂŠsein, abban a remĂŠnyben, hogy megtĂśrik a lakossĂĄg ellenĂĄllĂĄsa vagy - mĂŠg jobb esetben - az emberek fellĂĄzadnak Hitler ĂŠs a nĂĄci vezetĂŠs ellen, Ă­gy fejezve be a hĂĄborĂşt. A britek nem titkoltĂĄk azon cĂŠljukat sem, ezzel hogy az angol vĂĄrosok, pl. Coventry nĂŠmet bombĂĄzĂĄsĂĄt akartĂĄk ilyen mĂłdon „egyensĂşlyozni", vagyis lĂŠnyegĂŠben bosszĂşt ĂĄllni ezekĂŠrt.

Ezen elkĂŠpzelĂŠs szellemĂŠben tervezte meg ĂŠs hajtotta vĂŠgre sir Arthur Harris repĂźlĂľmarsall (a „bombĂĄzĂł Harris") parancsnoksĂĄga alatt a RAF Bomber Command pĂŠldĂĄul az olyan nĂŠmet vĂĄrosok felĂŠgetĂŠsĂŠt, mint 1943-ban LĂźbeck ĂŠs Hamburg, 1945-ben pedig Drezda. Ezek sorĂĄn kifejezetten a lakossĂĄg minĂŠl nagyobb szĂĄmban tĂśrtĂŠnĂľ elpusztĂ­tĂĄsĂĄra tĂśrekedtek, ĂŠs Ă­gy e bombĂĄzĂĄsokat valĂłban terrortĂĄmadĂĄsnak lehet bĂŠlyegezni. Nem szĂĄmoltak azonban egyrĂŠszt a nĂĄci propaganda hatĂĄsĂĄval, mĂĄsrĂŠszt azzal a tĂŠnnyel, hogy az ilyen nehĂŠz sorba juttatott emberek mĂĄr nem lĂĄzadnak, inkĂĄbb ĂśsszehĂşzzĂĄk magukat ĂŠs megprĂłbĂĄlnak kitartani a hĂĄborĂş vĂŠgĂŠig.

A vĂŠdtelen polgĂĄri lakossĂĄg elleni, a hĂĄborĂş menetĂŠre lĂŠnyegĂŠben hatĂĄs nĂŠlkĂźl maradt, hatalmas terrortĂĄmadĂĄsok kĂśzĂźl az elsĂľ a Gomorrha-hadmĂťvelet volt, Hamburg bombĂĄzĂĄsa 1943. jĂşlius 24. ĂŠs 30. kĂśzĂśtt, ĂŠjjel-nappal, 3000 brit ĂŠs amerikai repĂźlĂľgĂŠp-bevetĂŠssel. A vĂĄrosra 25 000 robbanĂłbomba ĂŠs 3 milliĂł gyĂşjtĂłhasĂĄb hullott. A keletkezett, rendkĂ­vĂźli szĂ­vĂłhatĂĄsĂş tĂťzvihar mĂŠteres tĂśrzsĂĄtmĂŠrĂľjĂť fĂĄkat tĂŠpett ki, az embereket a meggyulladt aszfaltra dobta, vagy
beszippantotta a lĂĄngok kĂśzĂŠ.

TĂśbb mint 40 ezer ember lelte halĂĄlĂĄt, tĂśbb mint 277 ezer lakĂĄs, egymilliĂł ember otthona semmisĂźlt meg, a vĂĄros ĂŠpĂźleteinek mindĂśssze 20%-a maradt sĂŠrtetlen. A kialakult tĂťzvihar mĂŠg az angolokat is meglepte. Gondosan elemezve kialakulĂĄsa kĂśrĂźlmĂŠnyeit, a tovĂĄbbiakban mĂĄr tudatosan tĂśrekedtek ennek lĂŠtrehozĂĄsĂĄra.

Az eurĂłpai hadszĂ­ntĂŠr legsĂşlyosabb ĂŠs legkegyetlenebb stratĂŠgiai terrorbombĂĄzĂĄsĂĄt azonban Drezda szenvedte el 1945 februĂĄrjĂĄban.

1945. februĂĄr 13-ĂĄn este fĂŠl 10-kor a RAF Bomber Command 1049 Avro Lancester tĂ­pusĂş bombĂĄzĂłja kĂŠt, egymĂĄs utĂĄni hullĂĄmban berepĂźlt a menekĂźltekkel zsĂşfolt, katonai cĂŠlponttal mĂĄr alig rendelkezĂľ Drezda fĂślĂŠ, ĂŠs kevesebb, mint Ăśt perc alatt tĂśbb mint 3460 tonna hagyomĂĄnyos ĂŠs gyĂşjtĂłbombĂĄt dobott a lĂŠgvĂŠdelem nĂŠlkĂźl maradt vĂĄrosra. A hĂĄrom Ăłra mĂşlva, a mĂĄsodik hullĂĄmban Ăşjabb 529 Lancester tĂĄmadt a mĂĄr fĂĄklyakĂŠnt ĂŠgĂľ vĂĄrosra ĂŠs az angol gĂŠpek ezĂşttal 1950 tonna, kizĂĄrĂłlag gyĂşjtĂłbombĂĄkat szĂłrtak le.

Az elsĂľ lĂŠgitĂĄmadĂĄst kĂśvetĂľ kĂŠt napban az amerikai lĂŠgierĂľ B-17-es bombĂĄzĂłkkal tovĂĄbbi nĂŠgy tĂĄmadĂĄst intĂŠzett az ĂŠgĂľ, fĂźstĂślgĂľ, mĂĄr rĂŠgĂłta csak egy ĂłriĂĄsi menekĂźlttĂĄborkĂŠnt mĂťkĂśdĂľ Drezda ellen, aminek sorĂĄn az amerikaiak 3900 tonna hagyomĂĄnyos ĂŠs gyĂşjtĂłanyaggal tĂśltĂśtt bombĂĄkat dobtak le a belvĂĄrosra. DrezdĂĄt ez idĂľ alatt a nagy, sok szĂĄz gĂŠppel vĂŠgrehajtott tĂĄmadĂĄsokon kĂ­vĂźl tĂśbb, kisebb bombĂĄzĂĄs is ĂŠrte. A vĂĄrosra kĂŠt nap alatt a hagyomĂĄnyos ĂśsszetĂŠtelĂť bombĂĄkon kĂ­vĂźl 7560 tonna nagy hatĂĄsfokĂş, napalm, magnĂŠzium, termit ĂŠs fehĂŠr foszfor tartalmĂş gyĂşjtĂłbombĂĄt dobtak le.

A bombĂĄzĂĄsok kĂśvetkeztĂŠben DrezdĂĄban a fĂśldfelszĂ­n fĂślĂśtt ĂłrĂĄkon ĂĄt tartĂł 1700-1900 C fokos pokoli hĂľmĂŠrsĂŠklet alakult ki. A vĂĄrosban sok nĂŠgyzetkilomĂŠteres, elĂľbb egymĂĄstĂłl fĂźggetlen, majd az ĂśsszeĂŠrĂľ kĂśrzetekben az egyĂźtt ĂŠgĂľ tĂťz miatt az oxigĂŠn 3-4 mĂŠter magassĂĄgig eltĂťnt a levegĂľbĂľl. Akik nem haltak meg az ĂśsszeomlĂł hĂĄzak alatt, azok elpusztultak a tĂťzben, megfulladtak a fĂźsttĂľl vagy az oxigĂŠnhiĂĄnytĂłl, ĂŠs futĂł, menekĂźlĂľ emberek tĂ­zezreit kapta fel az utcĂĄn nagy erĂľvel lobogĂł tĂťz kĂśvetkeztĂŠben kialakult lĂŠgĂśrvĂŠnyek sorozata: Ăľk szĂŠttĂĄrt karokkal, lĂĄbakkal, csomagostĂłl, kisgyerekestĂľl a fĂśldrĂľl felrepĂźlve pillanatok alatt nyomtalanul elĂŠgtek ĂŠs egyszerĂťen hamuvĂĄ vĂĄltak a levegĂľben. 1945 februĂĄrjĂĄban az angol ĂŠs az amerikai lĂŠgierĂľ Drezda vĂĄrosĂĄt a szĂł legszorosabb ĂŠrtelmĂŠben egy hatalmas krematĂłriummĂĄ vĂĄltoztatta.

Az ĂĄldozatok pontos szĂĄma valĂłszĂ­nĂťleg soha nem fog kiderĂźlni. A legtĂśbb becslĂŠs 2-300 ezer halottat emlĂ­t. Konrad Adenauer, a NĂŠmet SzĂśvetsĂŠgi KĂśztĂĄrsasĂĄg elsĂľ kancellĂĄrja egy 1955-Ăśs interjĂşjĂĄban kereken 250 ezer halottrĂłl beszĂŠlt. A VĂśrĂśskereszt 275 ezer elhunytat tĂźntetett fel egy belsĂľ hasznĂĄlatra kiadott jelentĂŠsĂŠben. A nĂŠmet polgĂĄri vĂŠdelem egyik volt vezetĂľje az 50-es ĂŠvekben 202 400 megtalĂĄlt ĂŠs a gyĂťjtĂľhelyekre szĂĄllĂ­tott halottrĂłl Ă­rt az emlĂŠkirataiban. MĂŠg 1947-ben is talĂĄltak tĂśbb szĂĄz, egymĂĄsra borult halottat rejtĂľ beomlott lĂŠgoltalmi pincĂŠt.

A nĂĄcik ĂĄltal AngliĂĄra ledobott alig 74 000 tonna bombĂĄval szemben a britek ĂŠs az amerikaiak kĂśzel kĂŠtmilliĂł tonnĂĄt dobtak le NĂŠmetorszĂĄgra ĂŠs a nĂŠmetek ĂĄltal megszĂĄllt nyugat-eurĂłpai terĂźletekre. Amerikai adatok szerint Berlinre 68285 tonna, KĂślnre 48014, Hamburgra 38319, Essenre 36825, Duisburgra 30535, Kielre 29946, Frankfurtra 29209, BrĂŠmĂĄra 25513, Mannheimre 25181, Stuttgartra 24919, Dortmundra 24783, Hannoverre 23051, Gelsenkirchenre 2885, NĂźrnbergre 20401, MĂźnchenre 18851, DĂźsseldorfra 18652, LipcsĂŠre 11427, Bochumra 11177, KarlsruhĂŠra 10598, ĂŠs Magdeburgra 9914 tonna, hagyomĂĄnyos robbanĂłanyaggal tĂśltĂśtt ĂŠs gyĂşjtĂłbombĂĄt dobtak a szĂśvetsĂŠgesek. A hĂĄborĂş kimenetele azonban az arcvonalakon dĂľlt el, ahol a bombĂĄzĂłk jĂłval kisebb szĂĄmban tevĂŠkenykedtek; itt a fĂľszerepet a vadĂĄszgĂŠpek, majd egyre nĂśvekvĂľ szĂĄmban a fĂśldi csapatok harcĂĄt kĂśzvetlenĂźl tĂĄmogatĂł csata-repĂźlĂľgĂŠpek vittĂŠk.

Az amerikai lĂŠgierĂľ EurĂłpa fĂślĂśtt 18 418 repĂźlĂľgĂŠpet veszĂ­tett, melybĂľl 9949 volt bombĂĄzĂł, a RAF vesztesĂŠge 22 010 repĂźlĂľ, ebbĂľl 11 965 bombĂĄzĂł. A LuftwaffĂŠnak Ăśsszesen 32 921 repĂźlĂľgĂŠpe semmisĂźlt meg. A RAF ĂŠs a 15. LĂŠgi Hadsereg tĂśbb tisztet vesztett 1944-ben, mint a partra szĂĄllĂł szĂĄrazfĂśldi egysĂŠgek. A kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtt megjĂłsolt gyors ĂŠs kĂ­mĂŠletes hĂĄborĂş nem kĂśvetkezett be, sĂľt, minden addiginĂĄl elkĂŠpzelhetetlenebb kĂ­n ĂŠs szenvedĂŠs vĂĄrt a vilĂĄgra a hĂĄborĂş hat ĂŠve alatt. A bombĂĄzĂĄsok legalĂĄbb huszonĂśtmilliĂł embert ĂŠrintettek EurĂłpĂĄban, s ebbĂľl a legĂłvatosabb becslĂŠsek szerint is hĂŠtszĂĄzezer ĂŠs egymilliĂł kĂśzĂŠ tehetĂľ a halottak szĂĄma.

A napalmesĂľ TokiĂłra

Az amerikai lĂŠgierĂľ jĂłl megtanulta az eurĂłpai tapasztalatokat. Ezek alapjĂĄn hajtottĂĄk vĂŠgre 1944-45-ben JapĂĄn szisztematikus felperzselĂŠsĂŠt.

A Japånt tåmadó XX. LÊgi Hadsereg parancsnoka, Curtis LeMay vezÊrþrnagy råjÜtt arra, hogy a japån ipar nagyban fßgg a gyårak kÜzelÊbe telepßlt beszållítói hålózattól, melyek tÜbbsÊge fåból, bambusznådból Ês papírból kÊszßlt Êpßletekben mÝkÜdÜtt. Ezekben a sÝrÝn egymås mellÊ telepßlt apró ßzemekben hatalmas pusztítåst okozhatnak a gyújtóbombåk, így alapjaiban rendíthetþ meg a japån hadiipar - vÊlte LeMay. FelismerÊse nyomån új harcjårås bevezetÊsÊrþl dÜntÜtt. A nagy magassågból vÊgzett nappali bombåzåsok helyett Êjszaka, alacsonyan repßlve vÊgrehajtott akciókra adott utasítåst.

Ehhez kĂŠt Ăşj fegyver ĂĄllt rendelkezĂŠsĂŠre. Az egyik a vilĂĄg akkori legkorszerĂťbb, legerĂľsebb ĂŠs legnagyobb hatĂłsugarĂş hadĂĄszati bombĂĄzĂłgĂŠpe, a Boeing B-29 „Superfortress". A mĂĄsik a Harvard Egyetem vegyĂŠsze, Louis Fieser ĂĄltal kifejlesztett, a DuPont ĂĄltal gyĂĄrtott, hagyomĂĄnyos eszkĂśzĂśkkel elolthatatlan gyĂşjtĂłanyag, a napalm.

A XX. LĂŠgi Hadsereg 334 B-29-ese 1945. mĂĄrcius 9-10-ĂŠn, „Operation Meetinghouse" („ImahĂĄz HadmĂťvelet") fedĂľnĂŠv alatt TokiĂłt mĂĄr az Ăşj harceljĂĄrĂĄsnak megfelelĂľen, napalmbombĂĄkkal megrakodva bombĂĄzta hamuvĂĄ.

A tĂĄmadĂĄs hatĂĄsa mĂŠg LeMay legmerĂŠszebb elkĂŠpzelĂŠseit is felĂźlmĂşlta. A mindĂśssze 2000 mĂŠter magassĂĄgbĂłl leszĂłrt 1550 tonna gyĂşjtĂłbomba okozta tĂźzek a szĂŠl hatĂĄsĂĄra pusztĂ­tĂł erejĂť tĂťzviharban egyesĂźltek. TokiĂł Ăľsi vĂĄrosmagja, a tĂśrtĂŠnelmi Edo ĂśrĂśkre megsemmisĂźlt, 26 nĂŠgyzetkilomĂŠter vĂĄlt a fĂślddel egyenlĂľvĂŠ, TokiĂł ĂŠpĂźleteinek 40 szĂĄzalĂŠka, 267 ezer ĂŠpĂźlet romba dĂľlt.

A kĂźlĂśnbĂśzĂľ forrĂĄsok 150 000 ĂŠs 300 000 kĂśzĂŠ teszik a gigantikus mĂĄglyĂĄn elhamvadt ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt. A tĂśrtĂŠnĂŠszek szerint Drezda mellett ez volt a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş hagyomĂĄnyos robbanĂł ĂŠs gyĂşjtĂłeszkĂśzĂśkkel vĂŠgrehajtott legpusztĂ­tĂłbb lĂŠgitĂĄmadĂĄsa.

KÊsþbb újabb tåmadåsok kÜvetkeztek a fþvåros, tovåbbå Nagoya, Oszaka, Kobe Ês Yokohama ellen. Ezzel pårhuzamosan nÜvekedtek az amerikai vesztesÊgek is, ezÊrt a japån lÊgierþ gyÜngítÊse cÊljåból felújítottåk a nappali bombåzåsokat, erþs vadåszkísÊrettel. A stratÊgiavåltås ismÊt jó húzåsnak bizonyult. A csåszåri hadvezetÊs ugyanis hamarosan felfßggesztette a bombåzókkal szembeni akciókat, az erþket a vårható amerikai partraszållås ellen tartalÊkolva. Ettþl kezdve a B-29-esek korlåtlanul uraltåk a japån lÊgteret, melynek eredmÊnyekÊnt július vÊgÊre megsemmisítettÊk az Üt legnagyobb våros termelþkapacitåsåt.

NukleĂĄris vĂŠgjĂĄtĂŠk

A B-29-esek tĂĄmadĂĄsai dĂśntĂľ szerepet jĂĄtszottak JapĂĄn legyĂľzĂŠsĂŠben, s a tĂĄvol-keleti fronton is bebizonyosodott, hogy hosszĂş tĂĄvon a mindent elpusztĂ­tĂł hadĂĄszati bombĂĄzĂĄsoknak egyetlen orszĂĄg sem kĂŠpes ellenĂĄllni. A hĂĄborĂş azonban ezzel korĂĄntsem ĂŠrt vĂŠget, a csĂĄszĂĄri haderĂľ kapitulĂĄciĂłja mĂŠg vĂĄratott magĂĄra. A szĂśvetsĂŠgesek mĂĄr kĂŠszĂźltek a japĂĄn anyaorszĂĄg legdĂŠlebbi szigetĂŠn, KijĂşsĂşn vĂŠgrehajtandĂł partraszĂĄllĂĄsra. Az invĂĄziĂłs erĂľk vĂĄrhatĂł vesztesĂŠgeit egymilliĂł fĂľre becsĂźltĂŠk. A kockĂĄzatos ĂŠs a nagy vĂŠrĂĄldozattal fenyegetĂľ akciĂł helyett azonban az amerikaiak mĂĄs utat vĂĄlasztottak a japĂĄn kapitulĂĄciĂł kikĂŠnyszerĂ­tĂŠsĂŠhez, az atombombĂĄt.

1945. augusztus 6.-ĂĄn a Paul Tibbets ezredes parancsnoksĂĄga alatt repĂźlĂľ, Tibbets ĂŠdesanyja utĂĄn „Enola Gay"-re keresztelt B-29-es ledobja HirosimĂĄra a „Little Boy" becenevĂť, kb. 15-16 ezer tonna TNT-vel azonos robbanĂłerejĂť UrĂĄn-235-bĂľl kĂŠszĂźlt atombombĂĄt.

A bomba 242 ezer ember ĂŠletĂŠt kĂśvetelte, 140 ezer ember azonnal, a tĂśbbiek pedig a sugĂĄrzĂĄs okozta betegsĂŠgekben haltak meg.

HĂĄrom nappal kĂŠsĂľbb, augusztus 9.-ĂŠn Claude Eatherly szĂĄzados „Great Artist" nevĂť B-29-ese Nagaszakira dobja a „Fat Man" nevĂť, kb. 21-22 ezer tonna TNT-vel egyenĂŠrtĂŠkĂť plutĂłniumbombĂĄt.

A tĂĄmadĂĄs kĂśzel 80 ezer halĂĄlos ĂĄldozatot kĂśvetelt, ĂŠs tovĂĄbbi 75 ezren szenvedtek halĂĄlos sugĂĄrfertĂľzĂŠst.

1945. szeptember 2.-ĂĄn JapĂĄn feltĂŠtel nĂŠlkĂźl letette a fegyvert. Amerika bosszĂşt ĂĄllt Pearl HarborĂŠrt.

Új korszak kezdõdött az emberiség és a stratégiai bombázás történetben: a hidegháború.

ForrĂĄsok:

Olaf Groehler: A lĂŠgi hĂĄborĂşk tĂśrtĂŠnete 1910-1980.
ZrĂ­nyi Katonai KĂśnyv- ĂŠs LapkiadĂł, Budapest, 1983.

CsanĂĄdi-NagyvĂĄradi-Winkler: A magyar repĂźlĂŠs tĂśrtĂŠnete. 2. bĂľvĂ­tett kiadĂĄs.