Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Etka anyĂł titkai
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Veresné Novák Katalin: Kellenek a nõk a közéletbe
Égetõ Mária: örülök, hogy tehetem, ami a dolgom és amit szeretek
Relax
Futballmeccsen
Vidám képek
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
Szonda Éva operaénekes
MunkatársunktĂłl   2004 September 30, Thursday  

Szonda Éva operaénekes
  Hozzászólások 1 Nyomtat E-mail PDF

Amikor a mĂşlt nyáron Budapesten a Bakáts tĂ©ri szabadtĂ©ri szĂ­npadon a Don Carlost játszották, a nĂ©zők egymástĂłl kĂ©rdezgettĂ©k, ki az a kitűnő Ă©nekesnő, aki Eboli szerepĂ©t alakĂ­tja. A pesti közönsĂ©g nem nagyon ismerhette Szonda Évát, a Szegedi Nemzeti SzĂ­nház operaegyüttesĂ©nek mezzoszopránját, akit a publikum Ă©s a kritika már rĂ©gĂłta lelkesen ünnepel. Legközelebb a PillangĂłkisasszony SzuzukijakĂ©nt, majd a szabadtĂ©rin a Hoffmann mesĂ©i MiklĂłsakĂ©nt találkozhat vele a szegedi közönsĂ©g. PályájárĂłl, szerepeiről Ă©s a szegedi operajátszásrĂłl beszĂ©lgettünk.

N É V J E G Y

Szonda Éva

Született: 1958-ban Budapesten.

Iskolái: 1979-1984 között Sziklay Erika növendĂ©kekĂ©nt szerzett diplomát a ZeneakadĂ©mián.

Szerepei: 1984 Ăłta a Szegedi Nemzeti SzĂ­nház magánĂ©nekese, ahol sorra Ă©nekelte az izgalmas Ă©s változatos szerepeket: Sztravinszkij Oedipus RexĂ©nek IokastĂ©ját, Tutino La Lupájának cĂ­mszerepĂ©t, Manuel de Falla La vida breve (Rövid Ă©let) cĂ­mű operájának Saludját, a DenevĂ©r Orlovszky hercegĂ©t, a KĂ©kszakállĂş Juditját, Cherubint, Dorabellát, HamupipőkĂ©t, Carment, Amnerist, Szuzukit Ă©s Gertrudist. SzingapĂşrban SantuzzakĂ©nt, Frankfurtban Mária LujzakĂ©nt, több angol városban RosinakĂ©nt aratott sikert.

- Hogyan lett operaénekes?

- GyerekkoromtĂłl kezdve nagyon szerettem Ă©nekelni, gyakran fellĂ©ptem az iskolai rendezvĂ©nyeken, rĂ©szt vettem országos versenyen, amelyekről több oklevelet őrzök ma is. Akkoriban mĂ©g nem gondoltam, hogy az Ă©neklĂ©ssel komolyabban is kellene foglalkoznom, Ă©s szüleim tanácsára közgazdasági iskolát választottam. A kerületben működött Cseszka Edit vezetĂ©sĂ©vel a neves Tavasz KĂłrus, amelynek tagja lettem. Edit nĂ©ni hamar Ă©szrevette szĂ©p hangom, s az ő tanácsára kezdtem komolyan Ă©neket tanulni. Az Ă©rettsĂ©gi után a közgazdasági egyetem helyett a ZeneakadĂ©miát választottam. Az első felvĂ©telim azonban nem sikerült, a zenei alapok mĂ©g csiszolásra szorultak. EzĂ©rt jelentkeztem a KonzervatĂłriumba, ahonnĂ©t SĂ­k Olga Ă©s Bán Melitta nagyszerű munkájának köszönhetően kĂ©t Ă©v mĂşlva felvettek az akadĂ©miára.

- Kik voltak a mesterei?

- A ZeneakadĂ©mián öt Ă©ven át Sziklay Erika volt az Ă©nektanárom. Erikát mindig csodáltam fantasztikus irodalmi Ă©s zenei műveltsĂ©gĂ©Ă©rt. Nála ismertem Ă©s szerettem meg a dal- Ă©s az oratĂłriumirodalmat. A szegedi Ă©vek alatt Adorján Ilonka nĂ©ni csiszolta tovább a technikai tudásom, nagyon sokat köszönhetek neki. FeltĂ©tlenül szeretnĂ©m megemlĂ­teni Hamari JĂşliát, akinĂ©l nĂ©hány kurzuson vettem rĂ©szt Stuttgartban. Tőle tanultam meg, hogyan kell felkĂ©szülnie egy profi Ă©nekesnek egy szerepre. JĂşlia abban is pĂ©ldát mutatott, hogy tökĂ©letesen ismerte a teste, a hangja működĂ©sĂ©t, Ă©s mindig maximális kĂ©szültsĂ©ggel állt ki a szĂ­npadra.

- Hogyan került a szegedi operatársulathoz?

- 1984-ben, a diplomakoncertem után Oberfrank GĂ©zátĂłl, a Szegedi Nemzeti SzĂ­nház akkori zeneigazgatĂłjátĂłl kaptam szerződĂ©st. Első szerepem a Nabucco FenĂ©nája volt. Misura Zsuzsa Ă©s Gregor JĂłzsef Ă©nekelte a főszerepeket. Bevallom, kicsit szorongva lĂ©ptem mellĂ©jük, ezt szerencsĂ©re hamar feloldotta közvetlensĂ©gük Ă©s baráti segĂ­tsĂ©gük, amely átsegĂ­tett a kezdeti nehĂ©zsĂ©geken, s azĂłta is elkĂ­sĂ©r pályámon.

- Melyek azok a szerepek Ă©s előadások, amelyekre legszĂ­vesebben emlĂ©kszik?

- Mint minden mezzoszopránnak, Ă­gy nekem is egyik szerepálmom a Carmen volt. Nagyon örültem, Ă©s persze fĂ©ltem is, amikor talán kissĂ© korán, 1985-ben megkaptam. A Carmen nemcsak a zenei anyag mennyisĂ©ge, hanem a szĂ­nĂ©szi feladat nagysága miatt is egyfajta Ă©rettsĂ©get követel. Az akkori Carmenem tĂşlságosan kislányos, kevĂ©sbĂ© izgalmas nő volt. SzerencsĂ©re majdnem egy Ă©vtizeddel kĂ©sőbb Ăşjra rám talált a szerep. GalgĂłczy Judittal a MerimĂ©e-novella alapján dolgoztuk ki a figurát. Ăšgy Ă©rzem ? Ă©s ezt igazolta a közönsĂ©g Ă©s a kritika is ?, hogy sokkal izgalmasabb, sokszĂ­nűbb nőt tudtam formálni. Judit tanácsára mĂ©g egy flamenco-tanfolyamot is elvĂ©geztem, bár igazi spanyol táncot nem kellett a darabban lejteni, sokat segĂ­tett ez a szĂ­npadi mozgásban. Csodálatos dolog számomra, hogy a spanyol emberek mennyire ki tudják magukat fejezni a tánccal, a testtartással. Ez is rĂ©sze volt a sikernek, de főkĂ©nt GalgĂłczy Juditnak volt köszönhető, aki tudatosĂ­totta bennem, mennyire fontos egy operaĂ©nekes számára is a zenei perfekciĂł mellett a hiteles Ă©s termĂ©szetes szĂ­npadi játĂ©k. Nagyon szĂ­vesen emlĂ©kszem vissza azokra az estĂ©kre is, amelyeken kĂ©t egyfelvonásos operát, Sztravinszkij Oedipus RexĂ©t Ă©s egy ma Ă©lő, fiatal olasz zeneszerző, Marco Tutino La Lupa (A NőstĂ©nyfarkas) cĂ­mű darabját játszottuk. MindkĂ©t operát GalgĂłczy Judit rendezte, a kiválĂł zenei betanĂ­tás Ă©s irányĂ­tás Pál Tamás munkája volt. AmĂ­g az Oedipus Rex fantasztikusan izgalmas, gyönyörű zene, s ezt egy Ă©rdekes rendezĂ©s erősĂ­tette, addig a Tutino-darab talán nem annyira zenei Ă©rtĂ©keivel, mint inkább a nagyon izgalmas szĂ­nĂ©szi lehetősĂ©geivel varázsolt feledhetetlen estĂ©ket. Azt hiszem, egyedülállĂł, hogy valaki egyetlen estĂ©n kĂ©tszer haljon meg a szĂ­npadon. Velem ez is megtörtĂ©nt: Iokaste felakasztja magát, A NőstĂ©nyfarkas hősnőjĂ©t pedig a szerelmi kötelĂ©kből szabadulni akarĂł veje öli meg.

- Az Oedipus Rexben egy meglepő ?mutatványra" is vállalkozott...

- A közönsĂ©g azt hitte, hogy a felakasztott Iokaste biztosan egy statiszta, de Judit kĂ©rĂ©sĂ©re valĂłjában Ă©n lĂłgtam ott minden előadáson. Sajnos az akasztás nem mindig sikerült kĂ©nyelmesre, olykor bizony nagyon is valĂłságos fájdalmat Ă©reztem. A kötĂ©len lĂłgva mindig azt mondogattam magamnak: nem fájhat, hiszen a szerepem szerint már nem is Ă©lek. Persze sok-sok szĂ©p este volt mĂ©g, lehetetlen lenne mind felsorolni. Nagyon szĂ­vesen emlĂ©kszem azokra az Aida-előadásokra is, amelyekben Misura Zsuzsa Ă©s Tokody Ilona partnere lehettem, vagy azokra a Rigoletto-előadásokra, amelyekben Gulyás DĂ©nes volt a mantuai herceg Ă©s szĂ­vszorĂ­tĂł Rigoletto Gyimesi Kálmán vagy Bede Fazekas Csaba. Kedves előadásom volt az a PillangĂłkisasszony is, amit KerĂ©nyi MiklĂłs Gábor rendezĂ©sĂ©ben, Kentaur szĂ©p szĂ­npadkĂ©pĂ©ben a cĂ­mszereplő FrankĂł Tünde átĂ©lt, gyönyörű Ă©neklĂ©se tett emlĂ©kezetessĂ©. Nagyon örülök, hogy ezt a produkciĂłt a tavasszal ismĂ©t műsorra tűzzük Szegeden, mert Mozart mellett Puccini a kedvenc zeneszerzőm. Csodálatos dallamaival sohasem tudok betelni, megunhatatlan számomra a BohĂ©mĂ©let, a Tosca, a Turandot. Kicsit neheztelek is rá amiatt, hogy a mezzĂłkkal olyan mostohán bánt.

- Ha már Mozartot emlĂ­tette, több operájában is Ă©nekelt...

- Mozartot a legnagyobb Ă©nektanárnak tartom, az ő szĂłlamai a legalkalmasabbak arra, hogy rávilágĂ­tsanak az Ă©nekesek hibáira. Az Ă©nekhang legjobb karbantartĂłi a Mozart-áriák, nagyon alkalmasak a szĂ©p frazeálás megtanulására, a hang manĂ­roktĂłl Ă©s rárakĂłdott sallangoktĂłl valĂł megtisztĂ­tására. Nem vĂ©letlen, hogy az Ă©nekversenyeken, meghallgatásokon Mozart-áriákat kĂ©rnek. Legkedvesebb Mozart-szerepem Dorabella, de szerettem Cherubint Ă©s Ă©lveztem Kovalik Balázs szegedi rendezĂ©sĂ©ben A varázsfuvola második dámáját is játszani.

- Az előző Ă©vad egyik meglepetĂ©se volt Szegeden Kovalik Balázs Sevilla, se borbĂ©ly cĂ­mű produkciĂłja, amelyben Rosinát Ă©nekelte...

- Ez egy roppant különleges produkiĂł, az angol humor elemeiből Ă©pĂ­tkező operaparĂłdiának neveznĂ©m. A fizikai, hangi erőnlĂ©tünket egyaránt alaposan igĂ©nybe vette, mĂ©gis boldog örömmel csináltuk. MindannyiunkbĂłl előjött a játszani vágyĂł naiv gyerek, fantasztikus volt Ă©rezni, ahogyan a prĂłbák során naprĂłl napra egyre felszabadultabbak lettünk. Őrült játĂ©kkedv ? amit a komoly operákban felnőtt embereknek illik elfojtani ? kezdett rajtunk eluralkodni. Persze ez nem azt jelentette, hogy mindenki magátĂłl játszott valamit. Kovalik Balázs sohasem bĂ­zza a vĂ©letlenre rendezĂ©seit, gondosan kitalált figuráit valĂłsĂ­tottuk meg, mĂ©gis sajátunknak Ă©reztük. Balázs szĂ­nházát nagyon szeretem, mert Ăşjszerű, modern, mĂ©gis a zene lĂ©nyegĂ©ből kiindulĂł. Ez a Rossini-rendezĂ©se is meghökkentő, de Ăşgy gondolom, ilyet is lehet csinálni, mert ettől lesz izgalmas, változatos az operajátszásunk. Nekünk, operaĂ©nekeseknek bebizonyĂ­totta, hogy kĂ©pesek vagyunk bonyolultabb szĂ­nĂ©szi feladatok megoldására, Ă©s pusztán a szĂ©p Ă©neklĂ©s ma már kevĂ©s.

- Ăšgy tűnik, szerencsĂ©je volt a rendezőkkel...

- ValĂłban szerencsĂ©s a pályám ebből a szempontbĂłl, Szegeden kiválĂł rendezőkkel dolgozhattam. A már emlĂ­tetteken kĂ­vül sokat köszönhetek Angyal Máriának, Horváth Zoltánnak, Nagy Viktornak Ă©s BĂ©kĂ©s Andrásnak.

- A karmesterekről se feledkezzünk meg...

- Pályám első öt Ă©vĂ©ben Oberfrank GĂ©za volt a szegedi szĂ­nház zeneigazgatĂłja, az ő irányĂ­tásával roppant igĂ©nyes zenei műhelymunka folyt, az utĂłbbi Ă©vekben pedig Pál Tamás dirigálásával születtek zeneileg magas szĂ­nvonalĂş produkciĂłk. VendĂ©gszereplőkĂ©nt is nagyszerű karmesterekkel dolgozhattam.

- Szegeden kĂ­vül hol találkozhat Önnel a közönsĂ©g?

- Az utĂłbbi Ă©vekben rendszeresen járt szĂ­nházunk külföldön, Ă­gy visszatĂ©rő vendĂ©gkĂ©nt ismernek Hollandia szĂ­nházaiban, Ă©s talán sikerült Verdi RequiemjĂ©vel a francia Ă©s a spanyol, valamint A sevillai borbĂ©llyal az angol közönsĂ©g szĂ­vĂ©be is belopni magunkat. Itthon a koncertpĂłdiumokon találkozhatnak velem, Ă©s az utĂłbbi időben rendszeres vendĂ©g voltam Győrben, ahol Szuzukit, Maddalenát, Gertrudist Ă©nekeltem. Jelenleg PĂ©csett is fellĂ©pek a Konter LászlĂł rendezte Don Carlosban Ebolit Ă©nekelem. Ez a darab idĂ©n nyáron Ăşjra szĂ­nre kerül a Bakáts tĂ©ren, KerĂ©nyi MiklĂłs Gábor rendezĂ©sĂ©ben Airizer Csaba, Anatolij Fokanov Ă©s Somogyi Eszter lesznek a partnereim. Eboli rĂ©gi nagy szerepálmom volt, Ă©s nagyon örülök, hogy olaszul Ă©s magyarul is kĂ©t különböző rendezĂ©sben is Ă©nekelhetem. A pĂ©csiektől Carmen szerepĂ©re is felkĂ©rĂ©st kaptam.

- PályakezdĂ©se Ăłta a szegedi operaegyüttes tagja. MiĂ©rt ilyen hűsĂ©ges?

- Tizenöt Ă©vvel ezelőtt, amikor ide szerződtem, erős társulat volt, főleg szegedi művĂ©szekkel. Láttam a közönsĂ©g ragaszkodását, szeretetĂ©t, Ă©s Ă©n is erre Ă©rdemes szegedi művĂ©sz szerettem volna lenni. Mára talán már sikerült. Bár pesti lány vagyok, mĂ©gis inkább szegedinek vallom magam. Édesanyám mindig nevet rajtam, amikor Pesten elköszönök, s azt mondom neki: hazamegyek. RemĂ©lem, ragaszkodásom nem egyoldalĂş, s a szegedi közönsĂ©g is magáénak Ă©rez.

 

HollĂłsi Zsolt



Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!

Pityu 2013 February 06, Wednesday, 17:08:10

Évi gratulálok a csodás hangodhoz, jó halgatni... Nagyon boldog

Hozzďż˝szďż˝lďż˝sok szďż˝ma: 1 


Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player