|
Klukovits Lajos egyetemi docens elõadása
Munkatársunktól
2008 March 05, Wednesday
 SZTE TTIK Bolyai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék docense "Megoldhatók-e az egyenletek?" címmel tartotta meg elõadását a Szabadegyetem - Szeged rendezvénysorozaton.
|
 Az elõadás a matematika, pontosabban a klasszikus algebra egyik látszólag egyszerûen kezelhetõ problémájával, az úgynevezett algebrai egyenletek megoldásával és megoldhatóságával foglalkozik.
Egyenletekre, egyenletrendszerekre vezetõ kérdések már az ókori, folyam menti kultúrákban fölvetõdtek, és számos esetben olyan megoldási technikákat alkalmaztak, amelyek még ma is jónak bizonyulnak. Közel 4000 éven keresztül föl sem merült, hogy vannak olyan algebrai egyenletek, amelyeknek a gyökei nem kaphatók meg az együtthatókból kiindulva legföljebb gyökvonásokat alkalmazva. Sõt sokáig hitték, hogy léteznek csak a fokszámtól függõ eljárások, azaz leegyszerûsítve gyökképletek, mint például a másodfokú egyenleteké. E problémakör kérdéseire a XIX. század közepe óta ismert a teljes válasz.
Az elõadásban tulajdonképpen 4000 éves idõutazást folytatunk Hammurapi korától a XIX. század közepéig.
Klukovits Lajos 1944-ben született Szegeden, 1968-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem matematikus szakán. Elõbb ösztöndíjas gyakornokként, majd tanársegédként, adjunktusként, docensként dolgozott a JATE TTK Bolyai Intézete Algebra és Számelmélet Tanszékén. Kutatómunkát az univerzális (általános) algebra területén folytatott és folytat. Az utóbbi 10 évben érdeklõdése egyre inkább a matematika kultúrtörténete felé fordult. 1973-ban egyetemi doktori, 1987-ben kandidátusi fokozatot szerzett univerzális algebrai eredményei alapján. 1999-ben egy 1975-ös dolgozata — amely a matematikában szokatlanul magas idézettségû — alapján az univerzális algebrában amerikai és magyar kutatók bevezették a „Klukovits-halmaz" és a „Klukovits-polinom" fogalmát. Matematikatörténeti vizsgálataira alapozva két új választható kurzust indított, és alapvetõen átformálta a korábbi matematika történeti fõkollégiumot. Elsõsorban tanár szakos hallgatóknak az algebra és a számelmélet területén számos fõkollégiumi elõadást tartott és tart jelenleg is. Korábban diszkrét matematikai kurzusokat is tartott. Két egyetemi jegyzetet és 14 folyóiratcikket írt. Konferencia-elõadásainak száma meghaladja a 20-at. Az 1991-92-es tanévben és 1996-99-ig a Bolyai Intézet vezetõhelyettese, 1992 és 2005 között kétszer két cikluson át a TTK általános és tudományos dékánhelyettese volt, közben 1994-95-ben 6 hónapon át a TTK megbízott dékánja. 1993 — a PhD-képzés és fokozatadás kezdete — óta elõbb a JATE, majd az SZTE Doktori Tanácsa titkára, 1999-tõl elõbb a JATE, majd az SZTE Doktori Intézete igazgatója.
|
|
|
|
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor egy kattint�ssal nyithat a cikkhez f�rumos t�m�t.
,
Gyûjtemény
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!