Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Etka anyĂł titkai
Könyv
Hírlevél
Hírlevél
Programajánló
M�rcius 2024
H K S C P S V
262728291 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Ebben a h�napban
Színikínálat
Gyüjtemény
WebKozmo
Kissné Novák Éva: Az ember nem magányra született
Filmleírások
Feketék fehéren
Terminál
Mese
A bĂşzaszem
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
Beszélgetés Podmaniczky Szilárddal
MunkatársunktĂłl   2004 September 30, Thursday  

Beszélgetés Podmaniczky Szilárddal
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF


 

- A kilencvenes Ă©vek kezdetĂ©n meglehetősen bohĂ©m Ă©s öntörvĂ©nyű figurának ismertelek meg, mára ezek a jelzők inkább csak az Ă­rásaidra igazak...
- Azt hiszem, az az idő már elmĂşlt. Ăšgy Ă©rzem, a társadalmi, konvencionális eszetlensĂ©gek közepette Ă©s ellenĂ©re Ă©letemnek ez a külső rĂ©sze nyugvĂłpontra talált: van egy párom Ă©s társam mindenben, egy egĂ©sz családom. Talán ennek hiányában zuhantam Ă©jszakárĂłl Ă©jszakára, Ă©s rĂşgkapáltam a szeretetlensĂ©gben. De kár lett volna kihagyni ezt az eszelős fĂ­linget, mert most azt hinnĂ©m, valamiről lemaradtam. Sokszor Ăşgy jutott fel Pestre a hĂ­r, hogy Ă©n szabados performanszokat csinálok Szegeden. TulajdonkĂ©ppen az Ă­rás helyett akkoriban ilyesmire ment el rengeteg energiám. Nem volt semmi más cĂ©lom az Ă­rással, minthogy leĂ­rjam, ezt a vad világiszonyt. Különösebben nem törődtem vele, hogy könyv lesz-e belőle. Mostanra valahogyan Ăşgy alakultak a dolgaim, hogy be kellett látnom, ha filmet akarok csinálni, vagy - amire ösztöndĂ­jat is kaptam - regĂ©nyt akarok Ă­rni, akkor nem lehet csak Ăşgy bele a vakvilágba, sokkal jobban meg kell terveznem az Ă©letemet. Annak is meg volt az esĂ©lye, hogy az a stĂ­l egy idő után befullad. ValĂłszĂ­nűleg Ă©pp jĂłkor jött a váltás, mert legbelül Ă©reztem, hogy Ă­gy nem mehet tovább. Nem Ă©lveztem már az estĂ©ket, ültem az asztalnál, nem szĂłltam egy szĂłt sem, nem Ă©rdekelt semmi, ugyanakkor mĂ©gis el kellett mennem a bevált helyekre, ha emberek között akartam lenni.

<><> <><> 

N É V J E G Y

Podmaniczky Szilárd

Podmaniczky Szilárd első szövegei a nyolcvanas Ă©vek második felĂ©ben jelentek meg, amikor a szegedi tanárkĂ©pző főiskola hallgatĂłja volt; verseit, novelláit előbb a Szegedi Egyetem, majd országos lapok közöltĂ©k. TĂ­z Ă©ve a szegedi napilap, a DĂ©lmagyarország munkatársa, ahol elsősorban tárcákat, jegyzeteket, filmkritikákat Ă­r, Ă©s rendszeresen publikál a legrangosabb irodalmi folyĂłiratokban. HarmincĂ©ves korában, 1993-ban jelent meg kisregĂ©nyĂ©t Ă©s válogatott prĂłzáit tartalmazĂł első kötete, a Haggyatok lĂłtuszülĂ©sben, három Ă©vvel kĂ©sőbb követte a második, Megyek egy kört az alvázon cĂ­mmel, majd tavaly került a könyvesboltokba a harmadik, a Vastag Sapka. Az idei könyvhĂ©t Ăşjdonsága volt a KĂ©plapok a barlangszájbĂłl cĂ­mű negyedik kötete, Ă©s a XXX. filmszemlĂ©n mutatták be a forgatĂłkönyvĂ©ből kĂ©szült Észak, Észak cĂ­mű filmet. A hajmeresztően abszurd Ă©s meghökkentő, jellegzetes Podmaniczky-szövegek nem hagyják nyugton az olvasĂłt, gyakran szĂ©lsősĂ©ges reakciĂłkat váltanak ki: sokan Ă©rtelmezhetetlennek vĂ©lik Ă©s ingerülten elutasĂ­tják, mások Ă©pp ellenkezőleg, a kimerĂ­thetetlen fantázia Ă©s az utánozhatatlan nyelvi invenciĂł iránt rajonganak. 

- Nagyon sokan rajongva szeretik az Ă­rásaidat, Ă©s keveslik amit tőled a lapban olvashatnak, ugyanakkor legalább ilyen nĂ©pes a másik tábor is, amelyik tiltakozik, kikĂ©ri magának ezeket a szövegeket, Ă©s az eltávolĂ­tásodat követeli. Hogy Ă©led meg, hogy ennyire megosztod a DĂ©lmagyarország olvasĂłtáborát?
- SokfĂ©lekĂ©ppen lehet ezt megĂ©lni, de főleg Ăşgy: legalább van valamilyen hatása annak, amit csinálok. Talán azokat a rĂ©tegeket Ă©rem el, amelyek valamikĂ©ppen megĂ©rintik az olvasĂłkat, de főkĂ©pp engem. Tudom, hogy jĂł nĂ©hányan vannak, akik legszĂ­vesebben agyonütnĂ©nek, de az azĂ©rt megnyugtatĂł, hogy a kezek sohasem lendültek el. KĂ©rdeztĂ©k már páran: sötĂ©tedĂ©s után is ki merek menni az utcára? A szĂ©lsősĂ©ges megnyilatkozások általában mindig megszűnnek, amikor szemĂ©lyesen találkozom valakivel. Sőt, ez nemcsak az olvasĂłkra, hanem a kritikusokra is Ă©rvĂ©nyes. Előfordult, hogy valaki már leadta a kritikáját a könyvemről az egyik folyĂłiratnak, majd vĂ©letlenül összefutottunk valahol, Ă©s öt percnyi beszĂ©lgetĂ©s után azt mondta, vissza kell kĂ©rnie Ă©s át kell Ă­rnia, mert fĂ©lreĂ©rtett. Vannak olyanok, akiknek a gondolkodására, világfelfogására rĂ­mel az Ă©n nyelvi logikám, Ă©s vannak, akiket iszonyĂşan irritál. őket is megĂ©rtem, de hozzá kell tennem, egy-kĂ©t esetet kivĂ©ve, sohasem ilyen szándĂ©kkal Ă­rok. KivĂ©tel volt, amikor annyira felbosszantottak valami hülyesĂ©ggel, hogy direkt polgárpukkasztásbĂłl az egyik tárcámba valamelyik nyelvkönyvből bemásoltam egy lehetetlen párbeszĂ©det.

- Tudsz-e valamifĂ©le használati utasĂ­tást adni az Ă­rásaidhoz azoknak, akik egyszerűen nem tudják elkezdeni a befogadásukat? Hogyan kell olvasni őket?
- Filmes pĂ©ldát hoznĂ©k. Nagyon sok olyan filmet láttam, ami először idegesĂ­tett. Sok idő eltelt, amĂ­g megĂ©rtettem: ezeket a filmeket nem jĂłl nĂ©zem. Hátra kell dőlnöm, el kell engednem magam, Ă©s nem Ă©rtenem kell, hanem Ă©reznem, hogy egy nem konkrĂ©t sĂ­kon mi törtĂ©nik bennük. Mindenkinek megadatik az Ă©letĂ©ben, hogy bizonyos dolgokat csak esztĂ©tikai szemszögből nĂ©zzen. Nem egy kisbabát, nem egy tanyafestmĂ©nyt, hanem valami különleges dolgot egyszerűen csak szĂ©pnek talál, Ă©s nem tud rá magyarázatot. TulajdonkĂ©ppen ennek kellene működnie a szövegeim esetĂ©n is. MegprĂłbálom a nyelvi-esztĂ©tikai világomat Ăşgy "lekĂłdolni", hogy a szövegeim visszaadják az olvasĂłnak azt a fajta többnyire pusztán esztĂ©tikai belső Ă©rzĂ©st, ami engem Ă­rás közben vezet. Gyakran mondják: nem Ă©rtik, amit Ă­rok. Amikor egyszerű törtĂ©neteket Ă­rok, azokat persze lehet Ă©rteni, de az esetek többsĂ©gĂ©ben nem az Ă©rtelem, hanem az Ă©rzelem vezeti a beszĂ©dem. Nagyon sokszor egĂ©szen váratlanul bukkannak fel a fejemben a mondatok. Nem tudom, honnan, mert engem is meglepnek, Ă©s akkor el kell döntenem, illenek-e a szöveghez. Olykor másodpercenkĂ©nt öt-hat ilyen mondat, tagmondat is megjelenik, ezek között szelektálva haladok tovább abszolĂşt csak esztĂ©tikai mĂ©rce szerint. Ez teljesen másfajta olvasĂłi gyakorlatot kĂ­ván, mint pĂ©ldául egy klasszikus regĂ©ny. Ha valaki a klasszikus regĂ©nyek világát szereti, abban tud az elmĂ©je elmĂ©lyedni, tegye azt! OlvasĂłim azt szokták mondani, ha egyszer sikerül rákapniuk a szövegeim Ă­zĂ©re, utána már valamennyit Ă©lvezni tudják. Imádom az ilyen olvasĂłkat!





Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Gyûjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player