A kalcium ionok élõ szervezetünk csaknem minden lényeges folyamatának szabályozásában részt vesznek. Így, meghatározó szerepet játszanak nemcsak születésünkben (a megtermékenyítés folyamatában), de akaratlagos mozgásunkat, szívverésünket (az izom-összehúzódást), sõt, gondolkodásunk elemi folyamatait is irányítják, és végsõ soron elkísérnek halálunkig a sejtpusztulás egyes lépéseinek vezérlése által. Ez az univerzális kalcium jelátviteli funkció csak úgy valósulhat meg, ha a sejtekben a kalcium ionok tér- és idõbeli koncentráció változása szigorúan szabályozott.
 
Az elmĂşlt ĂŠvek-ĂŠvtizedek kĂ­sĂŠrletes munkĂĄinak eredmĂŠnyekĂŠppen lĂŠnyegbevĂĄgĂł ismeretekre tettĂźnk szert arrĂłl, hogy milyen elemi, kalcium-fĂźggĂľ lĂŠpĂŠsek jĂĄtszanak szerepet olyan alapvetĂľ agyi folyamatokban, mint pĂŠldĂĄul a neuronhĂĄlĂłzatok szervezĂľdĂŠse, illetve a rĂśvid- vagy a hosszĂş tĂĄvĂş memĂłria kialakulĂĄsa. Ezek jĂłrĂŠszt Ăşj kĂŠpalkotĂł technikĂĄk kifejlesztĂŠsĂŠnek kĂśszĂśnhetĂľk, melyek akĂĄr a milliszekundumos skĂĄlĂĄn, mikromĂŠteres pontossĂĄggal kĂŠpesek a kalcium-szint vĂĄltozĂĄsait ĂŠlĂľ szĂśvetben kĂśvetni. Ezek az ĂŠlettani vĂĄltozĂĄsok (vagy impulzusok) gyakorisĂĄguk, illetve erĂľssĂŠgĂźk fĂźggvĂŠnyĂŠben kibillenthetik az idegsejteket „megszokott" egyensĂşlyi ĂĄllapotukbĂłl, ĂŠs egy „megvĂĄltozott ĂźzemmĂłdban" valĂł mĂťkĂśdĂŠst, egy Ăşj egyensĂşlyi ĂĄllapot (homeosztĂĄzis) kialakulĂĄsĂĄt kĂŠnyszerĂ­thetik ki.
Az idegsejtek egy tartósan megváltozott egyensúlyi állapota - megfelelõ, más típusú technikákkal - a lassú lefolyású, éves idõskálán zajló degeneratív idegrendszeri elváltozások során tanulmányozható. Ezen betegségek (pl. Alzheimer kór, Parkinson kór, stb.) bizonyos szempontok szerinti, többé-kevésbé hasonló lefolyása hasonló destruktív mechanizmusok jelenlétére utal. Így az elõadás során - példaként - a megváltozott kalcium háztartásnak a sejtpusztulási folyamatokban betöltött szerepét a mozgató idegrendszer egy gyógyíthatatlan betegsége, és kutatási lépcsõfokainak bemutatásával követjük végig.

Az elĂľadĂĄsban egy a betegsĂŠg folyamatainak megĂŠrtĂŠsĂŠt cĂŠlzĂł olyan multidiszciplinĂĄris megkĂśzelĂ­tĂŠst mutatunk be, mely - a gyĂłgyĂ­tĂĄs remĂŠnyĂŠben - a betegĂĄgy mellĂľl, a tĂŠnylegesen mĂťkĂśdĂľ folyamatok/elvĂĄltozĂĄsok dokumentĂĄlĂĄsĂĄval indul, hogy kĂźlĂśnbĂśzĂľ (betegsĂŠg)modellek kifejlesztĂŠsĂŠhez megfelelĂľ ismeretanyagot gyĂťjtsĂźnk. A modellek tanulmĂĄnyozĂĄsĂĄval az emberben nem vizsgĂĄlhatĂł folyamatok megĂŠrtĂŠsĂŠt remĂŠljĂźk, hogy ezek „gyenge pontjainak" felismerĂŠsĂŠvel terĂĄpiĂĄs tĂĄmadĂĄsi pontokat azonosĂ­thassunk. Ezek ismeretĂŠben, megfelelĂľen megalapozott eljĂĄrĂĄsokkal, a gyĂłgyĂ­tĂĄs szĂĄndĂŠkĂĄval tĂŠrĂźnk vissza a betegĂĄgyhoz, ahol, vĂŠgsĂľ soron, elmĂŠleti ĂŠs gyakorlati megkĂśzelĂ­tĂŠsĂźnk eredmĂŠnye megĂ­tĂŠlĂŠsre kerĂźl. Az esetek tĂśbbsĂŠgĂŠben bekĂśvetkezĂľ kudarc, vagy mĂŠrsĂŠkelt sikeressĂŠg esetĂŠn - magasabb ismereti szinten - a „betegĂĄgy mellĂľl a betegĂĄgy mellĂŠ" vezetĂľ utat Ăşjra kezdjĂźk, ĂŠs azt lehetĂľsĂŠgeink, tehetsĂŠgĂźnk szerint folytatjuk tovĂĄbb.