1. lap. �sszesen 5.
Egy pesti magyar zsidó fiú elindul
Robert Capa Friedmann Endre Ernõ néven született 1913. október 22.-én, Budapesten, jómódú zsidó iparos családban. Szülei szabómesterek voltak, jól menõ divatszalont tartottak fönt. Még budapesti középiskolás diákként, 1929-ben Kassák hatására kezdett újságírással foglalkozni. 1930-tól fényképez. Baloldali politikai aktivitása miatt kényszerûségbõl el kellett hagyja az országot, 1931-ben Berlinbe költözött, a Német Politikai Fõiskolán (Deutsche Hochschule für Politik) újságírást tanult. A Dephot (Deutscher Photodienst) fotóügynökség laboránsa, asszisztense. Megbízásukból 1932-ben a beszédet tartó Lev Trockijt fényképezte egy koppenhágai kongresszuson. E fotóival vált ismertté, a Weltspiegel egész oldalon közölte képeit.
1933-ban Bécsbe és Budapestre látogatott, szeptembertõl Párizsban élt. André Friedmann néven dolgozott, átütõ siker nélkül, folyamatos pénzszûkében. A másik André, Kertész segíti munkával, kapcsolatokkal, barátsággal. 1934-ben jelent meg elsõ képriportja a Vu-be, ezt követõen változtatta nevét Robert Capára. 1936-1939 között a Regards baloldali francia hetilap megbízásából a spanyol polgárháborúban fényképezett kedvesével, Gerda Taroval együtt. Itt készítette elsõ klasszikus képét, „A milicista halálá"-t is.
1938-ban egy filmes stáb tagjaként Kínában dolgozott, a japán invázió eseményeit örökítette meg. Majd visszament Spanyolországba, lefényképezte Barcelona elestét. Képeit a Life is közölte. Stefan Lorant (a szintén magyar származású Lóránt István lapszerkesztõ, kiadó, a modern képes magazin mûfajának megteremtõje) jóvoltából számtalan képe jelent meg a Weekly Illustrated-ben, a Picture Post-ban. Lorant a szülõatyja a „Capa, a világ legnagyobb háborús fényképésze" szlogennek is. A második világháború elõtt Amerikába költözött. Elérte, hogy noha egy, az Egyesült Államokkal harcban álló ország állampolgára volt, mégis haditudósító lehessen az európai hadszíntéren. 1941-tõl Angliában, Észak-Afrikában, Olaszországban fényképezett.
A D-napon az elsõ amerikai csapatokkal szállt partra Normandiában. Õ volt az egyetlen fotós, aki ott volt. Túlélte, sõt, két Contaxával készített 106 képet.
A negatívokat a Life irodájába küldte, ahol az izgatott laboránsfiú mielõbb látni akarta a szenzációs képeket, ezért túl forróra kapcsolta a szárítót. A hõtõl az emulzió a londoni irodavezetõ szeme láttára olvadt le a képekrõl. A 106 felvételbõl nyolcat tudtak megmenteni (további hármat részben), de ezek is elmosódtak. Ezek a fotók - mint egyedüli hiteles vizuális dokumentumok - inspirálták késõbb Steven Spielberg-et a „Ryan közlegény megmentése" címû filmje nyitó képsorainak megalkotásakor.
Tudósított a németek utolsó belgiumi offenzívájáról, fényképezte Lipcse elestét.
|< Kezd�
< El�z�
1
2
3
4
5
K�vetkez� >
Utols� >|
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!