Tudósok és tanítók
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Hetényi Magdolnát, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát a levelezõ után rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
Fülöp Ferenc a GYTK elsõ akadémikusa
Gyüdi Sándor, a karmester és matematikus
dr. Molnár Gyula ornitológus, zenész és fotómûvész
Beszélgetés Csörgõ Sándor akadémikussal
Ötvös Péter 60 éves
Universitas
SZTE Hírlevél
Jól jár a diák, ha szemfüles
SzTE hírek
Megõrizte vezetõ szerepét a szegedi jogi kar vidéken
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Bõrgyógyászati távkonzultációs rendszert fejlesztettek Szegeden
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Balett és fantasztikus vígjáték a Szegedi Nemzeti Színház márciusi mûsorán
FIGYELEM! MENETREND MÓDOSÍTÁS!
Választás 2014 – Botka: az Orbán-kormány leváltható
Universitas
SzTE hírek
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Megkezdik a szegedi egyetemmel kapcsolatos dokumentumok egybegyûjtését
Magazin
Uccai dumák
Van ilyen
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Bemutatta a BMW az elsõ elektromos meghajtású modelljét
Tudósok és tanítók Tudósok és tanítók
Mezősi Gábor, a TTK dékánja
Arvai Mara   2000 December 01, Friday  

A földrajz kicsit más, mint a többi természettudomány. A mindennapi értelemben könnyebben megtanulható, nem úgy, mint a matematika, amit vagy megértek, vagy nem. De amiben kicsit más, mint a többi az az, hogy nagyon sokirányú információt kell egyszerre feldolgozni. Egy földrajzban nekem elemeznem kell természeti és társadalmi dolgokat párhuzamosan. A széles látószög kényszere, ez az, ami a földrajznak kicsit sajátja. Erre a komplex látásmódra akarom a tanítványaimat megtanítani.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF

Az önéletrajzát olvasva arra lettem figyelmes, hogy szinte az egész felnőttkorát a Szegedi Tudományegyetemen töltötte.
Sőt, gyermekoromtól, illetve születésemtől kötődöm az Egyetemhez., mert édesapám itt dolgozott, az ásványtan � kőzettan tanszéken, mineralógus, azaz ásványtanász volt. Ez mondjuk nagyon áttételes, de ami közvetlenebb kötődés, az gyermekkori asztmával függ össze. Az orvos azt javasolta, hogy a szüleim vigyenek a Mátrába, vagy a Bükkbe minden nyáron egy hónapra Ezt a szüleim az adott egyetemi lehetőségeket kihasználva szerették volna megvalósítani, mert amúgy nagyon drága lett volna ott egy hónapot eltölteni. Wagner Richárd professzor úr � családi �jóbarát�, aki az éghajlattani tanszéket vezette akkor, szervezett minden nyáron a Bükk fennsíkra egy egyhónapos éghajlati mérésekkel foglalkozó terepgyakorlatot. Így az 50�es évek legvégétől kezdve 650 méter magasságon, teljesen lakatlan vidéken mérő táborokban vettem részt. Mértük, hogy az ilyen töbör (dolina) képződményekben miként változik a hőmérséklet éjjel-nappal. Nagyon érdekes egyébként, mert például a csoda gondolná, hogy augusztus elején ezekben a magasan fekvő dolinákban éjszaka befagy a víz. Mínusz három � négy fokok vannak, napközben meg ugyanott tud lenni 40 fok. Ebben a miliőben töltöttem a gyerekkorom minden nyarát. Wagner professzor úr meteorológusaival mentem mindig, aztán már lassan én is méricskéltem. Ez biztos, hogy komoly szerepet játszott abban, hogy már 11 � 12 évesen érdeklődtem a földrajz iránt. Nem csak a romantikája: a barlangászat, hegymászás, kanyoning iránt, hanem egy kicsit látta az ember, hogy máshogyan is lehet adatokat gyűjteni, és fel is lehet őket használni valamire.

A gimnáziumban nem lógott ki a társai közül az elhivatottságával?
Ide az Aradi Vértanúk terén lévő épületbe jártam gimnáziumi épületbe jártam. Úgy hívták, hogy a Ságvári Gimnázium B épülete, és nagyon rossz gyerekek voltunk. Nagyon furcsa tanáraim voltak, de nagyon jó tanárok voltak. Aki már nem él, de nagy hatással volt rám, az Suki Béla történelem tanár volt. Egzisztencializmusra, meg mindenféle filozófiai irányra tanított bennünket, ugyanakkor a kocsmaföldrajzban is nagyon jártas volt, és ez irányú tapasztalatait is megosztotta a gyerekekkel. Nagyon kellemes volt. A másik tanárom, aki nagy hatással volt rám, az Farkas István. Ő még mindig a Ságvári Gimnáziumban tanít. Azt gondolom, ők voltak azok, akik toltak az egyetem felé. Meg persze a matematika. De nem voltam elvadult matematikus, annak ellenére, hogy matematika � fizika tagozatra jártam. Szóval, valami rettenetesen rossz osztály voltunk. Minden évben ki kellett festetni az osztálytermünket, mert mindig szivacs-csatát vívtunk. De a tananyagon kívül sokat tanultunk egymástól, és a tanároktól is. Nem voltunk egy nagy létszámú osztály, emiatt tényleg jól lehetett haladni a tananyaggal.

Hányan voltak az osztályban?
32 - en kezdtük, és 21 � 22 � en végeztünk. Nagyon nehéz volt. Nem is kiestek a többiek, hanem átmentek másik osztályba. A matematika � fizika tagozat mellett volt még nyelvtagozat, egy semleges tagozat. A semleges tagozatba mentek át többnyire azok, akik nem bírták a matematika � fizikát. Főleg a matematika volt nagyon sok. A fizika nem volt lényegesen több, mit egy mostani diáknak. Gondolom evidens volt, hogy a földrajz mellé a matematikát választotta az egyetemen. M. G.: - Matematika � fizika tagozatra jártam, és az világos volt, hogy mivel a földrajzot szeretem, ezért vagy matekot, vagy fizikát választok mellé. Matematika � földrajz szak itt volt Szegeden, tehát olyan nagy választék nem volt ebben az ügyben. Vagy mehettem volna Budapestre meteorológusnak matematika � fizikával. De megmondom őszintén, ez nem nagyon érdekelt, mert a meteorológia tiszta fizika, nagyon elrugaszkodik a földrajz romantikus részétől. Nekem még akkor nagyon kellett a barlangászás, hegymászás, kirándulás, turizmus, szóval mindaz, ami hozzátartozik a földrajz romantikájához.

Az egyetemi életre hogyan emlékszik vissza? Milyen volt egyetemistának lenni?
Rettentő nagy kártyacsatákat vívtunk. 73�ban adták át a Hermann Kollégiumot, ahol nagyon jó társaság jött össze. Hosszú napokon keresztül folytak a mindenféle küzdelmek. Viszont egy nagyon zárt közösség volt a mienk. Az a 20 ember, aki ott végzett, a mai napig nagyon összetart. Együtt tanultunk matematikára, a nagyon húzós matematika vizsgákra. Kicsit mindig hátrányosabban voltuk kezelve, mert a matematika � földrajzosok mégsem matematika � fizika szakosok, akikből még lehet igazi matematikus. Közülünk tényleg nem sok matematikus lett, de sokan matematikát tanítanak. Nagyon összetartó társaság volt. Olyan megmozdulásain voltak, ami ma elképzelhetetlen. Évente háromszor, volt úgy, hogy többször is közös kirándulásokra mentünk. Ez a 20 ember együtt járt mindehova Látom, hogy ma akkora a tömeg, hogy ez nehezen megvalósítható. De akkoriban tervszerűen elmentünk például a Pilisbe hegyet mászni, barlangászni többnyire Aggtelek, vagy a budapesti barlangok volt a célunk, a Mecsekbe jártunk gyakran. Minden vizsgaidőszak után terveztünk ilyen utat, levezetésként. Télen gyakori cél volt Aggtelek, mert a barlangban akkor realative meleg van, kint meg hideg, nyáron meg víz mellé mentünk. Ez a csoport annyira zárt volt, hogy egymás között házasodott, mint egy rossz falu. A 20 emberből azt hiszem, hogy hat házaspár lett. Meg közös megmozdulásokra emlékszem. Akkor építettük a JATE klubot. Az akkor még egy nagy pince volt, és lelkes felajánlások történtek, hogy klubot kellene építeni a fiatalságnak, mert nem volt hol összejönnünk. 73�74� ban megcsináltuk meg a JATE klubot. Ez is egy kellemes közösséget megmozgató időszak volt. Úgy ötödévben szóródtunk szét, mert akkor már mindenki magával és a családi körével volt elfoglalva.

Az egyetemi évek alatt és után is sokat volt külföldön. Milyen élményei vannak?
Mindig megrökönyödéssel olvasom a pályatársak életrajzában, hogy ők mennyire szeretnek utazni, meg hogy nekik a hobbijuk az utazás. Én meg nem szeretek utazni. Nem tudom, miért nem, de a lelkemet mindenesetre széttörték a negyedik � ötödik év alatti oroszországi utak. Az azért nagyon súlyos volt. Szentpétervárra is jártam, és a két nap utat oda és a két nap utat vissza megtenni, ráadásul sűrűn, az nem túl kellemes élmény. Ez nekem körülbelül elég is volt az utazásból. Ott ugyan szép utakat lehetett tenni a közép�ázsiai részeken. Viszont legtöbbet Németországban voltam. Két évet voltam kint ösztöndíjjal. A legkellemesebb emlék ennek ellenére számomra Ausztria. Talán, mert ott vannak magas hegyek, lehet jól síelni, meg mert közel van. Nem kell sokat utazni. Oda bármikor, bármennyi időre el tudok menni. Ott néha jobban érzem néha magam, mint itthon.

El tudna költözni Magyarországról?
Magyarországot nem tudnám itt hagyni. Az úgy szokott történi, hogy az első néhány napban nincs probléma. Aztán az ötödik naptól kezdve azt nézi az ember, hogy még mennyi nap van hátra. S van, amikor még egy félév van hátra! Akkor az nagyon nehéz tud lenni. Nagyon erős a honvágyam. Erős a kötödésem Szegedhez és Magyarországhoz. Nem tudnám megtenni, hogy külföldön éljek. Próbáltam már, de nem megy.

Hogyan lett Önből egyetemi tanár?
Vannak olyan emberek, akiknek az a karrierje olyan � ami főleg a közgazdasági meg a kommunikáció szakon divat - hogy bedobják a mélyvízbe és azonnal egy nagyobb egységet vezet. Ez egyfajta karrier, amerikai típusú karrier. S van olyan karrier, amelyik inkább európai típusú, hogy az ember a létra legaljáról kezdve minden stáción végighaladva eljut valahova, valamilyen szintre. Amikor befejeztem az egyetemet, gyakornok voltam. A gyakornokság két év volt, utána gyakorlatilag nem volt állás, csak lebegtetett állás volt. Ezt követően tanársegéd voltam, de olyan hátteres tanársegéd, nem volt állásom akkor sem, csak háttérszerződés. Így elmentem aspirantúrára, de akkor is itt maradtam Szegeden, csak az Akadémia fizetett. Amikor lejárt az aspirantúra, akkor még nem védtem meg a kandidátusit, de kaptam állást. Ez a 80 � as évek elején volt. 83�ban megvédtem a kandidátusit, adjunktus lettem, és 85�től docens lettem, 91�ben elment az akkori főnököm, Jakucs László professzor nyugdíjba, akkor tanszékvezető lettem, 93�ban pedig megszereztem a nagydoktorit. Így szép lassacskán minden grádicsot teljesítettem.

Tanít, kutat, kart vezet. A napi 24 óra elég mindenre?
Nem. Valamelyiket hátrébb kell szorítani, ez sajnos így van. Mindig irigyeltem azokat az embereket, akik azt tudták mondani, hogy hát letanít négy � hat � nyolc órát és mellette felhőtlenül kutat. Ez valószínűleg olyan tantárgyakból megy, ahol nagyon szoros a kapcsolat aközött, amit kutat és aközött, amit előad. De azt hiszem, hogy a természettudományi kar 300 kutatójából, ha ez tíznek megadatik. Még annyinak sem hiszem. Bevallom férfiasan, hogy az elején a kutatás volt több, kicsit hanyagolva volt az oktatás, aztán volt olyan periódus, amikor az oktatás volt kicsit több, és a kutatás egy kicsit lejjebb került. Külföldön szerencsére, nem kellett oktatni, lehetett nyugodtan kutatni. Ezután lelkiismeret furdalással hazajön az ember, és át akarja adni mindazt a tudást, amit külföldön tapasztalt. Az biztos, hogy Németországban értek először ilyen hatások. Például geográfusképzés nem volt előtte Magyarországon, sem geoinformatika. Jó volt adaptálni őket itthon.

Nagyon szereti szakmáját, ugye?
Ebből élek.

Tanítani szereti � e?
Hála Istennek a geoinformatikából már túlnőttek rajtam. Abban már hátrébb vonulhatok, az ifjú kollegáim abban már tapasztaltabbak nálam. Meg kell hogy mondjam, hogy ennek örülök a legjobban. A tradicionálisabb irányzatokat olyan �jó öreg� módjára tanítgatom. A fiataloknak most nincs túl sok idejük, nekik fel kell mutatni valamit, amivel a tudományos grádicsokon előre haladhatnak. A geoinformatika erre alkalmas például, tehát ha azt megtanulta az ember jól megtanulta, akkor többnyire ötlet kérdése csak és az eredmények elég gyorsan tudnak jönni. A tradicionális földrajzhoz meg nagyon sokat kell olvasni, és a fiatalok már nem nagyon olvasnak szívesen, illetve most én vagyok ilyen előolvasó a tanszéken, és megmondom, hogy ezt meg ezt kellene majd elolvasniuk nekik, de szerintem ez egy teljesen normális dolog.

A szakmai tudáson kívül van � e valami, amit szeretne a tanítványainak átadni?
Ahhoz, hogy valaki a szakterületén jó legyen, nagyon sokszínűnek kell lenni. A földrajz kicsit más, mint a többi természettudomány. A mindennapi értelemben könnyebben megtanulható, nem úgy, mint a matematika, amit vagy megértek, vagy nem. De amiben kicsit más, mint a többi az az, hogy nagyon sokirányú információt kell egyszerre feldolgozni. Egy földrajzban nekem elemeznem kell természeti és társadalmi dolgokat párhuzamosan. A széles látószög kényszere, ez az, ami a földrajznak kicsit sajátja. Erre a komplex látásmódra akarom a tanítványaimat megtanítani. Most éppen tartok egy Bevezetés a földrajzba elnevezésű kurzust, és az egész kurzus arról szól, hogy mi az, hogy földrajz. Azt kell megtanulni, hogy sok irányból lehet nézni ugyanazt a dolgot, és ezeket az információkat, amik sok oldalról jönnek, ezeket kell egységes keretben értékelni. Ezt valamilyen úton - módon össze kell hozni. Ez kicsit sajátos látásmódot kíván.

Árvai Mara

 



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player