| Szabadegyetem - Szeged |
|---|
 Tóth Ágota, a SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai Tanszékének docense "Önszervezõdõ kémiai rendszerek: kémiai hullámok" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban. |  |
| |
| |
| |
| |
|
| Könyv |
|---|
| Hírlevél |
|
|
|
Bodnár László egyetemi tanár elõadása
Munkatársunktól
2008 May 08, Thursday
 Az SZTE ÁJTK Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék tanára, "Számíthatunk-e a nemzetközi jogra jogvitáinkban?" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged rendezvénysorozaton.
|
Az elõadás címében feltett kérdés arra keresi a választ - elsõsorban magyar nézõpontból - , hogy az egyén (természetes vagy jogi személy) számára a nemzetközi jog által biztosított jogok, illetve elõírt kötelezettségek (pl.: alapvetõ emberi jogok, illetve nemzetközi jog által elõírt büntetõjogi kötelezettségek) a magyar jogalkalmazásban mennyire érvényesülnek, illetve érvényesíthetõek. Hatályos Alkotmányunk értelmében: „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belsô jog összhangját" (7. § (1. bek.)) Alkotmányunk ezen rendelkezése meglehetõsen általános és homályos, nehezen értelmezhetõ. Nem világos például, hogy mit kell érteni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak elfogadása alatt, mit takar a vállalt nemzetközi kötelezettség , illetve a belsõ jog összhangja kitétel. A Alkotmánybíróság 1990-1998 között - nagyon fontos kérdések eldöntése során - egymásnak is ellentmondó álláspontra helyezkedett határozataiban az idézett alkotmányi rendelkezés értelmezése során. Végül arra az álláspontra helyezkedett, hogy a „vállalt nemzetközi kötelezettségek" (alapvetõen a nemzetközi szerzõdések) csak akkor vál(hat)nak a magyar jogrendszer részévé, ha azokat transzformáljuk a magyar jogrendszerbe, azaz magyar jogforrásként (törvényben vagy kormányrendeletben) kihirdetjük. Ezt az értelmezést explicit módon is megerõsíti a 2005. évi L. törvényünk. Az elõadásban számos valós eset bemutatásával illusztrálja az elõadó ezen helyzet „sikertörténeteit", éppúgy mint a fonákságait.
Dr. Bodnár László 1968-ban szerzett jogi doktori diplomát a Szegedi Tudományegyetem (akkor még JATE) Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minõsítéssel. Ettõl kezdõdõen folyamatosan a Nemzetközi jogi Tanszék oktatójaként végzi oktató-kutató tevékenységét, 1995-tõl egyetemi tanári beosztásban. 1991-tõl kezdõdõen egyebek között az õ részvételével indult meg -az országban elsõként- az Európai Unió (akkor még Európai Közösségek) jogának oktatása.
Tudományos fokozatot (az állam- és jogtudomány kanditátusa) 1984-ben, a habilitált doktori fokozatot (dr. habil.) 1995-ben szerezte meg.
Szakmájának mûvelése feltételezi idegen nyelvek ismeretét: német, orosz, angol nyelvismerettel rendelkezik.
Publikációs tevékenységének eredménye egy önálló monográfia, két tanulmánykötet (szerzõ és szerk.) közel 40 tanulmány / szakcikk, több tucat egyéb közlemény.
Rendszeresen felkérik szakmájához kapcsolódó szakvélemények készítésére, így -egyebek között - 1988-ban az Alkotmány reformjára, 1994-tõl többször is az új Alkotmány koncepciójának kimunkálására megbízott szakértõi bizottságban, 2002-ben az EU csatlakozással kapcsolatos Alkotmánymódosítás tervezetérõl, 2003-ban a Nemzetközi Bíróság bõs-nagymarosi ítéletének értelmezésérõl.
Pályafutása során több kutatási projekt (OTKA, Tempus, OKTK, PFP) vezetõjeként is szakmai elismerésben részesült, rendszeresen felkérik opponensi, bizottsági titkári, bizottsági tagi közremûködésre a tudományos minõsítési eljárásban, illetve vezetõ oktatói kinevezésekben. Más tudományos fórumok tagsága mellett is kiemelendõ az SZTE ÁJK Doktori Iskola programvezetõjeként (nemzetközi jog, Európa-jog, Nemzetközi magánjog) végzett tevékenysége.
Számos szakmai szervezetnek tagja, melyek közül külön is említést érdemel: International Law Assotiation (ILA) Hungarian Branch, International Chamber of Commerce (ICC Párizs) Magyar Tagozat, és tagja a magyar ENSZ-társaság elnökségének is.
Gyakorló jogászi tevékenységet is folytat ügyvédként 1991-tõl a felesége által vezetett Bodnár Ügyvédi Irodában, választott bíróként az MKIK mellett szervezett Választottbíróságon. Az eljáró tanács tagjaként esetenként elnökeként „szolgáltat igazságot". Jogi képviselõként nemzetközi válaszottbírósági (ICSID) eljárásban is szerepet kapott.
Egyetemi tanulmányai megkezdése óta Szegeden él, jelenleg egy 2+2 fél szobás társasházi lakásban. Nõs (1972), két felnõtt fia van, közülük az idõsebbik választotta a jogászi pályát, egy transznacionális cég állandó jogi képviselõje. Kisebbik fia a digitális fotózás, mûvészi nagyítás területén vállalkozóként tevékenykedik.
Várva várt és nagyon szeretett unokája 3 évvel ezelõtt érkezett meg, aki természetesen „a világ legszebb, legokosabb, legintelligensebb háromévese". |
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!