Szabadegyetem - Szeged |
---|
TĂłth Ăgota, a SZTE TTIK KĂ©miai TanszĂ©kcsoport Fizikai KĂ©miai TanszĂ©kĂ©nek docense "ĂnszervezĂ”dĂ” kĂ©miai rendszerek: kĂ©miai hullĂĄmok" cĂmmel tartotta meg elĂ”adĂĄsĂĄt a Szabadegyetem - Szeged sorozatban. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| HĂrlevĂ©l |
| |
Pajor Låszló egyetemi tanår elÔadåsa
MunkatĂĄrsunktĂłl
2008 May 15, Thursday
Az SZTE ĂOK UrolĂłgiai Klinika tanszĂ©kvezetĂ”je, "FĂ©rfibĂ”l nĂ”t - nĂ”bĂ”l fĂ©rfit" cĂmmel tartotta meg elĂ”adĂĄsĂĄt a Szabadegyetem - Szeged rendezvĂ©nysorozaton
|
A nemi viselkedĂ©s eltĂ©rĂ©seirĂ”l mĂĄr az ĂłkorbĂłl Ă©s közĂ©pkorbĂłl is vannak ĂrĂĄsos adatok. Herodotos, a törtĂ©netĂrĂĄs atyja jegyezte le a Fekete-tengermellĂ©ki szkĂtĂĄkrĂłl, hogy egyes fĂ©rfiak nĂ”kĂ©nt öltöztek Ă©s viselkedtek. A szkĂtĂĄkat pedig törtĂ©netĂrĂĄsunk a magyarok Ă”sĂ©nek tekinti, Ăgy ebben is vilĂĄgelsĂ”k lehetĂŒnk, bĂĄr nem biztos, hogy ez minden magyart bĂŒszkesĂ©ggel tölt el. A modern Ă©rtelemben a nemi identitĂĄs zavaraival elĂ”ször az 50-es Ă©vekben az USA-ban egy psychiater Harry Benjamin kezdett el foglalkozni. A nevĂ©vel fĂ©mjelzett szervezet 1978-ban ĂrĂĄsban fektette le az alapelveket - ezeket folyamatosan frissĂtik - melyek ma is irĂĄnyadĂłk a nemi identitĂĄszavarban szenvedĂ” betegek kezelĂ©sĂ©ben.
Ălesen megkĂŒlönböztetjĂŒk a homoszexuĂĄlis, transzvesztita Ă©s transzszexuĂĄlis viselkedĂ©si formĂĄkat. BĂĄr mindegyik szexuĂĄlisan a sajĂĄt nemĂ©hez vonzĂłdik, a homoszexuĂĄlis megtartja szĂŒletett nemi jellegĂ©t, testi tulajdonsĂĄgait Ă©s Ăgy illeszkedik a tĂĄrsadalomba, a transzvesztita pedig csak öltözködĂ©sĂ©ben, kĂŒlsĂ”sĂ©gekben cserĂ©l nemi jelleget. A transzszexuĂĄlis viszont Ășgy Ă©rzi, a termĂ©szet durva trĂ©fĂĄt Ă»zött vele, nĂ” lelkĂ©t fĂ©rfi testbe, illetve fĂ©rfi lelkĂ©t nĂ”i testbe ĂŒltette Ă©s legfĂ”bb vĂĄgya, hogy testĂ©t a lelki igĂ©nyhez igazĂttassa.  A nemi ĂĄtalakĂtĂł mĂ»tĂ©tre az igĂ©ny tehĂĄt a transzszexuĂĄlis egyĂ©ntĂ”l indul, de kĂ©rĂ©se önmagĂĄban nem elĂ©g, hogy az orvos hormonĂĄlis kezelĂ©st vagy mĂ»tĂ©ti beavatkozĂĄst indikĂĄljon. Biztosnak kell lenni, hogy az ĂĄtalakĂtĂĄs utĂĄn a beteg Ășj nemĂ©vel boldog lesz Ă©s beilleszkedik a tĂĄrsadalomba. Ez nagyon fontos, hiszen a nemi szerveken vĂ©gzett ĂĄtalakĂtĂł mĂ»tĂ©tsorozat vĂ©gleges helyzetet teremt, ezt visszafordĂtani többĂ© nem lehet. A transzszexuĂĄlis kivizsgĂĄlĂĄsa sorĂĄn több szakma egyĂŒttmĂ»ködĂ©se szĂŒksĂ©ges, hogy minden mĂĄs betegsĂ©get kizĂĄrjunk, kĂŒlönös tekintettel a pszichĂ©s betegsĂ©gekre. A betegnek a mĂ»tĂ©t elĂ”tt legalĂĄbb kĂ©t Ă©vig az Ășj nemĂ©nek megfelelĂ”en kell Ă©lni, hogy bizonyĂtsuk, be tud Ăgy illeszkedni a tĂĄrsadalomba.  A nemi ĂĄtalakĂtĂĄs alapja az ellentĂ©tes elĂ”jelĂ» hormonkezelĂ©s, melyet a betegnek Ă©lete vĂ©gĂ©ig szednie kell. A fĂ©rfibĂłl nĂ”vĂ© ĂĄtalakĂtĂĄs sorĂĄn, a nĂ”i nemi hormon segĂt a mĂĄsodlagos nemi jelleg kialakĂtĂĄsĂĄban. Az emlĂ”k növekednek, a szĂ”rzet ĂĄtalakul, a hang szĂne is vĂĄltozik, a testen a zsĂrszövet eloszlĂĄsa nĂ”ibb jellegĂ»vĂ© vĂĄlik. Ha az eredmĂ©nnyel a beteg nem elĂ©gedett, szĂ”rtelenĂtĂ©s, az ĂdĂĄmcsutka megkisebbĂtĂ©se, orrplasztika, emlĂ”protĂ©zis beĂŒltetĂ©se, hangszalag plasztika, tovĂĄbb javĂtanak a nĂ”iessĂ©g kialakulĂĄsĂĄban.  FordĂtott irĂĄnyĂș vĂĄltoztatĂĄsnĂĄl, ha nĂ”bĂ”l fĂ©rfivĂĄ formĂĄlĂĄs a cĂ©l, a hormonkezelĂ©s az izomzatot fĂ©rfias jellegĂ»vĂ© formĂĄlja, az arcszĂ”rzet - bajusz, szakĂĄll - megjelenik, az emlĂ” kisebbedik, de ez sohasem elĂ©g, a nĂ”ies mirigyĂĄllomĂĄnyt mĂ»tĂ©ttel kell eltĂĄvolĂtani.  Az ĂĄtalakĂtĂĄs legnehezebb, de legfontosabb rĂ©sze a nemi szervek mĂ»tĂ©tes megvĂĄltoztatĂĄsa. Ha fĂ©rfibĂłl nĂ”vĂ© operĂĄlunk, akkor a hĂșgycsĂ” rövidĂtĂ©se, a hĂmvesszĂ” barlangos testeinek Ă©s a herĂ©knek az eltĂĄvolĂtĂĄsa, a makk kisebbĂtĂ©se Ă©s Ă©rzĂ©keny klitorisszĂĄ formĂĄlĂĄsa, valamint az Ășj hĂŒvely kialakĂtĂĄsa a vĂ©gbĂ©l Ă©s a prosztata között. A nĂ”i nemi szervek fĂ©rfivĂĄ alakĂtĂĄsa mĂ©g nehezebb Ă©s legalĂĄbb hĂĄrom összetett mĂ»tĂ©tet igĂ©nyel. ElĂ”ször a mĂ©h, ovariumok Ă©s a hĂŒvely kiirtĂĄsĂĄt vĂ©gezzĂŒk, majd bĂ”rcsövet ĂŒltetĂŒnk a kismedence elĂŒlsĂ” csontjĂĄhoz, ebbĂ”l lesz az Ășj pĂ©nisz. KĂ©sĂ”bb zĂĄrjuk a kisajkakat Ă©s a pĂ©nisz-bĂ”rcsĂ”be szilikon merevĂtĂ” rudat, illetve az Ășj herezacskĂłba szilikon here-protĂ©ziseket ĂŒltetĂŒnk. A mĂ»tĂ©tek szövĂ”dmĂ©ny arĂĄnya igen magas, elĂ©ri az 50 %-ot, errĂ”l a beteget megfelelĂ”en tĂĄjĂ©koztatjuk.  A nemi ĂĄtalakĂtĂĄs sikere a jĂł betegkivĂĄlasztĂĄson mĂșlik, csak valĂłdi transzszexuĂĄlist szabad megoperĂĄlni. ElvĂĄrhatĂł, hogy az Ășj nemi szervek lehetĂ”vĂ© teszik a szexuĂĄlis Ă©letet, alkalmasak a partnerkapcsolat fenntartĂĄsĂĄra Ă©s kozmetikailag is elfogadhatĂłk.
Prof. Dr. Pajor LĂĄszlĂł 1950. februĂĄr 1-Ă©n szĂŒletett Budapesten. A Fazekas MihĂĄly GyakorlĂł GimnĂĄziumban 1968-ban Ă©rettsĂ©gizett Ă©s mĂ©g ebben az Ă©vben felvettĂ©k az orvosegyetemre.
1974-ben vĂ©gzett "cum laude" eredmĂ©nnyel a Semmelweis OrvostudomĂĄnyi Egyetem ĂltalĂĄnos OrvoskarĂĄn, Ă©s 1997-ig a Semmelweis OrvostudomĂĄnyi Egyetem UrolĂłgiai KlinikĂĄjĂĄn dolgozott, az idĂ”tartam vĂ©gĂ©n adjunktusi beosztĂĄsban, mint osztĂĄlyvezetĂ”. 1984-tĂ”l kĂ©t Ă©vig kĂŒlföldi munkavĂĄllalĂł volt a Jemeni KöztĂĄrsasĂĄgban, egy angol nyelvĂ» kĂłrhĂĄzban, ahol jelentĂ”s mĂ»tĂ©ti gyakorlatra tett szert.
1997-ben pĂĄlyĂĄzat ĂștjĂĄn elnyerte a Szent-Györgyi Albert OrvostudomĂĄnyi Egyetem UrolĂłgiai TanszĂ©ke tanszĂ©kvezetĂ”i megbĂzatĂĄsĂĄt, mely egyet jelent Szeged Megyei JogĂș VĂĄros OktatĂłkĂłrhĂĄzĂĄnak osztĂĄlyvezetĂ” fĂ”orvosi stĂĄtuszĂĄval. Egyetemi tanĂĄri kinevezĂ©se 1997-ben törtĂ©nt. 2007-ben a TanszĂ©ket UrolĂłgiai KlinikĂĄvĂĄ minĂ”sĂtettĂ©k, ennek a vezetĂ”je.  Az urolĂłgiĂĄn belĂŒl Ă©rdeklĂ”dĂ©si terĂŒlete a radikĂĄlis daganatsebĂ©szet, thoracoabdominĂĄlis nephrectomia, retroperitoneĂĄlis lymphadenectomia, radikĂĄlis prostatectomia, cystectomia Ă©s a hĂłlyagpĂłtlĂĄs kirekesztett bĂ©lszakasszal, valamint az urolĂłgiai plasztikai mĂ»tĂ©tek. Ilyen mĂ»tĂ©teket bemutatĂĄskĂ©ppen mĂĄs kĂłrhĂĄzakban is vĂ©gzett. A hĂłlyagpĂłtlĂł mĂ»tĂ©tek nĂ©gy alaptĂpusĂĄt elsĂ”kĂ©nt alkalmazta hazĂĄnkban.
Hazai Ă©s kĂŒlföldi szaklapokban 143 közlemĂ©nye jelent meg, több nemzetközi kongresszuson elĂ”adĂĄssal szerepelt. KözlemĂ©nyei összes impakt faktora 17,872, 17 könyvrĂ©szletet Ă©s egyetemi jegyzetet Ărt, ezek közĂŒl kettĂ”t angol nyelven. A Magyar UrolĂłgia cĂmĂ» folyĂłiratban Ărt közlemĂ©nye kĂ©tszer is elsĂ” dĂjat nyert.
"MĂ»tĂ©t-technika Ă©s intraoperatĂv szövĂ”dmĂ©nyek transabdominĂĄlis urolĂłgiai mĂ»tĂ©tekben" cĂmĂ» kandidĂĄtusi Ă©rtekezĂ©sĂ©t 1993-ban vĂ©dte meg. 1997-ben habilitĂĄlt a Szent-Györgyi Albert OrvostudomĂĄnyi Egyetemen. Hosszabb tanulmĂĄnyutat tett SvĂ©dorszĂĄgban, HollandiĂĄban, CsehszlovĂĄkiĂĄban, Nagy-BritanniĂĄban, OlaszorszĂĄgban Ă©s AusztriĂĄban. 1993 Ă©s 1996-ban Pro Renovanda, 1998-ban OTKA pĂĄlyĂĄzatot nyert. Angol Ă©s orosz nyelvbĂ”l felsĂ”fokĂș ĂĄllami nyelvvizsgĂĄja van.
TanszĂ©kvezetĂ”kĂ©nt a Szent-Györgyi Albert OrvostudomĂĄnyi Egyetemen magyar Ă©s angol nyelven tartott elĂ”adĂĄsokat.  A Magyar UrolĂłgusok Ă©s a Magyar OnkolĂłgusok TĂĄrsasĂĄgĂĄnak, valamint az EurĂłpai UrolĂłgus SzövetsĂ©gnek tagja. 1997-tĂ”l az UrolĂłgiai KollĂ©gium Ă©s a Magyar UrolĂłgusok TĂĄrsasĂĄgĂĄnak vezetĂ”sĂ©gi tagja. 1997-ben a magyar urolĂłgusok hat Ă©vre megvĂĄlasztottĂĄk, hogy az EurĂłpai UrolĂłgus TestĂŒletben kĂ©pviselje MagyarorszĂĄgot.  2002-ben a Magyar UrolĂłgia fĂ”szerkesztĂ”jĂ©vĂ© vĂĄlasztottĂĄk, ma is betölti ezt a funkciĂłt.
2004 Ă©s 2007 között a Szeged M.J.V.ĂnkormĂĄnyzat KĂłrhĂĄza fĂ”igazgatĂłja volt. |
|
|
Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor egy kattintïżœssal nyithat a cikkhez fïżœrumos tïżœmïżœt. |
Hozzïżœszïżœlïżœsok Kedves Olvasïżœ! Jelentkezzen be ïżœs akkor hozzïżœszïżœlhat a tïżœmïżœhoz!
petra 2009 May 29, Friday, 11:27:36
Nagyon vĂĄrom a mĂŒtĂ©tet tudna valaki segĂteni nekem?
petra 2009 May 29, Friday, 09:07:03
Ăn egy nemi ĂĄtalakĂtĂł mĂŒtĂ©tre kĂ©szĂŒlök Ă©s mĂ©g nincs olyan sebĂ©sz aki majd eltudnĂĄ vallalni a mĂŒtĂ©tet tudna segĂteni valaki?