Szabadegyetem - Szeged |
---|
Tóth Ágota, a SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Fizikai Kémiai Tanszékének docense "Önszervezõdõ kémiai rendszerek: kémiai hullámok" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged sorozatban. | |
| |
| |
| |
| |
|
Könyv |
---|
| Hírlevél |
| |
Dr. Krémer András elõadása
Munkatársunktól
2008 April 17, Thursday
Az Oktatásügyi Közvetítõi Szolgálat vezetõje, "Alternatív vitarendezési eljárások" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged rendezvénysorozaton.
|
Az alternatív vitarendezési eljárások alkalmazása meghatározó társadalmi, jogi, gazdasági technikává vált mára a fejlett országokban. Növekvõ szerepére, hatékonyságára a tudományos diszciplínák is "felfigyeltek", s vizsgálatuk tárgyává tették. Az elõadás rövid áttekintést kíván adni a módszerek kialakulásáról, jellegzetességeirõl, elterjedésérõl, a legfontosabb felhasználási területekrõl, a nemzetközi és hazai intézményesülés tapasztalatairól. Az eljárások ma már nélkülözhetetlennek számítanak az igazságszolgáltatás, a környezetvédelem, a munkaügyi kapcsolatok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, menedzsment területeken. Az eltérõ területeken számos tekintetben azonos elvek és módszerek figyelhetõk meg, ugyanakkor specifikus intézményi és szabályozási különbségek is kialakultak. Mára ezen eljárások számos területen beépültek a hazai gyakorlatba is. Legismertebb alternatív vitarendezési eljárássá a mediáció (közvetítõi eljárás) vált, mely bizonyos értelemben az alternatív vitarendezés egészének szinonimájaként szerepel a hazai szabályozásban. E módszerek, intézmények, szabályozások, normák körébe ad betekintést az elõadás. A mediáció olyan eljárás, mely alkalmas a vitás feleket hatékonyan segíteni a közöttük felmerült problémák megoldásában, ennek eredményeként a felek közötti kapcsolatok rendezésében, gyakran a felek közötti együttmûködés helyreállításában, megújításában. A folyamatban a felek közös felkérésére független, pártatlan személy (mediátor) vesz részt, aki e felkérés alapján úgy irányítja az egyeztetés folyamatát, hogy a felek képesek legyenek a problémák megoldására. Mi a lényege a mediáció technikájának? Nem a jogvita bíróságon kívüli lefolytatásáról van szó, s nem is a felek lelki befolyásolásáról. Az alternatív vitarendezés - melynek formái többek között a mediáció, a döntõbíráskodás (arbitráció), a békéltetés (consiliation), a facilitálás, moderálás - mára önálló szakmává fejlõdött a világ valamennyi fejlett országában. A gyakorlati tudás mellett mára kialakult ezen eljárások elméleti bázisa, képzése, s önálló tudományos diszciplínája is, mely kapcsolódik a társadalomtudományokhoz, jogtudományhoz, közgazdaságtanhoz, pszichológiához, pedagógiához, de ezek egyike sem foglalja magába e területet. A jogok érvényesülésének egyre inkább feltétele, hogy alternatív módon is lehessen rendezni, megelõzni a vitákat, illetve helyettesíteni a jogvitákat. Ezt tapasztaljuk a nemzetközi - különösen az Európai Unió - kezdeményezéseiben, ajánlásaiban, s ma már a hazai jogi szabályozásban is, ahol közel húsz jogszabály szabályozza az alternatív vitarendezés valamilyen formáját. A szakemberek nagy sikerrel mûködnek közre a gazdaság, a szervezetek, a családi és gyermekekhez köthetõ viták rendezésében is, melyek közös jellemzõje gyakran, hogy a felek érdekeik érvényesítésekor nem feltételezik, hogy vitapartnerük szabályt (normát, jogot) sértene, de érdekeik érvényesítése ütközésbe kerül. Az ilyen vitákat szokás az elõzõektõl (jogvitáktól) megkülönböztetve érdekvitáknak tekinteni. Más esetekben kifejezetten a jogsértés, normaszegés jóvátételen, helyreállításon alapuló eljárásairól beszélhetünk. Ezeket nevezzük resztoratív, vagy helyreállító eljárásoknak, melyeket pl. a büntetõjog területén alkalmaznak.
Dr. Krémer András 1960-ban született Budapesten, 1984-ben
gépészmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Mûszaki Egyetemen, 1986-ban
szociológusi diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Mûegyetemen
kezdte tudományos tevékenységét, a Szociológia tanszéken, 1985-ben.
Majd 2003-ban a Környezetgazdaságtan Tanszékén, és 2005-2006-ban az
ezen egyetemen mûködõ MTA kutatócsoport tagjaként dolgozott
tanársegédként, adjunktusként, tudományos munkatársként, tudományos
fõmunkatársként, s jelenleg címzetes egyetemi docensként van kapcsolata
a Mûegyetemmel. Szociológusként fõbb kutatási területei a
munka és szervezetszociológia, valamint a település és városszociológia
voltak. E területeken jelentõs kutatói-szakértõi tevékenységet végzett.
Több társadalmi hatásvizsgálatot folytatott le települések, térségek és
infrastrukturális fejlesztések problémakörében. Olyan modernizációs
szakpolitikák társadalmi hatásvizsgálatával is foglalkozott, mint a
hírközlés szabályozása és az információs társadalom fejlesztése.
1990-ben
ismerkedett meg az alternatív vitarendezési eljárásokkal. A viták,
konfliktusok szorosan kapcsolódtak kutatási témáihoz, így érdeklõdése
és tevékenysége fõ iránya is e területekre terelõdött. 1991-ben az
alapító - aki Magyarországon eddig elsõként és egyedüliként tartott
akadémiai székfoglalót az alternatív vitarendezés tárgykörében -
felkérésére a Rézler Gyula alapítvány kuratóriumának tagja lett.
Megalakulása (1996) óta tagja a Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói
Szolgálatnak, 2003-tól a közvetítõi szakmai szervezet elnökségi tagja,
2005-óta az Országos Mediációs Egyesület elnöke. 2002-ben
PhD. fokozatot szerzett a „Területi vonatkozású társadalmi
hatásvizsgálatok" címû disszertációval. Hazai és külföldi tudományos
publikációinak száma közel fél száz. Számos nemzetközi szervezetben
képviselte, képviseli a hazai mediációs szakmát. Jelentõsen hozzájárult
az alternatív vitarendezés hazai felsõoktatásban való megjelenéséhez,
meghonosításához. Több felsõoktatási intézményben
tanította az alternatív vitarendezést. Ezt az oktatói munkáját a
Budapesti Corvinus Egyetem is címzetes egyetemi docensi címmel ismerte
el. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ
Karán lát el oktatói feladatokat. 2003 óta fõleg
az oktatásügy területén alkalmazza az alternatív vitarendezési
eljárásokat, s vállalt szerepet e szemlélet meghonosításában, az
ismeretek és a gyakorlat elterjesztésében. 2004 január 1-óta az
Oktatásügyi Közvetítõi Szolgálat igazgatója, vezetõje. Ez az intézmény
az oktatásügy valamennyi területén, állami feladatként lát el
vitarendezési feladatokat, tanulók, szülõk és az iskola, vagy
fenntartók között, de egyetemi hallgatók és felsõoktatási intézmények,
illetve azok oktatói, alkalmazottai is fordulhatnak a szolgálathoz
vitarendezési segítségért. (A Szolgálat weboldalának címe az Oktatási
és Kulturális Minisztérium weblapjáról elérhetõ.) |
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t. |
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!