Ön tősgyökeres szegedi?

Milyen emlĂŠkei vannak az iskolĂĄirĂłl?
Az ĂŠn ĂŠletem sosem volt valami egyszerű. MĂĄr ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban sem voltam rossz tanulĂł, bĂĄr soha nem voltam kivĂĄlĂł. Valahogy mindig Ăşgy jött össze a vilĂĄg körülöttem, akkor szedtem össze magam, amikor nagyon kellett: ĂĄltalĂĄnos iskolĂĄban nĂŠgyes tanulĂł voltam, de nyolcadik ĂŠvvĂŠgĂŠn jeles lettem. GimnĂĄziumban is nĂŠgyes bizonyĂ­tvĂĄnyom volt, de az ĂŠrettsĂŠgim ötös lett. Egyetemen sem kellett tandĂ­jat fizetnem soha, ĂŠs csak a diplomavĂŠdĂŠsem lett jeles.
Az első �csavar� ott volt az ĂŠletemben, hogy gĂŠpipari technikumba akartam menni annak idejĂŠn, de sajnos elrontottam a matematika felvĂŠtelimet, ĂŠs akkorra mĂĄr lezĂĄrultak a gimnĂĄziumi felvĂŠtelik. SzegĂŠny ĂŠdesanyĂĄm szaladgĂĄlt azutĂĄn, hogy azĂŠrt valamelyik közĂŠpfokĂş intĂŠzmĂŠnybe felvegyenek, ĂŠs legalĂĄbb ĂŠrettsĂŠgim legyen. Felvettek a RadnĂłti GimnĂĄziumba, de csak azzal a feltĂŠtellel, hogyha majd felĂŠpül a Tisza - parti - a mostani SzĂŠchenyi - GimnĂĄzium, akkor az egĂŠsz osztĂĄlyt ĂĄtrakjĂĄk oda. Annak rendje ĂŠs mĂłdja szerint a gimnĂĄzium kicsit lassan ĂŠpült. HĂĄrom ĂŠvet jĂĄrtam a RadnĂłtiba, ĂŠs a negyedik ĂŠvben ĂŠrettsĂŠgiztem az akkori Tisza - parti GimnĂĄziumban.
AztĂĄn a mĂĄsodik kitĂŠrő: makacs gyerek voltam, ĂŠs harmadĂŠves gimnazista koromban összevesztem az akkori kĂŠmia tanĂĄrnőmmel - ma mĂĄr jĂłtĂŠkony homĂĄly fedi az okokat - azt hirdettem, hogy ha a feje tetejĂŠre ĂĄll, akkor is vegyĂŠsz lesz belőlem. SzerencsĂŠre nem lett igazam, mert az egyetemi felvĂŠtelin nagyon rosszul szerepeltem a kĂŠmia felvĂŠtelin, de matematikĂĄbĂłl ĂŠs fizikĂĄbĂłl tisztessĂŠgesen szerepeltem. Ennek az lett a következmĂŠnye, hogy felvettek matematika - fizika szakos tanĂĄrnak.
Amikor elmentem egyetemre, a szüleim azt mondtĂĄk: lakni mindig lakhatok otthon, enni is ehetek otthon, annyi mindig lesz, hogy nekem is jusson, de a ruhĂĄzkodĂĄsomrĂłl sajĂĄt magamnak kell gondoskodnom. EzĂŠrt, ahogy az egyetemre kerültem, elkezdtem tanĂ­tani. Persze nem az okos gyerekeket, hanem a butĂĄkat. Egy ĂŠv utĂĄn lĂĄttam, hogy abbĂłl tragĂŠdia lesz, ha ĂŠn elmegyek tanĂĄrnak. Mert vagy megbuktatom a fĂŠl osztĂĄlyt, akkor a szülők tiltakozni fognak, az igazgatĂł be fog hĂ­vatni, ĂŠs akkor engem ki fognak rĂşgni. Ha nem buktatom meg a fĂŠl osztĂĄlyt, akkor a sajĂĄt elveimmel kerülök majd ellentĂŠtbe, ĂŠs akkor vĂŠlhetően az lett volna, hogy előbb - utĂłbb elkezdtem volna inni, ĂŠs kirĂşgtak volna. Ma mĂĄr persze tudom, hogy az ĂŠlet sokkal ĂĄrnyaltabb, de akkor ez nagyon igaznak tűnt. MĂĄsodĂŠves voltam, amikor a programtervező - matematikus csoportnĂĄl megürült egy hely, ĂŠs nĂŠhĂĄny különbözeti vizsga letĂŠtele utĂĄn ĂĄtvettek. Így vĂŠgül matematikus lettem, ĂŠs ezt soha nem bĂĄntam meg. A harmadik kerülőt az jelentette az ĂŠletemben, hogy eredetileg nem akartam a felsőoktatĂĄsban tanĂ­tani, az Ăşn. akadĂŠmiai karriert nagyon tĂĄvolinak talĂĄltam. LĂĄthatja: Az ĂŠn ĂŠletem mindig abbĂłl ĂĄll, hogy nem akartam valamit csinĂĄlni, ĂŠs vĂŠgül mĂŠgis azt csinĂĄltam. Lehet, hogy valaki mindig fogta a kezem, ĂŠs ha eltĂŠvelyegtem, mindig rĂĄlökött a helyes Ăştra.

Milyen pĂĄlyafutĂĄst szĂĄnt magĂĄnak?
Szerintem az az igazĂĄn ĂŠrdekes matematika, aminek nagyon szĂŠp ĂŠs tiszta elmĂŠlete van, de a gyakorlatban hasznĂĄlhatĂł. EzĂŠrt ĂŠn 1971 - ben, amikor vĂŠgeztem, Ăşgy döntöttem, hogy elmegyek egy tervezővĂĄllalathoz matematikusnak. Ott töltöttem öt ĂŠvet.
Akkoriban az iparvĂĄllalatoknĂĄl nagyon nagy stĂĄtuszszimbĂłlum jellege volt annak, hogy ők matematikust hasznĂĄltak fel. Arra azĂŠrt büszke vagyok, hogy GyulĂĄn mĂŠg ĂĄll a HĂşskombinĂĄtnak egy olyan vasbeton keretszerkezete, amelynek mĂŠretezĂŠsĂŠt azon szĂĄmĂ­tĂłgĂŠpes munka alapjĂĄn kĂŠszĂ­tettek a statikusok, amelyet ĂŠn Ă­rtam meg. De a negyedik ĂŠvben mĂĄr vilĂĄgosan lĂĄtszott az, hogy ha ott maradok, mindent elfelejtek abbĂłl, amit tanultam. Akkor jelentkeztem az egyetemre, hogy szeretnĂŠk mĂŠgis visszajönni, mert Ăşgy gondolom, nekem ez jobb lesz. 1976 - ban jöttem vissza az egyetemre. 1992 - ig a JATÉn dolgoztam. 1992 - ben egy fĂŠlĂŠvre elmentem a Műszaki Egyetemre Pestre, ĂŠs aztĂĄn onnan pĂĄlyĂĄztam meg a JuhĂĄsz Gyula TanĂĄrkĂŠpző Főiskola ĂĄltal meghirdetett ĂĄllĂĄst.

Ezek szerint visszahĂşzta a szĂ­ve Szegedre.
Szegeden szeretek ĂŠlni, ez kĂŠtsĂŠgtelenül Ă­gy van. NyĂ­lvĂĄn sokan tudjĂĄk, hogy külföldön is van lehetősĂŠgem. Ott sokszor megkĂŠrdeztĂŠk tőlem, - főleg a rendszervĂĄltĂĄs környĂŠkĂŠn - ugye, kint marad, de mindig nemmel vĂĄlaszoltam.

Sosem jĂĄrt olyan helyen, amely annyira megragadta, hogy elhagyta volna ĂŠrte Szegedet?
Nem szeretnĂŠk nagyon fennkölt lenni, de azt mondom, hogy ĂŠn magyar vagyok. MagyarorszĂĄgon ĂŠrzem legjobban magam. Ennek különböző okai vannak: mĂĄsok szerint is elĂŠg jĂłl beszĂŠlem a nĂŠmetet, angolul is tudok, de sajnos nem tudom olyan pontosan kifejezni magam egyetlen mĂĄs nyelven sem, mint magyarul. Nem ĂŠrzem annyira az ĂĄrnyalatokat, ĂŠs ha mĂĄr gondolkoznom kell azon mit hogyan mondjak ki, az mĂĄr nem ugyanaz. Nagyon sok jĂł ismerősöm van külföldön, nagyon jĂł munkalehetősĂŠgeket talĂĄltam külföldön, de mindig azt mondtam, bĂĄrhova is megyek külföldre, ott mĂĄsodrendű ĂĄllampolgĂĄr lehetnĂŠk. Magyar vagyok, itt szeretek ĂŠlni. S ez nem valami �firle- francos hazafiassĂĄg�, ĂŠn tĂŠnyleg itthon ĂŠrzem jĂłl magam, ide szeretek hazajönni.

A gyerekei jövője miatt sem gondolta azt soha, hogy inkĂĄbb kint marad?
Ebből a szempontbĂłl nagyon szerencsĂŠs ember vagyok. EgyrĂŠszt, mert a kisfiam akkor kezdett el tanulni a felsőoktatĂĄsban, amikor a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄn az International Bussines School elindult. Így ő angol nyelvű iskolĂĄban, az első ĂŠvfolyamban vĂŠgzett, ĂŠs ennek megfelelően a legjobb ĂĄllĂĄsok közül vĂĄlogathatott. Most a CIB banknĂĄl van, ĂŠs ĂŠppen a felesĂŠgĂŠvel mĂĄjus elejĂŠn kĂŠszülnek AmerikĂĄba kĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠvre.

Nem fog hiĂĄnyozni? KĂŠt ĂŠs fĂŠl ĂŠv nagyon hosszĂş idő.
TermĂŠszetesen hiĂĄnyozni fog, de az a helyzet, hogy neki is ĂŠpĂ­tenie kell a karrierjĂŠt, ĂŠs ez azĂŠrt olyan lehetősĂŠg, amit illik kihasznĂĄlni. A kislĂĄnyom meg idejĂĄr a FőiskolĂĄra.

Az eddig elmondottak alapjĂĄn Ön egy elĂŠg racionĂĄlis gondolkozĂĄsĂş ember.
Igen. Azt hiszem ez Ă­gy van, tĂŠnyleg racionĂĄlisan gondolkozom. Úgy gondolom, ez nem olyan nagy baj. Ez valĂłszĂ­nűleg a szakmĂĄmbĂłl kifolyĂłlag is Ă­gy van, de az elmĂşlt ötven ĂŠv is megtanĂ­tott arra, hogy kĂŠt lĂĄbbal ĂĄlljak a földön.

HuszonĂŠves korĂĄban is ilyen volt?
KĂŠsőn ĂŠrő tĂ­pus vagyok. Ha nekem pĂŠldĂĄul hĂĄrom - nĂŠgy ĂŠvvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy főigazgatĂł leszek ezen a FőiskolĂĄn, biztosan kinevettem volna. Soha semmilyen pozĂ­ciĂłra nem kĂŠszültem. Erre sem. AzĂŠrt azt kimondhatom, hogy ma nagyon szĂ­vesen csinĂĄlom.

Ez kihĂ­vĂĄst jelent Önnek?
Azt.

Meg tud felelni a sajĂĄt magĂĄval szemben felĂĄllĂ­tott elvĂĄrĂĄsoknak?
Akkor, amikor Ăşgy döntöttem, hogy megpĂĄlyĂĄzom a főigazgatĂłi posztot, azt nagyon komolyan gondoltam. Úgy gondoltam, kĂŠpes vagyok a főigazgatĂłi feladatokat ellĂĄtni, kĂŠpes vagyok a főiskola ĂŠrdekeit kĂŠpviselni, kĂŠpes vagyok a főiskola dolgozĂłinak olyan feltĂŠteleket teremteni, mind formailag, mind tartalmilag, ami jĂł az embereknek. Optimizmust tudok nekik adni, tartalmat tudok nekik adni, ĂŠs ezĂŠrt pĂĄlyĂĄztam. Egy nagy előnyöm volt: azt hiszem, ma ezt Ăşgy mondjĂĄk, hogy ĂŠn ezĂŠrt az ĂĄllĂĄsĂŠrt nem kapartam. TehĂĄt Ăşgy voltam vele, hogy szeretnĂŠm ezt csinĂĄlni, van bennem elĂŠg erő hozzĂĄ, ĂŠs semmi baj nem lesz, ha ez nem sikerül. Mert hĂĄt mi törtĂŠnt volna? A tanszĂŠken dolgoztam volna tovĂĄbb, segĂ­tenĂŠm a fiatalabb kollĂŠgĂĄimat, igyekeznĂŠk előrehaladni a magam szakmĂĄjĂĄban, prĂłbĂĄlnĂŠk pĂŠldĂĄt mutatni. Menne tovĂĄbb minden a rĂŠgi kerĂŠkvĂĄgĂĄsban.

Hogyan lĂĄtja, nehĂŠz ez a feladat? Hogyan ĂŠrtĂŠkeli a sajĂĄt munkĂĄjĂĄt?
Amikor kineveztek, akkor lĂĄtszott meg, hogy ez mekkora nagy falat. Azt, hogy ezt jĂłl, vagy rosszul teszem, nem nekem kell eldönteni. Majd a kollegĂĄk döntenek. KĂŠt ĂŠv mĂşlva lesz ismĂŠt vĂĄlasztĂĄs, ĂŠs ha ĂŠn is szeretnĂŠk indulni ĂŠs a közössĂŠg is Ăşgy dönt, hogy megvĂĄlaszt, akkor együtt folytatjuk tovĂĄbb, ha nem, akkor majd mĂĄs feladatok vĂĄrnak. Nem ĂŠrzem azt, hogy ettől fĂŠlresiklana az ĂŠletem.

Hogyan vĂĄlogatja meg közvetlen kollegĂĄit?
Van egy nagyon fontos dolog, amit ĂŠvekkel ezelőtt fogalmaztam meg, de a mai napig igyekszem alkalmazni: ha mindenki csak annyit tud, amennyit ĂŠn tudok, akkor az egyikünk felesleges. Nem tudom, hogy kinek mi az ĂĄltalĂĄnos felfogĂĄsa a vezetői pozĂ­ciĂłrĂłl, de az enyĂŠm az, hogy csak olyan munkatĂĄrsakkal szeretem magam körülvenni, akik valamilyen ĂŠrtelemben többet tudnak, mint ĂŠn. Ha tĂŠvedek, ĂŠs rosszul vĂĄlasztok, akkor attĂłl szĂŠp csöndben megvĂĄlok.

Önt a legutĂłbbi tanĂĄcsülĂŠsen megvĂĄlasztottĂĄk a stratĂŠgiai bizottsĂĄg elnökĂŠnek. Mi ennek a bizottsĂĄgnak a funkciĂłja, ĂŠs mi az ön feladata?
Ez a bizottsĂĄg az egyik �legsĂşlyosabb bizottsĂĄg� lesz a Szegedi TudomĂĄnyegyetemen. Ennek a bizottsĂĄgnak lesz az a feladata, hogy felvĂĄzolja azt az irĂĄnyvonalat, amelyen a Szegedi TudomĂĄnyegyetemnek előre felĂŠ kellene mennie. A problĂŠmĂĄt ott lĂĄtom, hogy az alapokat az elkövetkező 3 - 5 ĂŠvben kell lerakni. Aki ezt a munkĂĄt vĂŠgzi, az nem fogja ĂŠlvezni a munka gyümölcseit, de ĂŠdessĂŠ teheti azt az őt követőknek. A veszĂŠly ott van, hogy csak ĂŠrezni lehet a jĂł irĂĄnyt, ĂŠs tĂşl sok az egyĂŠni ĂŠrdek. Aki azt hiszi, hogy ez a JĂłzsef Attila TudomĂĄnyegyetem folytatĂĄsa, vagy, hogy ez a kinőtt JuhĂĄsz Gyula TanĂĄrkĂŠpző Főiskola egyetemi keretekben, az ĂłriĂĄsit tĂŠved. Ez egy Ăşj egyetem. A kezdĂŠsnek vannak nagyon szerencsĂŠs elemei, hiszen az egyetem lĂŠtező felsőoktatĂĄsi intĂŠzmĂŠnyek egyesülĂŠsĂŠvel jött lĂŠtre. Így a hagyomĂĄnyokat, az oktatĂĄsi tapasztalatokat, a kutatĂĄsi eredmĂŠnyeket, a hazai ĂŠs nemzetközi kapcsolatokat mind hozza magĂĄval. Ez valahol borzasztĂł nagy hĂĄtrĂĄny is. Hadd mondjak egy hasonlatot. Azt mondtĂĄk a közelmĂşltban nekem, hogy tulajdonkĂŠppen az egyesült egyetemben lĂŠvő karok Ăşgy kell, hogy viselkedjenek, mint egy csalĂĄdban a gyerekek: tudomĂĄsul kell venni, hogy egyszer az egyik gyerek kap egy kicsit többet, aztĂĄn a mĂĄsik. A csalĂĄdban mindenki tudja, hogy előbb - utĂłbb hozzĂĄ fog jutni a cipőhöz, a ruhĂĄhoz, a szĂłrakozĂĄshoz, mindenhez. Erre azt mondtam annak a kollegĂĄmnak, aki ezt mondta, hogy ez igaz akkor, ha a gyerekek első hĂĄzassĂĄgban születtek, ĂŠs mindkettőnek az anyja ĂŠs az apja ugyanaz. De ha a gyerekek mĂĄr különböző hĂĄzassĂĄgban születtek, ĂŠs a mĂĄsodik hĂĄzassĂĄg eredmĂŠnyekĂŠppen ĂŠrett gyerekeket visszünk egy hĂĄzassĂĄgba, akkor sajnos, ez nem Ă­gy működik. Hanem mindenki nagyon figyel arra, hogy az ő gyereke pontosan megkapja azt, amit eddig megkapott, mert azt biztosĂ­tani akarja neki. Az integrĂĄciĂł pedig a karok mĂĄsodik hĂĄzassĂĄgĂĄval jött lĂŠtre, ĂŠs a hĂĄzasfelek nem mindig gazdag csalĂĄdbĂłl szĂĄrmaznak. Egy integrĂĄciĂłban nagy türelemre, megĂŠrtĂŠsre, ĂŠs sok - sok kompromisszumra van ahhoz szüksĂŠg, hogy ebben a mĂĄsodik hĂĄzassĂĄgban mindenki jĂłl ĂŠljen.

Ha nem lenne ennyire elfoglalt ember, mivel töltenĂŠ legszĂ­vesebben az idejĂŠt?
ValĂłszĂ­nűleg ugyanezt csinĂĄlnĂĄm. Megmondom, miĂŠrt: nem dolgozom. Nem tudom megfigyelte - e mĂĄr, hogy a magyar nyelvben van ennek a szĂłnak egy pejoratĂ­v ĂŠrtelme. Az nem lehet jĂł, ha valaki dolgozni megy. Mindig azt szoktam mondani: bemegyek az intĂŠzetbe. Velem szĂĄmtalanszor előfordul, hogy hĂŠtvĂŠgeken is a szakmĂĄmmal foglalkozom, vagy törtĂŠnetesen olyan egyetemi anyagot olvasok, amire hĂŠt közben nem jut időm. De ez engem szĂłrakoztat. Ha nem ezt csinĂĄlnĂĄm, akkor vĂŠlhetően hiĂĄnyozna, ĂŠs keresnĂŠm a mĂłdjĂĄt annak, hogy olyat tegyek, amit szĂ­vesen vĂŠgeznĂŠk. Azt meg kell, hogy mondjam, azĂŠrt utazni is nagyon szeretek.

UtazĂĄs! SvĂĄjcot többször emlĂ­tette.
Ott dolgozom. Ott valĂłban dolgozom egy cĂŠgnĂŠl, mert ott pĂŠnzt keresek.

Mi a vĂŠlemĂŠnye az orszĂĄgrĂłl?
A jĂł sorsom Ăşgy hozta, hogy a vilĂĄgnak nagyon sok orszĂĄgĂĄban jĂĄrtam AusztrĂĄliĂĄtĂłl az Egyesült Államokig, SzingapĂşrtĂłl HollandiĂĄig. TĂŠnyleg nagyon sok helyen voltam. Az első, amit le lehet szögeznem, igaz az a hĂ­r, hogy SvĂĄjc a vilĂĄg egyik leggazdagabb orszĂĄga. Szeretem SvĂĄjcot abban az ĂŠrtelemben, hogy gyönyörű tĂĄjai vannak, hogy tisztasĂĄg van, rend van, jĂłlĂŠt van, mindenki tudja a dolgĂĄt. Ami nem tetszik SvĂĄjcban: az emberek nagyon zĂĄrkĂłzottak. TĂŠnyleg nagyon befele fordulnak. Ha kicsit kiĂŠlezem a helyzetet, akkor azt mondhatom, biztos van SvĂĄjcban olyan kĂŠt kollegĂĄm, aki egymĂĄs melletti szobĂĄban dolgozik, mondjuk öt ĂŠve, de lehet, hogy nem tudja, van - e gyereke a szomszĂŠd szobĂĄban ülő kollegĂĄjĂĄnak. MĂŠg nem lĂĄttam pĂŠldĂĄul kĂŠt svĂĄjcit együtt tĂĄvozni a munkahelyĂŠről. Bent remekül elvannak, mint munkatĂĄrsak. De nem ĂŠrdekli a szomszĂŠdjĂĄnak a sorsa, nem ĂŠrdekli, hogy mit fog csinĂĄlni munka utĂĄn. Nagyon visszahĂşzĂłdĂłak, nehezen fogadnak be idegeneket, külföldit meg mĂŠg nehezebben.

Önnek hogyan sikerült?
Nem panaszkodhatok, de ennek több összetevője van. Elsősorban azĂŠrt, mert a cĂŠg kĂŠt tulajdonosĂĄval vagyok nagyon jĂł viszonyban, ez ad a többiek előtt egyfajta respektet. MĂĄsrĂŠszt meg vĂĄllalom, hogy ĂŠn mentem oda, nem ők jöttek ide, tehĂĄt nekem kell hozzĂĄjuk alkalmazkodnom. Ez nekem nem esik nehezemre. Ha kimegyek, aszerint kell ĂŠlnem, ami ott a szokĂĄs. Mondok egy pĂŠldĂĄt. Mindig meg szoktam ĂĄllni a zebra előtt, mĂŠg akkor is, ha a jĂĄrĂłkelő csak a zebra szĂŠlĂŠn ĂĄll. Mert kint ezt szoktam meg. Azt, hogy udvarias vagyok. MĂĄs azt mondja nekem, aki mellettem ül az autĂłban, hogy miĂŠrt nem darĂĄlod el őket? Mert nem ahhoz vagyok hozzĂĄszokva. Nagyon sokat tanultam kint. Amit pĂŠldĂĄul onnan hoztam magammal, az az, ami itt a Főiskola ĂŠpületĂŠben lĂĄthatĂł. Előbb - utĂłbb mindenki tiszteletbe fogja tartani azt, hogy itt rend van. MĂŠg az is, aki otthon ehhez nem szokott hozzĂĄ. Azt valahogy mĂŠlyen magĂĄban mindenki ĂŠrzi, hogy ami tiszta, azt nem illik összekoszolni, ahol rend van, ott nem illik rendetlensĂŠget csinĂĄlni, a folyosĂłn nem szabad a szemetet eldobĂĄlni, ĂŠs nem szerencsĂŠs cipővel a falnak tĂĄmaszkodni. AmiĂłta ĂŠn vagyok a főigazgatĂł, kell, hogy lĂĄtsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szĂŠp lassan tudatosulni fog mindenkiben. Nagyon fontosnak tartom azt, - ez oktatĂłkra ĂŠs a hallgatĂłkra is ĂŠrvĂŠnyes - hogy, aki belĂŠp a Főiskola kapujĂĄn, az tudja azt, hogy a TanĂĄrkĂŠpző FőiskolĂĄra jött be, ĂŠs amikor a diplomĂĄjĂĄt megkapja, tudja azt, hogy innen tĂĄvozott.

Árvai Mara