Tudósok és tanítók
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Hetényi Magdolnát, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát a levelezõ után rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
Fülöp Ferenc a GYTK elsõ akadémikusa
Gyüdi Sándor, a karmester és matematikus
dr. Molnár Gyula ornitológus, zenész és fotómûvész
Beszélgetés Csörgõ Sándor akadémikussal
Ötvös Péter 60 éves
Universitas
SZTE Hírlevél
Jól jár a diák, ha szemfüles
SzTE hírek
Új gyakorlórendelõt adtak át az SZTE Fogorvostudományi Karán
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hírek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Színházi világnapi programok Szegeden
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszú távra eldõl, az ország merre halad tovább
FIGYELEM! MENETREND MÓDOSÍTÁS!
Universitas
SzTE hírek
Új gyakorlórendelõt adtak át az SZTE Fogorvostudományi Karán
Megkezdik a szegedi egyetemmel kapcsolatos dokumentumok egybegyûjtését
Magazin
Uccai dumák
Hollywoodi világvége
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Bugatti EB110 SS gumifüstölés
Tudósok és tanítók Tudósok és tanítók
Dr. Bor Zsolt portréja
Munkatársunktól   2000 October 08, Sunday  

Dr. Bor Zsolt a Szegedi Tudományegyetem egyik kiemelkedő fizikusa, aki nemzetközi hírnévnek örvend. Kutatásainak eredményei, tanulmányai kevés kivételtől eltekintve angol nyelven jelennek meg. Több európai és amerikai egyetem vendégprofesszora volt már, jelenleg éppen az Egyesült Államok egyik vezető high-tech cégétől érkezett haza, ahol a jövő évezred egyik fontos technológiáját kutatta. Munkájáról, életéről és a világjáró ember tapasztalatairól beszélgettünk vele.
  Hozzszlsok Nyomtat E-mail PDF


Bor Zsolt hazánk amerikai megítéléséről beszél (Real Audio)
Bor Zsolt pályaválasztásáról mond néhány szót (Real Audio)

- Most érkezett vissza másfél év után az Egyesült Államokból. Mi volt kint tartózkodásának az oka?

B. ZS.: - 14 hónapot voltam kint az Egyesült Államokban, Kaliforniában San Diego közelében egy high - tech cégnél, amely olyan lézerek gyártásával foglalkozik, amely a számítógépek lelkét jelentő integrált áramkörök gyártásához szükséges.

Több dologgal is foglalkoztunk. A dolog egyik része a litográfiai célokra felhasználható lézerek fejlesztése volt. A másik bizonyos optikai anyagok vizsgálata volt. Tulajdonképpen azt célozták ezek az utóbbi vizsgálatok, hogy meg lehessen állapítani, hogy azok az optikai lencsék, amelyeket ezekben a berendezésekben használnak, vajon ki fognak - e bírni egy várhatóan tíz éves életciklust. Erre a kérdésre kellett választ adni. De erre a kérdésre három hónap alatt kellett választ adni, tehát nem volt rá tíz év. Erre az eldöntendő kérdésre kellett választ adnom.

Gondolom sikerült megválaszolnia a kérdést.

B.ZS.: - Sikerült, bár, hogy ennek mennyire örül az ipar azt nem tudom, mert a válasz körülbelül az volt, hogy igen, találtam ilyet, létezik olyan optikai anyag, amely ezt ki fogja bírni, de az, hogy ezt hogyan kell előállítani, az már egy másik kérdés.

- Hogyan került kapcsolatba ezzel a kutatóintézettel?

B. ZS.: - Tulajdonképpen ennek az előtörténete az, hogy 1994 - ben kint voltam egy egyetemen oktatni, ott nagyon kevés pénzt adtak, ezért részidőben elmentem egy másik céghez konzultánsnak. Ott ismerkedtem össze egy mérnökkel, aki később elment ehhez a másik céghez, és engem is ő hívott meg, hogy menjek oda hozzájuk dolgozni. Ezek a high - tech cégek amúgy mindig nagy munkaerőhiánnyal küszködnek. Az egy általános tendencia, hogy a jól képzett emberekből nagyon nagy hiány van az Egyesült Államoknak különösen azon a részén, ahol a high - tech virágzik.

- Elég sok időt töltött kint az Államokban, milyen tapasztalatokat szerzett az ottani viszonyokról?

B. ZS.: - Az egyik meghatározó dolog az, hogy ez egy olyan ország, amit a magasan fejlett technológiák irányítanak, és ezen a területen példamutató tevékenységet folytatnak. Az világos, hogy jó sorsuk előre meg van határozva, és hosszú időn keresztül sok bajuk nem lesz. A világ valahogy úgy változott meg, hogy az igazi értékteremtő tényező a high - tech lesz, és azok az országok, amelyek ezen a területen elől fognak járni, mindig nagyon jó helyzetben lesznek. A magasan fejlett technológiák megszerzése lesz az a fegyver, amellyel a különböző régiók, és országok egymással hadakozni fognak, olyan értelemben, hogy aki ezt megszerzi az előnyösebb helyzetbe fog kerülni a többiekkel szemben. Erre talán a legjobb példa a kommunizmus összeomlása. Gondolom senki sem veszi azt komolyan, hogy a Szovjetunió ellenzéki szamizdat kiadványok miatt omlottak össze vagy hogy az ellenzéki kerekasztal fenyegetéseitől ijedtek meg a szovjetek, és attól vonultak ki. Nem. Reménytelenül alulmaradtak a magasan fejlett technológiák megszerzéséért vívott harcban. Abszolute reménytelenül alulmaradtak, és ez okozta az összeomlásukat. Ez is egy példa arra, hogy a high-tech egy tényező, amely meg fogja a határozni a nemzeteknek egy bizonyos rangsorát a jövőben. Tehát ilyen tekintetben Amerika jövője megnyugtatóan biztosítva van.

 




Névjegy

1949-ben született.

Fokozatok:
1973 Elektromérnök, Kijevi Mûszaki Egyetem Radioelektronikai Kar
1974 Fizikus, JATE
1975 PhD. fizikából, JATE

Pozíciók:
1988- kutatócsoport vezetõ, MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport
1989- egyetemi tanár, JATE
1989- tanszékvezetõ, JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék
Külföldi tanulmányutak:
1977-87 Vendégkutató, Max Planck Institut, Göttingen, Németország(6.5 év),
Vendégprofesszor, University of California Irvin,
1994-95 Vendégprofesszor, Rice University, Houston
1995 Vendégprofesszor, ETH, Zurich

Kitüntetések
1994 Széchenyi díj
1982 Eötvös Loránd Fizikai Társulat - Gyulai Zoltán díj
1980 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj
1974 MTA Kiemelt Fõirány Pályadíj

Szakmai szervezeti tagság

külföldi
Academia Europaea tagja, London, UK (1993)
IUPAP Kvantumelektronikai Szakcsoport tagja
Európai Fizikai Társulat tagja
Európai Fizikai Társulat tagja Kvantumelektronikai és Optikai Szakcsoport elnökségi tag

hazai
MTA Lézerfizikai és Spektroszkópiai Bizottság tagja
MTA Atom- és Molekulafizikai Bizottság tagja
Magyar Akkreditációs Bizottság tagja
MTA Doktori Tanács tagja
BME Habilitációs Bizottság tagja
JATE Habilitációs Bizottság tagja
Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja


KUTATÁSI TERÜLETEK
Ultragyors Lézer Spektroszkópia
Ultrarövid lézerimpulzusok keltése, femtoszekundumos lézerimpulzusok mérése, terjedése diszperzív közegben és optikai rendszerekben. Femtoszekundumos
lézerimpulzusok erõsítése.
Lézerek Orvosi Alkalmazásai
Nem Diffraktáló Lézernyalábok

Optikai Litográfia





- Milyen társadalmi különbségeket figyelt meg hazánk és az Államok között?

Mondanék néhány dolgot az amerikaiak életmódjáró. Nekem nagyon tetszett az egészséges életmódra nevelés. Ez nagyon magas szinten történik. Még az iskolában is van ilyen tantárgy, és azt igen ügyesen oktatják. Saját fiamon láttam mennyire megváltozott az ő táplálkozási és életszokása elsősorban az ott tanultak hatására. Mindenféleképpen jó, hogy az étkezésükre nagyon figyelnek, és a testmozgást is fontosnak tartják. Lehetne beszélni tulajdonképpen az iskolarendszerükről is. Az iskolarendszerről két dolgot kell elmondani: ha a 18 éves korosztályt nézzük, világos az, hogy Európában és Magyarországon is ennek a korosztálynak a tudásszínvonala általában magasabb, mint Amerikában. Ez tehát a tény. Amerikában kevesebbet tanítanak, de amit megtanítanak, azt alaposan megtanítják. Különbség van továbbá a megtanított anyagban is. Amerikában mindennapi életben sokkal inkább használhatóbb tananyagot tanítanak, mint nálunk. A számítástechnikához való viszonya egy ottani 18 évesnek sokkal jobb, mint Magyarországon. Ezeknek az eszközöknek a használata ott tényleg mindennapi élet része. Tehát alapvetően azt lehet mondani, hogy a tudásanyagnak mennyisége Európában és Magyarországon nagyobb, de odaát jobban használható dolgot tanulnak. Érdekes, hogy hogyan változik meg a tudásszint később az egyetemeken. Az előzőekből következik, hogy az egyetemekre bekerülő emberek tudásszintje alacsonyabb, mint itthon, de amikor kikerülnek az egyetemekről ez a különbség eltűnik. Ezen el kellene gondolkodni, mi az oka. Mindenesetre azt vettem észre, hogy ott egy jó egyetemet elvégzett hallgató, mintha a termelésben, kutatásban jobban használható lenne mint a nálunk végzett. Érdekes még, hogy az iskolarendszer feltételezi, hogy a diákok pénzkeresés céljából elmennek dolgozni részidőben bolti eladónak, vagy gyorsétkezdékbe kiszolgálóknak. Teljesen általános dolog, hogy még a lehető legjobb anyagi körülmények között élő családok gyerekei is eljárnak dolgozni. Ennek a gazdasági hatása is nyílván nagyon jelentős, de a diákok életre nevelésében is egy nagyon lényeges elem. A diákokat amúgy eléggé kézben és karban tartják ezekben az iskolákban. Például nagyon tetszett nekem az a fegyelmezési eljárás, aminek a neve az, hogy szombati iskola. Ha a gyerek notóriusan valami függelemsértést hajt végre, és azért láttam ilyet a közvetlen környezetemben is, akkor azt szombati iskolára ítélik, ami azt jelenti, hogy szombat reggel 8 - tól 12 - ig a gyereknek be kell mennie az iskolába, ott el kell töltenie négy órát, és ez idő alatt ott csak a tanulmányaival kapcsolatos dolgokat művelhet. Ez azzal a következménnyel is jár, hogy reggel hétkor a szülő felkel, és elviszi a gyereket az iskolába. Mivel szombaton nincsen iskolabusz, ez alkalmat ad arra, hogy mintegy harminc percen keresztül elbeszélgessen csemetéjével, hogy miért is ítélték szombati iskolára. Az is egy kellemes dolog, ha a szülő szombati programját derékba töri az a dolog, hogy délben menni kell a gyerekért az iskolába, úgyhogy ennek is nevelő hatása van. Ez egy viszonylag egyszerű fegyelmezési eljárás. Ott nagyon vigyáznak a fiatalokra. Főleg arra vigyáznak, hogy 18 év alatt alkoholhoz, és cigarettához ne jussanak. Szerintem meggondolandó lenne, hogy ezt más országokba is ugyanilyen szigorral bevezessék.

- Magyarországot mennyire ismerik?

B. ZS.: - Magyarországról körülbelül annyit tudnak, mint amekkora Magyarország súlya a világban. Egy tíz milliós nemzet a durván öt milliárd lakosú föld lakosságának 0,2% - át teszi ki. Magyarország körülbelül ilyen arányban jelenik meg az amerikai sajtóban. Annak ellenére, hogy Magyarország a lakossági létszámához képest igen jelentősen hozzájárult a világ kultúrkincséhez. Kint Magyarországról nem sok hírt hallottam, kivéve a tiszai ciánszenyezést, bár ezt is eléggé elnagyoltan közölték, mert arról volt csak szó, hogy súlyos ciánszennyeződés volt, továbbá az, hogy Romániából indult el, és a harmadik állítás ezzel kapcsolatban az volt, hogy Kelet - Erópában mindenhol nagy baj van a környezetszennyezéssel. Érdekes, hogy azt nem említették meg, hogy az egész egy lelketlen, ausztrál csirkefogó vállalkozó felelőtlen tevékenysége miatt következett be. Tehát Magyarországról nagyon kevés hírt lehet hallani. Magyarországot néha filmekben és művészeti alkotásokban bemutatják. Sajnos, és ezt szomorúan vettem tudomásul, hogy Magyarországról ezek a művészi alkotások sokkal kedvezőtlenebb képet festenek, mint az valójában indokolt lenne.

Bor Zsolt hazánk amerikai megítéléséről beszél (Real Audio)

- Hogyan lett Professzor úrból ilyen világjáró kutató?

B. ZS.: - A pályafutásomat egy az egyetemen működő akadémiai kutatócsoportnál kezdtem. Később, tíz évvel ezelőtt lettem az egyetemnek tanszékvezető egyetemi tanára, azóta oktatok és kutatok is. A kutatással pedig törvényszerűen együtt jár az utazás is.

- Tanítani vagy kutatni szeret jobban?

B. ZS.: - Nehéz a kettőt különválasztani. A tanítást és a kutatást az ember általában együtt szokta művelni, és nem is tudom lehetne - e sorrendet felállítani, hogy melyiknek nagyobb az élvezeti értéke. Mind a kettő nagyon érdekes terület, és mind a kettőt nagyon szeretem.

- Mi késztette arra, hogy a fizikával kezdjen foglalkozni?

B. ZS.: - Őszintén szólva én először sportoló akartam lenni, mert általános iskolában ez volt a legérdekesebb tantárgy, amivel találkoztam. Azután később nyolcadikban mindenáron autó vagy motorszerelő akartam lenni, de a szülői önkény volt azt mondta: márpedig nem a gépipari technikumba, hanem valamelyik gimnáziumba mégy. Ez volt az otthoni pályaválasztási tanácsadás, amiért ma már nagyon hálás vagyok édesapámnak. De valószínüleg családi oka is lehetett annak, hogy fizikuslettem, hiszen édesapám, édesanyám is természettudományokat oktató tanárok voltak. Valószínűleg ez is befolyásolta a pályaválasztásomat. Így lett belőlem majdnem fizikus, pontosabban szólva elektromérnökként kezdtem, de a sors végül is a fizika felé fordított, de egy cseppet sem bántam meg.

- Hogyan emlékszik vissza a gyerekkorára?

B. ZS.: - Sajnos, az olyan régen volt, hogy pontosan már nem emlékszem rá vissza. Az idő homályában ez általában torzulni és szépülni szokott. Arra emlékszem, hogy az iskolával nekem semmi bajom nem volt. Szerettem iskolába járni, bár sosem voltam eminens tanuló. Nekem csak jó emlékeim vannak mindkét iskolámról, mind az általános, mind a középiskoláról. Szerintem jó tanáraim voltak, és jó körülmények között, kellemesen töltöttük ott az időnket.

- Eleven gyerek volt?

B. ZS.: - Ezt mondják mások, és azt hiszem nem alaptalanul.

 

- Édesapja Dr. Bor Pál, főiskolai tanár nyilatkozta azt egyszer, hogy ő nem akarta, hogy a gyerekei közül bármelyik is tanár legyen, de valahogy mindegyiknek valamilyen szinten köze lett a tanításhoz.

B. ZS.: - A szülők akarata nem mindig érvényesül. Ha az ember tudományos pályát választ, akkor előbb - utóbb kapcsolatba kerül az oktatással. Lehet, hogy édesapámnak véleménye azzal kapcsolatos, hogy mint gyakorló pedagógus azt azért észlelte, hogy a pedagógusok társadalmi megítélése, társadalmi megbecsülése több mint nem megfelelő. Világos, hogy minden szülő azt szeretné, hogy ha a gyereke nagyon jó oktatást kapna, és ezért áldoz. Pénzt is. Azonban társadalmi szinten ez nem mindig jelenik meg. Az egész társadalom azokat, akik az oktatást végzik, tehát az oktatókat közel sem becsüli meg annyira, mint ahogy az egyén el szeretné azt érni, hogy a gyermeke jó oktatásba részesüljön.

Bor Zsolt pályaválasztásáról mond néhány szót (Real Audio)

- Ez Ön szerint változni fog a jövőben?

B. ZS.: - Feltételezem, hogy ez változni fog, hiszen az emberek csak gondolkoznak, és ezt a világos gondolatmenetet a társadalmi változások is fogják majd követik. Tehát ha az egyén azt szeretné, hogy a gyereke jó oktatásban részesüljön, nyílván ez csak akkor következhet be, ha a társadalom megfelelő módon honorálja azokat, akik az oktatásban részt vesznek. Másképpen nem lehet.

Árvai Mara



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player