Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens előadása
ImageTóth Ágota, a SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai Tanszékének docense "Önszerveződő kémiai rendszerek: kémiai hullámok" címmel tartotta meg előadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban.
Ábrahám György professzor előadása
Párducz Árpád egyetemi tanár előadása
Szalay István főiskolai tanár előadása
Molnár Imre professor emeritus előadása
Bari Ferenc professzor előadása
Könyv
Modellek
Leila
Történelmi évfordulók
Párizs bukása 3.
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Jolsvai András: Ma még csak szerda
Szegedi írók
Play: Izgalmas krimi Szincsok György tollából
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Ilyen az élet
Hírlevél
Hírlevél
Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
Úton
A haragos zöld honában
Kipróbáltuk
Dél-Alföldi szolgáltatók a neten
Programajánló
Október 2018
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Hetesi Erzsébet: Nem könnyű ma dékánnak lenni
Égető Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Vidám képek
Eltemette elefántja
Szabadegyetem - Szeged Szabadegyetem - Szeged
Gallé László professzor előadása
Szabadegyetem- Szeged   2009 February 26, Thursday  
Image
Gallé László, a SZTE TTIK Biológus Tanszékcsoport Ökológiai Tanszék professzora "A 200 éves Darwintól a szociobiológiáig: a sterilitás és társas élet evolúciója" címmel tartotta meg előadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

Amikor Darwin születésének 200. és a Fajok eredete megjelenésének 150. évfordulóját ünnepeljük, a szokványos biográfikus visszatekintés helyett egy olyan problémát választottunk ki, melynek megoldása Darwinnak is nagy gondot és saját bevallása szerint egész elméletére veszélyt jelentett, ez pedig nem más, mint a társas rovarok terméketlen kasztjainak kialakulása.

A kérdés feltevése pedig nagyon egyszerű: hogyan alakulhattak ki terméketlen élőlények az evolúció során, amikor az evolúció fő mozgatója éppen az utódok számában mérhető rátermettség növelése. Tegyük azonban fel, hogy a sterilitás valamilyen szempontból kedvező jelleg, de akkor ezt miként képesek átörökíteni az egyedek, ha egyszer terméketlenek. Darwin a maga zsenialitásával korának biológiai gondolkodását messze meghaladva megsejtette, hogy a természetes kiválasztás nem csak egyedeken, hanem élőlények csoportjain, tehát magasabb egységeken is működik.

Ez a világos látásmód azonban nem vált szakmai közkinccsé a társas élet értelmezésében. Az első nagy koncepciócsokor a naiv szuperorganizmus elmélet köré köthető. A szuperorganizmus elmélete W. M. Wheeler amerikai biológustól származik, aki a múlt század második évtizedének elején körvonalazta azt és 1928-ban megjelent társas rovarokkal foglalkozó művében fejtette ki. Eszerint a társas rovarok kolóniái és a fejlett, soksejtű élőlények szervezete között kvázi homológia van, ez pedig elsősorban az ivari és testi sejtek illetve az ivaros és terméketlen egyedek párhuzamában jelenik meg. Wynne-Edwards 1960-as évek elején egy ugyancsak naiv, de sok figyelemre méltó tényre is rávilágító csoportszelekciós elmélettel állt elő, mely szerint az állatok populációik fennmaradása érdekében korlátozzák szükségleteiket és mintegy megegyezés alapján feladják szaporodóképességüket.

A nagy áttörést W. D. Hamilton rokonszelekciós elmélete jelentette. Aki a társas rovarok legtöbbször rokon egyedek alkotta kolóniáiban a szaporodóképesség „önzetlen" felhagyását a kedvezményezettekhez fűződő rokoni kapcsolatokkal és ennek megfelelően génjeik hasonlóságával, tehát genetikai állományuk fennmaradásával magyarázta. Hamilton elméletét további csoportszelekciós koncepciók követték (jellegcsoportok, populációk, sőt életközösségek közötti szelekció). A későbbi bizonyítékok alapján viszont kitűnt, hogy a rokonszelekció csak mintegy lehetőséget biztosít a társas élet kialakulásának, de annak nem kielégítő magyarázata. A magasan szervezett, euszociális életmód kialakulásához számos egyéb viselkedési, ökológiai és filogenetikai kényszer, hajtóerő is szükséges.
 
Az időközben, főleg E. O. Wilson munkássága gyümölcseként kialakult tudomány, a szociobológia a rovarok társas viselkedésének számos izgalmas területének részleteit tárta fel, ilyen a szociálparazitizmus, a rabszolgatartás, állatok gondozása, növénytermesztés, „drogfogyasztás", stb. Az újabb kutatások a társas rovarok váratlanul magas intelligenciáját és a földi biológiai sokféleség fenntartásában játszott meghatározó szerepüket is bizonyítják.

 

 


Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player