Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens elõadása
ImageTóth Ágota, a SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai Tanszékének docense "Önszervezõdõ kémiai rendszerek: kémiai hullámok" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban.
Gallé László professzor elõadása
Ábrahám György professzor elõadása
Párducz Árpád egyetemi tanár elõadása
Szalay István fõiskolai tanár elõadása
Molnár Imre professor emeritus elõadása
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Vajda Júlia: a férfiak szeretik irányítani a nõket
Relax
A férfi földrajza
Filmleírások
Intim vallomások
Szabadegyetem - Szeged Szabadegyetem - Szeged
Dr. Krémer András elõadása
Munkatársunktól   2008 April 17, Thursday  
Image
Az Oktatásügyi Közvetítõi Szolgálat vezetõje, "Alternatív vitarendezési eljárások" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged rendezvénysorozaton.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF
Az alternatív vitarendezési eljárások alkalmazása meghatározó társadalmi, jogi, gazdasági technikává vált mára a fejlett országokban. Növekvõ szerepére, hatékonyságára a tudományos diszciplínák is "felfigyeltek", s vizsgálatuk tárgyává tették. Az elõadás rövid áttekintést kíván adni a módszerek kialakulásáról, jellegzetességeirõl, elterjedésérõl, a legfontosabb felhasználási területekrõl, a nemzetközi és hazai intézményesülés tapasztalatairól.
 
Az eljárások ma már nélkülözhetetlennek számítanak az igazságszolgáltatás, a környezetvédelem, a munkaügyi kapcsolatok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, menedzsment területeken. Az eltérõ területeken számos tekintetben azonos elvek és módszerek figyelhetõk meg, ugyanakkor specifikus intézményi és szabályozási különbségek is kialakultak. Mára ezen eljárások számos területen beépültek a hazai gyakorlatba is. Legismertebb alternatív vitarendezési eljárássá a mediáció (közvetítõi eljárás) vált, mely bizonyos értelemben az alternatív vitarendezés egészének szinonimájaként szerepel a hazai szabályozásban. E módszerek, intézmények, szabályozások, normák körébe ad betekintést az elõadás.
 
A mediáció olyan eljárás, mely alkalmas a vitás feleket hatékonyan segíteni a közöttük felmerült problémák megoldásában, ennek eredményeként a felek közötti kapcsolatok rendezésében, gyakran a felek közötti együttmûködés helyreállításában, megújításában. A folyamatban a felek közös felkérésére független, pártatlan személy (mediátor) vesz részt, aki e felkérés alapján úgy irányítja az egyeztetés folyamatát, hogy a felek képesek legyenek a problémák megoldására.
 
Mi a lényege a mediáció technikájának? Nem a jogvita bíróságon kívüli lefolytatásáról van szó, s nem is a felek lelki befolyásolásáról. Az alternatív vitarendezés - melynek formái többek között a mediáció, a döntõbíráskodás (arbitráció), a békéltetés (consiliation), a facilitálás, moderálás - mára önálló szakmává fejlõdött a világ valamennyi fejlett országában. A gyakorlati tudás mellett mára kialakult ezen eljárások elméleti bázisa, képzése, s önálló tudományos diszciplínája is, mely kapcsolódik a társadalomtudományokhoz, jogtudományhoz, közgazdaságtanhoz, pszichológiához, pedagógiához, de ezek egyike sem foglalja magába e területet.
 
A jogok érvényesülésének egyre inkább feltétele, hogy alternatív módon is lehessen rendezni, megelõzni a vitákat, illetve helyettesíteni a jogvitákat. Ezt tapasztaljuk a nemzetközi - különösen az Európai Unió - kezdeményezéseiben, ajánlásaiban, s ma már a hazai jogi szabályozásban is, ahol közel húsz jogszabály szabályozza az alternatív vitarendezés valamilyen formáját. A szakemberek nagy sikerrel mûködnek közre a gazdaság, a szervezetek, a családi és gyermekekhez köthetõ viták rendezésében is, melyek közös jellemzõje gyakran, hogy a felek érdekeik érvényesítésekor nem feltételezik, hogy vitapartnerük szabályt (normát, jogot) sértene, de érdekeik érvényesítése ütközésbe kerül. Az ilyen vitákat szokás az elõzõektõl (jogvitáktól) megkülönböztetve érdekvitáknak tekinteni. Más esetekben kifejezetten a jogsértés, normaszegés jóvátételen, helyreállításon alapuló eljárásairól beszélhetünk. Ezeket nevezzük resztoratív, vagy helyreállító eljárásoknak, melyeket pl. a büntetõjog területén alkalmaznak.



Dr. Krémer András 1960-ban született Budapesten, 1984-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen, 1986-ban szociológusi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Mûegyetemen kezdte tudományos tevékenységét, a Szociológia tanszéken, 1985-ben. Majd 2003-ban a Környezetgazdaságtan Tanszékén, és 2005-2006-ban az ezen egyetemen mûködõ MTA kutatócsoport tagjaként dolgozott tanársegédként, adjunktusként, tudományos munkatársként, tudományos fõmunkatársként, s jelenleg címzetes egyetemi docensként van kapcsolata a Mûegyetemmel.

Szociológusként fõbb kutatási területei a munka és szervezetszociológia, valamint a település és városszociológia voltak. E területeken jelentõs kutatói-szakértõi tevékenységet végzett. Több társadalmi hatásvizsgálatot folytatott le települések, térségek és infrastrukturális fejlesztések problémakörében. Olyan modernizációs szakpolitikák társadalmi hatásvizsgálatával is foglalkozott, mint a hírközlés szabályozása és az információs társadalom fejlesztése.
 
1990-ben ismerkedett meg az alternatív vitarendezési eljárásokkal. A viták, konfliktusok szorosan kapcsolódtak kutatási témáihoz, így érdeklõdése és tevékenysége fõ iránya is e területekre terelõdött. 1991-ben az alapító - aki Magyarországon eddig elsõként és egyedüliként tartott akadémiai székfoglalót az alternatív vitarendezés tárgykörében - felkérésére a Rézler Gyula alapítvány kuratóriumának tagja lett. Megalakulása (1996) óta tagja a Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálatnak, 2003-tól a közvetítõi szakmai szervezet elnökségi tagja, 2005-óta az Országos Mediációs Egyesület elnöke.
 
2002-ben PhD. fokozatot szerzett a „Területi vonatkozású társadalmi hatásvizsgálatok" címû disszertációval. Hazai és külföldi tudományos publikációinak száma közel fél száz. Számos nemzetközi szervezetben képviselte, képviseli a hazai mediációs szakmát. Jelentõsen hozzájárult az alternatív vitarendezés hazai felsõoktatásban való megjelenéséhez, meghonosításához.
 
Több felsõoktatási intézményben tanította az alternatív vitarendezést. Ezt az oktatói munkáját a Budapesti Corvinus Egyetem is címzetes egyetemi docensi címmel ismerte el. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karán lát el oktatói feladatokat.
 
2003 óta fõleg az oktatásügy területén alkalmazza az alternatív vitarendezési eljárásokat, s vállalt szerepet e szemlélet meghonosításában, az ismeretek és a gyakorlat elterjesztésében. 2004 január 1-óta az Oktatásügyi Közvetítõi Szolgálat igazgatója, vezetõje. Ez az intézmény az oktatásügy valamennyi területén, állami feladatként lát el vitarendezési feladatokat, tanulók, szülõk és az iskola, vagy fenntartók között, de egyetemi hallgatók és felsõoktatási intézmények, illetve azok oktatói, alkalmazottai is fordulhatnak a szolgálathoz vitarendezési segítségért. (A Szolgálat weboldalának címe az Oktatási és Kulturális Minisztérium weblapjáról elérhetõ.)


Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player