TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Hetényi Magdolnát, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, Geokémiai és Kõzettani Tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanárát a levelezõ után rendes tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia.
Fülöp Ferenc a GYTK elsõ akadémikusa
Gyüdi Sándor, a karmester és matematikus
dr. Molnár Gyula ornitológus, zenész és fotómûvész
Beszélgetés Csörgõ Sándor akadémikussal
Ötvös Péter 60 éves
Universitas
SZTE Hírlevél
Jól jár a diák, ha szemfüles
SzTE hĂ­rek
Daganatos betegségek hatékony gyógyítását segítõ szoftverek készültek Szegeden
Programajánló
�prilis 2024
H K S C P S V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
Ebben a h�napban
HĂ­rfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukrán válság - Az oroszok hajók elsüllyesztésével foglyul ejtették az ukrán flotta egy részét
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda épül Gödöllõn
14:36 
Ukrán válság - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyelõit
13:44 
Diszkótragédia - Fenntartotta a korábbi jogerõs ítéletet a Kúria a West Balkán-ügyben
Szeged
Szegedi hĂ­rek
Pingvinfiókák születtek a Szegedi Vadasparkban
Színházi világnapi programok Szegeden
Választás 2014 – Bajnai: áprilisban hosszĂş távra eldõl, az ország merre halad tovább
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Elfogadták szegedi önkormányzat 2014-es költségvetését
Universitas
SzTE hĂ­rek
Hol szĂĽletnek a döntĂ©sek? – A Nobel-dĂ­jas Bert Sakmann elõadása Szegeden
Szabó Gábor akadémikust javasolja rektornak a Szegedi Tudományegyetem szenátusa
Magazin
Uccai dumák
Ki fog tanulni?
Játék
Kivirágzás vezényszóra
AutĂłk
Bemutatta a BMW az elsõ elektromos meghajtású modelljét
TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk TudĂłsok Ă©s tanĂ­tĂłk
Beszélgetés Ilia Mihály irodalomtörténésszel
HollĂłsi Zsolt   2004 September 29, Wednesday  
Image
"AczĂ©l Ăşgy gondolta, jĂł lesz nekem az egyetem" Ilia tanár Ăşrral egyetemi dolgozĂłszobájában meghatározĂł professzorairĂłl, a tiszatájas Ă©vekről Ă©s a tanĂ­tásrĂłl is beszĂ©lgettĂĽnk.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

- Mint "gyanĂşs" tevĂ©kenysĂ©get folytatĂł szerkesztőt, majd főszerkesztőt rendszeresen megfigyeltĂ©k, leveleit felbontották. Pontosan tudta, hogy mi törtĂ©nik?

- A legtöbb dologrĂłl csak azután szereztem tudomást, miután megkaptam a TörtĂ©neti HivataltĂłl a III/III-as megfigyelĂ©sekről a 230 gĂ©pelt oldalnyi rám vonatkozĂł anyagot. Ma is Ă©l mĂ©g az a rĂ©gi nyomdász, a Tiszatáj egykori korrektora, a BrassĂłbĂłl átjött CsĂşri Laci bácsi, aki sok mindent tudott arrĂłl, ami a Tiszatáj körĂĽl törtĂ©nik, Ă©s egyszer figyelmeztetett is, hogy elviszik a nyomdábĂłl a kĂ©ziratokat. Arra hamar rájöttĂĽnk, hogy a leveleinket felbontják, mert a visszaragasztások nem voltak tökĂ©letesek. A villamoson egyszer megállĂ­tott egy rendőrsĂ©gi ember, s azt mondta, hallotta, hogy utazni akarok Franciaországba. Ezt az informáciĂłt csak a Magyar Műhelyesekkel valĂł levelezĂ©semből vehette. Annyira naivak voltunk, hogy azt hittĂĽk, nincs lehallgatĂł kĂ©szĂĽlĂ©k a szerkesztősĂ©gben. Biztosan más szerkesztősĂ©geket is figyeltek, de a Tiszatájnak olyan erősek voltak a kĂĽlföldi magyar kapcsolatai, hogy fontosnak tartották a folyamatos titkos ellenőrzĂ©st. Borbándi Gyulával, Határ Győzővel Ă©s Faludy Györggyel is leveleztĂĽnk, Ăşgy gondoltuk, Ăşgyis tudják rĂłlunk, hogy nagyon fontosak számunkra ezek a kapcsolatok, ezĂ©rt nem is titkoltuk. Nem követtĂĽnk el semmit, legfeljebb megĂ­rtuk, milyen nagy baj, mekkora hiánya a magyar irodalomnak, hogy Faludy nincs itthon. Amerikai emigránsokkal is leveleztĂĽnk, akiknek az itthoni szerepeltetĂ©se nem volt kĂ­vánatos. Nem adtunk le tőlĂĽk kĂ©ziratot, mert az azt jelentette volna, hogy azonnal elbocsátanak bennĂĽnket.

- Mi okozta a legnagyobb meglepetést, amikor elolvasta a III/III-as iratokat?

- A körĂĽlzártság. Amint kilĂ©ptem a kapun, már tudták. Nem a szemĂ©lyekre visszakövetkeztethető utalások döbbentettek meg a legjobban, mert tudom, hogy a családjukkal, állásukkal megszorĂ­thatták az embereket. Annak idejĂ©n beszĂ©ltem olyan egyetemi hallgatĂłval, aki elmondta, felkerestĂ©k, hogy az ĂłráimrĂłl jelentĂ©seket kĂ©szĂ­tsen. Amikor megtagadta, kizárással fenyegettĂ©k. SzerencsĂ©nk volt, mert akkoriban olyan párttitkára volt az egyetemnek, aki megvĂ©dte ezt a hallgatĂłt. MeglepetĂ©s volt számomra, hogy az egyetemen, otthon Ă©s a szerkesztősĂ©gben is teljesen körĂĽl voltunk zárva. A jelentĂ©sekben utcai jelenetek leĂ­rását - hová megyek, kivel beszĂ©lek - olvashattam. Megdöbbentő volt mindezzel szembesĂĽlni, mert ezt akkor nem Ă©reztem. Tudtuk, hogy szemmel tartanak bennĂĽnket, de azt álmomban nem gondoltam volna, hogy a szerkesztősĂ©gben, az egyetemi szobámban Ă©s otthon is lehallgatnak. Ezekből az iratokbĂłl egy tökĂ©letes kafkai világ tárul elĂ©m. IllyĂ©s Gyula verse, az Egy mondat a zsarnokságrĂłl a valĂłsághoz kĂ©pest szĂ©pirodalmi, esztĂ©tikai produktum. Amikor az ember magárĂłl olvas egy ilyen jelentĂ©st, beleborzong, hogy hajszálon mĂşltak dolgok. MĂ©g a nyolcvanas Ă©vekben is azt Ă­rták az egyik jelentĂ©sben rĂłlam Ă©s a szakmai, irodalmi baráti körömről, hogy a hatalom megragadása a cĂ©lunk. Ezen ma már csak mosolyogni lehet, de akár az egyetemről is kirĂşghattak volna emiatt. SzerencsĂ©re AczĂ©l György Ăşgy gondolta, jĂł lesz nekem az egyetem, ott el leszek zárva. AczĂ©l azonban nem tudta, milyen az egyetem. Itt mindennap száz ember elĂ© állok a katedrára. Nem kell politizálnom, elĂ©g egyszerűen csak elmondanom, hogy az egyik mű miĂ©rt jĂł, s a másik miĂ©rt nem. Minden Ă©vben ötven-száz magyar szakos tanárt bocsátott ki a bölcsĂ©szkar, akikkel teli van szĂłrva az ország. Ha csak negyedrĂ©szĂĽk vitte tovább, amit a lelkĂĽkre kötöttem, akkor már nyertem. Az egyetemet sohasem Ă©reztem száműzetĂ©snek, talán mĂ©g meg is növelte a hatĂ©konyságát annak a szándĂ©knak, hogy jĂł iránymutatást adjak a hallgatĂłimnak. Ezekben a jelentĂ©sekben persze az is szerepelt, hogy az emigráciĂł irodalmát kölcsön adom a hallgatĂłimnak. UtĂłlag elárulhatom, hogy Jugoszlávián keresztĂĽl minden emigráns szĂ©pirodalmi Ă©s politikai kiadványt be tudtunk hozni. Semmilyen cĂ©lunk nem volt ezzel, egyszerűen tudni akartunk rĂłluk, mert Borbándi Gyula monográfiáitĂłl Határ Győző filozĂłfiai Ă­rásaiig Ă©s regĂ©nyeiig nagyon komoly dolgok jelentek meg Nyugaton. Ezek a magyar irodalom rĂ©szei voltak, s ha valami nem szervĂĽl időben, nem kerĂĽl be a köztudatba, akkor ez kĂ©sőbb csak Ăłriási erőfeszĂ­tĂ©sek árán sikerĂĽlhet. Ki tudja, hogy milyen jĂł költő volt Fáy Ferenc? Politikailag vitathatĂł szemĂ©lyisĂ©g, de a művei megállják a helyĂĽket. Faludy György Ăłriási szerencsĂ©je, hogy Ă©letben van, hazajött Ă©s fizikailag megjelenhetett. Nem volt vĂ©letlen, hogy amikor először járt Szegeden az Auditorium Maximumban, hatszáz ember fogadta. A hallgatĂłink tudták, ki Faludy. És nem a Villon-átdolgozásaibĂłl ismertĂ©k, hanem kezĂĽkbe adtuk a műveit. Annak is meg volt a lehetősĂ©ge, hogy lebukunk. Egyszer kiment BĂ©csbe egy kirándulĂłcsoport, könyveket akartak behozni, de lebuktatták őket. Egy-egy ilyen eset persze lelkiismeret-furdalást okozott a tanároknak, de nem hazudhattunk nekik. A tanár mindennap odaáll a katedrára, a fiatalemberek szeme pedig olyan, mint a röntgen. Mindenkit átvilágĂ­tanak, Ă©s rögtön Ă©szreveszik, ha nem őszinte.

- A TiszatájtĂłl valĂł távozásárĂłl már sokszor, sokan kĂ©rdeztĂ©k, ezĂ©rt nem is az ismert törtĂ©netre lennĂ©k kĂ­váncsi, hanem inkább arra, visszatekintve hogyan látja, jĂłl döntött-e, amikor felállt a főszerkesztői szĂ©kből?

- Amikor 1975-ben megváltam a Tiszatáj szerkesztősĂ©gĂ©től, nem hihettem, hogy tizenöt Ă©v mĂşlva ekkora változás lesz Magyarországon. Fontosabbnak tartottam, hogy menjen a lap tovább. Tudtam, hogy Olasz SándorĂ©k fenntartják azt a kapcsolatrendszert, ami addigra kialakult a lap körĂĽl, hiszen ők is rĂ©szt vettek a kiĂ©pĂ­tĂ©sĂ©ben. Nekem maradt az egyetem. Nem hiszem, hogy a magyar szellemi Ă©let nagy vesztesĂ©get szenvedett azzal, hogy megváltam a TiszatájtĂłl. Tanultam párttörtĂ©neteket, tudtam, hogy akit egyszer megpecsĂ©telnek, az ugyanabban az Ă©rában soha többet nem juthat szerephez. Legfeljebb rehabilitálják, miután kivĂ©geztĂ©k. SzerencsĂ©re futott tovább a Tiszatáj szekere, az idők is változtak, Ăşj nemzedĂ©kek lĂ©ptek föl. Ăšgy gondoltam, ha ott maradok, nagy "gyapálásoknak" teszem ki a folyĂłiratot. Ez egy Ă©vtized mĂşltán Ă­gy is bekövetkezett.

- Úgy érezte, távozása az egyetlen jó megoldás?

- Biztos voltam benne, ez az egyetlen Ăşt, hogy a Tiszatáj megmaradjon. Családos ember voltam, felesĂ©gem közĂ©piskolában tanĂ­tott, gyerekeink iskolások voltak. Az egyetemet olyan helynek tartottam, ahová visszavonulhatok, ahol tovább dolgozhatok. A szobám polcain ott sorakozott a kĂĽlföldi magyar irodalom, a tanĂ­tványaim szakdolgozatokat Ă­rtak, doktori disszertáciĂłkat kĂ©szĂ­tettek. Az oktatĂłi munkámban jĂłl kamatoztathattam a Tiszatáj szerkesztősĂ©gĂ©ben szerzett tapasztalatokat.

 

 

HollĂłsi Zsolt




Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!



Webradio.hu - Szegedi, orsz�gos �s sport h�rek a nap 24 �r�j�ban!:Hírek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player