• LĂŠgihĂĄborĂş 1944-45

A normandiai partraszållås mÊlysÊgi elþkÊszítÊsÊnek rÊszekÊnt 1944. június 2.-ån angolszåsz lÊgierþk megindítottåk az "Operation Frantic" fedþnevÝ hadåszati bombåzó offenzívåt, mellyel kiterjesztettÊk a lÊgihåborút Európa teljes, nÊmetek åltal megszållt terßletÊre. Ezt megelþzþen a bombåzåsok hazånk nyugati rÊszÊt, fþleg a Dunåntúlt Ês Budapestet ÊrintettÊk, ettþl kezdve az egÊsz orszåg cÊlponttå vålt.  Ennek sorån ÊrtÊk súlyos lÊgitåmadåsok vårosunkat is.

CikkĂźnk mĂĄsodik rĂŠszĂŠben a szĂśvetsĂŠges stratĂŠgiai bombĂĄzĂł hadijĂĄratok mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş vĂŠgĂŠig terjedĂľ tĂśrtĂŠnetĂŠt - benne tĂśbbek kĂśzĂśtt e hadijĂĄrat elĂľzmĂŠnyeit - foglaljuk Ăśssze.

2. rĂŠsz: A gyakorlat

LĂŠgihĂĄborĂş EurĂłpa felett

Az 1943. januåri casablancai konferenciån Üsszeållítottåk a bombåzandó cÊlpontok liståjåt, amely a håború vÊgÊig nem våltozott. Prioritåst Êlvezett a nÊmet tengeralattjåró-ipar, a repßlþgÊpgyårtås, a golyóscsapågygyårtås Ês az olajipar. Kiemelten fontosnak tartottåk a Luftwaffe elpusztítåsåt, a lÊgi fÜlÊny kivívåsåt. Måsodlagos fontossågú volt a szintetikusgumi- Ês abroncsgyårak, valamint a gÊpjårmÝgyårtås felszåmolåsa. Ezt a liståt a talålkozó helyszínÊrþl Casablanca-direktívånak neveztÊk el.

IdĂľrendben Ăśt fĂĄzisra lehet osztani az angol-amerikai bombĂĄzĂĄsokat. Az elsĂľ szakaszban csak az angolok tĂĄmadtĂĄk a kontinenst, elsĂľsorban NĂŠmetorszĂĄgot ĂŠs a megszĂĄllt Nyugat-EurĂłpĂĄt.
1942. augusztus 17-ĂŠn az amerikai bombĂĄzĂłk is megjelentek EurĂłpa egĂŠn, ettĂľl szĂĄmĂ­tjuk a mĂĄsodik szakaszt.

A harmadikban, 1943. július 5. és 1944. február 19. között a legfontosabb esemény a második légi front megnyitása volt Észak-Afrika, majd Dél-Európa felõl. A negyedik szakasz az ún. nagyhéttel kezdõdött 1944. február 20-án, és az év június 20-án zárult. Ezt követte az ötödik szakasz, mely egészen a háború végéig tartott.
A támadások sorában a vízválasztónak az ún. nagyhét (Big Week) bizonyult, melynek hivatalosan az "Operation Argument" ("Érvelés hadmûvelet") nevet adták. 1944. február 20-27. között az Angliában állomásozó 8. és a Dél-Olaszországba települt 15. légi hadsereg mindennap támadta a Luftwaffét és a német repülõgépgyártást. Amíg a bombázók a repülõtereket, repülõ- és golyóscsapágygyárakat rombolták, az 1282 amerikai vadászgép szabad vadászatot rendezett Európa fölött. A nagyhét folyamán összesen 3800 bombázóbevetést regisztráltak, és tízezer tonna bomba hullott a német repülõgépiparra. Ez több, mint az amerikaiak által 1942-ben ledobott bombák tömege összesen. Ez alatt a hét alatt 226 bombázó és 28 vadászrepülõ veszett el, ami 6%-os veszteségi mutatónak felel meg - ez sokkal jobb arány volt, mint a várt 200 bombázó elvesztése naponta.

E fõ célkitûzéshez kapcsolódott az 1944. június 2. megkezdett "Frantic" ("Õrjöngés") hadmûveletcsoport, másnéven az "ingabombázás". A "Frantic" hadmûveletek célja az angliai, az észak-afrikai és a szovjet repülõterek igénybevételével a bombázók veszteségeinek csökkentése, valamint az ellenséges légtérben való tartózkodás idejének rövidebbé tétele volt. Az ingabombázás keretében az angol szigetországi repülõterek és Észak-Afrika, illetõleg - a magyar hadmûveleti terület vonatkozásában - az olaszországi repülõterek és a Szovjetunió között "közlekedtek" a bombázókötelékek és kísérõvadászaik, amelyek rakományuktól megszabadulva megspórolták a visszaút veszélyeit. Poltava, Pirjatyin és Mirgorod szovjet repülõterein a kitelepült saját kiszolgáló-személyzet a gépeket ismételten felkészítette a bevetésekre, amelyek így a visszaúton ismét pusztíthatták a kijelölt célpontokat. Az ellenséges légtérben való rövidebb tartózkodás kétségtelen elõnnyel járt a repülõszemélyzetek pszichikai terhelésének csökkentése, a rövidebb bevetési idõ, valamint a visszaút ismételt kihasználása által.

A hatĂĄs NĂŠmetorszĂĄgban megrendĂ­tĂľ erejĂť volt. A repĂźlĂľgĂŠpipar 90%-ĂĄban megsemmisĂźlt az ĂŠpĂźletek 75%-a. A Luftwaffe gerince megtĂśrt. A nĂŠmet repĂźlĂľgĂŠp-termelĂŠs 1944-ben ĂŠrt a csĂşcsra, de ekkorra mĂĄr nem maradt Ăźzemanyag, ami felrĂśpĂ­thette volna a gĂŠpeket. Az amerikai lĂŠgierĂľ NĂŠmetorszĂĄgot belekĂŠnyszerĂ­tette egy olyan anyaghĂĄborĂşba, amelybĂľl csak vesztesen kerĂźlhetett ki. EzĂŠrt omlott Ăśssze olyan hirtelen a nĂŠmet gazdasĂĄg 1945 elejĂŠn.

1943-ig mĂŠg a nĂŠmetek uraltĂĄk EurĂłpa egĂŠt. 1943. november 3.-ĂĄn azonban Ăşj kor kezdĂľdĂśtt: megjelentek az elsĂľ Republic P-47 "Thunderbolt".

ĂŠs Lockheed P-38 "Lightning".

nagy hatĂłsugarĂş kĂ­sĂŠrĂľvadĂĄszok az amerikai bombĂĄzĂłk mellett. 1944 tavaszĂĄtĂłl pedig szolgĂĄlatba ĂĄllt a hĂĄborĂş egyik legjobb hagyomĂĄnyos vadĂĄszgĂŠpe, az angol Rolls-Royce kivĂĄlĂł Merlin motorjĂĄval szerelt North American P-51 "Mustang", mely pĂłttankkal mĂĄr AngliĂĄbĂłl PrĂĄgĂĄig ĂŠs vissza tudta kĂ­sĂŠrni a bombĂĄzĂłkat, ĂŠs lesĂśpĂśrte a LuftwaffĂŠt EurĂłpa egĂŠrĂľl.

A nagyszámú elvesztett repülõgép azonban egy másik, súlyosabb következménnyel is járt: a lezuhant repülõk többségében odavesztek a pilóták. Könnyebb pótolni egy jó repülõgépet, mint egy jó pilótát, amint arra a németek is rájöttek. 1944 elsõ felében a Luftwaffe 2262 pilótát veszített, s mivel ugyanez megtörtént már 1943 õszén is, a rendelkezésre álló emberanyag egyre képzetlenebb volt. Így fordulhatott elõ, hogy az egykor büszke és rettegett Luftwaffe a háború végére minden harci erejét elveszítette.

1944 tavaszĂĄn a legfontosabb cĂŠl a normandiai partraszĂĄllĂĄs elĂľkĂŠszĂ­tĂŠse volt. A hĂ­rhedt atlanti fal, a nĂŠmetek part menti vĂĄdmĂťveinek szĂŠtzĂşzĂĄsa a stratĂŠgiai bombĂĄzĂłk feladata volt. A csatorna kĂśrĂźli nĂŠmet repĂźlĂľterek bombĂĄzĂĄsa is olyannyira sikerĂźlt, hogy CaentĂľl - az invĂĄziĂłs zĂłnĂĄhoz legkĂśzelebb esĂľ francia vĂĄrostĂłl - 130 km-es kĂśrzetben alig maradt ĂŠp repĂźlĂľtĂŠr. KĂśnnyĂ­tette a bombĂĄzĂłk helyzetĂŠt, hogy ekĂśzben mĂĄr javĂĄban folyt az ĂźzemanyagellĂĄtĂĄs mĂłdszeres elpusztĂ­tĂĄsa a romĂĄniai olajmezĂľktĂľl az olajfinomĂ­tĂłkon ĂĄt a szĂĄllĂ­tĂĄsi Ăştvonalakig, Ă­gy a Luftwaffe nem tudott egysĂŠgeket ĂĄtdobni a part vĂŠdelmĂŠre. Az invĂĄziĂł napjĂĄn az a nĂŠhĂĄny nĂŠmet repĂźlĂľgĂŠp, amelyik egyĂĄltalĂĄn levegĂľbe tudott emelkedni, ugyanolyan tĂĄvolsĂĄgrĂłl ĂŠrkezett a csatatĂŠr fĂślĂŠ, mint a csatornĂĄt ĂĄtrepĂźlĂľ angol-amerikai repĂźlĂľgĂŠpek.

ForrĂĄsok:

Olaf Groehler: A lĂŠgi hĂĄborĂşk tĂśrtĂŠnete 1910-1980.
ZrĂ­nyi Katonai KĂśnyv- ĂŠs LapkiadĂł, Budapest, 1983.

CsanĂĄdi-NagyvĂĄradi-Winkler: A magyar repĂźlĂŠs tĂśrtĂŠnete. 2. bĂľvĂ­tett kiadĂĄs.
MĂťszaki KĂśnyvkiadĂł, Budapest, 1977.