Tudósok és tanítók
Hetényi Magdolna az Akadémia rendes tagja
Het√©nyi Magdoln√°t, a Szegedi Tudom√°nyegyetem √°sv√°nytani, Geok√©miai √©s K√Ķzettani Tansz√©k tansz√©kvezet√Ķ egyetemi tan√°r√°t a levelez√Ķ ut√°n rendes tagj√°v√° v√°lasztotta a Magyar Tudom√°nyos Akad√©mia.
F√ľl√∂p Ferenc a GYTK els√Ķ akad√©mikusa
Gy√ľdi S√°ndor, a karmester √©s matematikus
dr. Moln√°r Gyula ornitol√≥gus, zen√©sz √©s fot√≥m√Ľv√©sz
Besz√©lget√©s Cs√∂rg√Ķ S√°ndor akad√©mikussal
√Ėtv√∂s P√©ter 60 √©ves
Universitas
SZTE Hírlevél
J√≥l j√°r a di√°k, ha szemf√ľles
SzTE hírek
Cannabis a vizsgaid√Ķszakban
Programajánló
December 2022
H K S C P S V
2829301 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
Ebben a hůnapban
Hírfolyam
14:42 
Csongrád megyében is támogatják a Mintamenza program terjedését
14:41 
Ukr√°n v√°ls√°g - Az oroszok haj√≥k els√ľllyeszt√©s√©vel foglyul ejtett√©k az ukr√°n flotta egy r√©sz√©t
14:40 
Ukrán válság - Orosz lap: Viktor Janukovicsot állítólag infarktussal kórházban kezelik
14:38 
Versenyuszoda √©p√ľl G√∂d√∂ll√Ķn
14:36 
Ukr√°n v√°ls√°g - Magyar katona vezeti az EBESZ katonai megfigyel√Ķit
13:44 
Diszk√≥trag√©dia - Fenntartotta a kor√°bbi joger√Ķs √≠t√©letet a K√ļria a West Balk√°n-√ľgyben
Szeged
Szegedi hírek
B√Ķrgy√≥gy√°szati t√°vkonzult√°ci√≥s rendszert fejlesztettek Szegeden
Színházi világnapi programok Szegeden
V√°laszt√°s 2014 – Bajnai: √°prilisban hossz√ļ t√°vra eld√Ķl, az orsz√°g merre halad tov√°bb
FIGYELEM! MENETREND M√ďDOS√ćT√ĀS!
Elindult az utast√°j√©koztat√≥-rendszer teszt√ľzeme a szegedi meg√°ll√≥kban
Universitas
SzTE hírek
√öj gyakorl√≥rendel√Ķt adtak √°t az SZTE Fogorvostudom√°nyi Kar√°n
Megkezdik a szegedi egyetemmel kapcsolatos dokumentumok egybegy√Ľjt√©s√©t
Magazin
Uccai dum√°k
Hollywoodi világvége
Játék
Kivirágzás vezényszóra
Autók
Kakukktojás: Bugatti egy Ferrari találkozón
Tudósok és tanítók Tudósok és tanítók
Beszélgetés Ilia Mihály irodalomtörténésszel
Holl√≥si Zsolt   2004 September 29, Wednesday  
Image
"Acz√©l √ļgy gondolta, j√≥ lesz nekem az egyetem" Ilia tan√°r √ļrral egyetemi dolgoz√≥szob√°j√°ban meghat√°roz√≥ professzorair√≥l, a tiszat√°jas √©vekről √©s a tan√≠t√°sr√≥l is besz√©lgett√ľnk.
  HozzŠszůlŠsok Nyomtat E-mail PDF


- Tan√°r √ļr, mit jelentettek annak idej√©n az √∂n sz√°m√°ra a szegedi egyetemi √©vek, kik voltak a meghat√°roz√≥ professzorai?

- 1953-ban magyar szakon kezdtem az egyetemet. √ďri√°si szerencs√©m volt, mert m√©g azzal az idős tan√°rg√°rd√°val tal√°lkozhattam, amelyik a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt is tan√≠tott. Olyan tan√°raim is voltak, akik m√©g J√≥zsef Attil√°t √©s Radn√≥tit tan√≠tott√°k. M√©sz√∂ly Gedeon - akinek a nagyapja m√©g Petőfit is tan√≠totta - a magyar nyelvt√∂rt√©net legkiv√°l√≥bb előad√≥ja volt. Majd' leest√ľnk a sz√©kről, amikor Koltay-Kastner Jenő - aki akkoriban a magyar tansz√©ken tan√≠tott, mert nem volt olasz oktat√°s - arr√≥l besz√©lt, hogy 1912-ben Bergsont hallgatta P√°rizsban. Illy√©s Gyula te√≥ri√°j√°t, hogy a magyar irodalom n√©h√°ny k√©zfog√°s - Illy√©s ismerte Madar√°sz J√≥zsefet, Madar√°sz ismerte Petőfit, Petőfi V√∂r√∂smartyt, V√∂r√∂smarty Kazinczyt stb. - pillanatok alatt √°t tudtuk √©rezni. Klemm Antal Imre - aki papi emberk√©nt a magyar mondattan √©s a finn kapcsolatok kiv√°l√≥ k√©pviselője volt - tan√≠tott benn√ľnket finn nyelvre, Kaleval√°ra, mondattanra. Ny√≠ri Antal professzor a nyelvt√∂rt√©net kitűnő előad√≥ja volt. Hal√°sz Előd nemcsak a germanisztik√°t tan√≠totta, hanem Arany ballad√°ir√≥l vagy Mad√°ch Trag√©di√°j√°nak első sz√≠n√©ről is vagy f√©l √©ven √°t besz√©lt. Nem voltam t√∂rt√©nelem szakos, de időnk√©nt bej√°rtam a legjobb t√∂rt√©nelem előad√°sokra is. A n√©prajz is √©rdekelt, B√°lint S√°ndor a t√°pai √∂ntudatot tudom√°nyosan is f√∂lnevelte bennem. Egyetemi t√°rsammal, Juh√°sz Antallal meg is √≠rtuk a t√°pai gy√©k√©nysz√∂v√©s t√°rgyi √©s n√©prajzi le√≠r√°s√°t, majd k√©sőbb t√∂bb szerzővel k√∂z√∂sen monogr√°fi√°t adtunk ki T√°p√©r√≥l. Az egyetemi √©veim 1953-t√≥l 1957-ig a legrosszabb politikai időszakban teltek, ugyanakkor a leggazdagabb hagyom√°nyt kaptam a t√∂rt√©nelemviselt professzoraimt√≥l, akiknek egy r√©sze Kolozsv√°rr√≥l j√∂tt Szegedre. Tan√≠tott Bar√≥ti Dezső is, aki Radn√≥ti j√≥ bar√°tja volt. Ha fellapoztuk a Radn√≥ti-k√∂tetet, Bar√≥ti Dezsőnek aj√°nlott verset tal√°lhattunk benne. Mindezt mi olyan lelki adom√°nynak tekintett√ľk, amit soha semmi m√°s nem p√≥tolhatott. Egyetemi hallgat√≥ koromban Bar√≥ti Dezső, majd P√©ter L√°szl√≥ elkezdt√©k Juh√°sz Gyula műveinek kritikai kiad√°s√°t √∂ssze√°ll√≠tani, √©s a munk√°latokba hallgat√≥k√©nt engem is bevontak. Negyvenk√©t √©vvel ezelőtt, ugyanebben az egyetemi szob√°ban kezdtem el egyfajta filoszmunk√°t. Juh√°sz Gyula 1937-ben halt meg, a kritikai kiad√°shoz a XX. sz√°zad első harmad√°nak foly√≥iratait, napilapjait alaposan √°t kellett tanulm√°nyoznunk. Emiatt a XX. sz√°zaddal m√°tk√°z√≥dtam el. A forradalom ut√°n 1957-ben az oktat√≥ink t√∂bbs√©ge b√∂rt√∂nbe ker√ľlt, lev√°ltott√°k vagy disszid√°lt. Az egyetem ut√°n Mezőkov√°csh√°z√°ra kaptam kinevez√©st, akkoriban nem nagyon szerett√©k, ha a friss diplom√°sok bent maradnak az egyetemen. Akkor t√©rt vissza rom√°niai kutat√≥√ļtj√°r√≥l Keserű B√°lint, akit hallgat√≥ koromb√≥l m√°r ismertem, mert Koltay-Kastner Jenő mellett √≥r√°kat tartott nek√ľnk. Az ő h√≠v√°s√°ra n√©h√°ny nap ut√°n feles√©gemmel egy√ľtt - aki egy√©bk√©nt √©vfolyamt√°rsam volt - visszaj√∂hett√ľnk Mezőkov√°csh√°z√°r√≥l Szegedre. √ćgy lettem gyakornok az egyetemen.

- 1953-ban magyar szakon kezdtem az egyetemet. √ďri√°si szerencs√©m volt, mert m√©g azzal az idős tan√°rg√°rd√°val tal√°lkozhattam, amelyik a k√©t vil√°gh√°bor√ļ k√∂z√∂tt is tan√≠tott. Olyan tan√°raim is voltak, akik m√©g J√≥zsef Attil√°t √©s Radn√≥tit tan√≠tott√°k. M√©sz√∂ly Gedeon - akinek a nagyapja m√©g Petőfit is tan√≠totta - a magyar nyelvt√∂rt√©net legkiv√°l√≥bb előad√≥ja volt. Majd' leest√ľnk a sz√©kről, amikor Koltay-Kastner Jenő - aki akkoriban a magyar tansz√©ken tan√≠tott, mert nem volt olasz oktat√°s - arr√≥l besz√©lt, hogy 1912-ben Bergsont hallgatta P√°rizsban. Illy√©s Gyula te√≥ri√°j√°t, hogy a magyar irodalom n√©h√°ny k√©zfog√°s - Illy√©s ismerte Madar√°sz J√≥zsefet, Madar√°sz ismerte Petőfit, Petőfi V√∂r√∂smartyt, V√∂r√∂smarty Kazinczyt stb. - pillanatok alatt √°t tudtuk √©rezni. Klemm Antal Imre - aki papi emberk√©nt a magyar mondattan √©s a finn kapcsolatok kiv√°l√≥ k√©pviselője volt - tan√≠tott benn√ľnket finn nyelvre, Kaleval√°ra, mondattanra. Ny√≠ri Antal professzor a nyelvt√∂rt√©net kitűnő előad√≥ja volt. Hal√°sz Előd nemcsak a germanisztik√°t tan√≠totta, hanem Arany ballad√°ir√≥l vagy Mad√°ch Trag√©di√°j√°nak első sz√≠n√©ről is vagy f√©l √©ven √°t besz√©lt. Nem voltam t√∂rt√©nelem szakos, de időnk√©nt bej√°rtam a legjobb t√∂rt√©nelem előad√°sokra is. A n√©prajz is √©rdekelt, B√°lint S√°ndor a t√°pai √∂ntudatot tudom√°nyosan is f√∂lnevelte bennem. Egyetemi t√°rsammal, Juh√°sz Antallal meg is √≠rtuk a t√°pai gy√©k√©nysz√∂v√©s t√°rgyi √©s n√©prajzi le√≠r√°s√°t, majd k√©sőbb t√∂bb szerzővel k√∂z√∂sen monogr√°fi√°t adtunk ki T√°p√©r√≥l. Az egyetemi √©veim 1953-t√≥l 1957-ig a legrosszabb politikai időszakban teltek, ugyanakkor a leggazdagabb hagyom√°nyt kaptam a t√∂rt√©nelemviselt professzoraimt√≥l, akiknek egy r√©sze Kolozsv√°rr√≥l j√∂tt Szegedre. Tan√≠tott Bar√≥ti Dezső is, aki Radn√≥ti j√≥ bar√°tja volt. Ha fellapoztuk a Radn√≥ti-k√∂tetet, Bar√≥ti Dezsőnek aj√°nlott verset tal√°lhattunk benne. Mindezt mi olyan lelki adom√°nynak tekintett√ľk, amit soha semmi m√°s nem p√≥tolhatott. Egyetemi hallgat√≥ koromban Bar√≥ti Dezső, majd P√©ter L√°szl√≥ elkezdt√©k Juh√°sz Gyula műveinek kritikai kiad√°s√°t √∂ssze√°ll√≠tani, √©s a munk√°latokba hallgat√≥k√©nt engem is bevontak. Negyvenk√©t √©vvel ezelőtt, ugyanebben az egyetemi szob√°ban kezdtem el egyfajta filoszmunk√°t. Juh√°sz Gyula 1937-ben halt meg, a kritikai kiad√°shoz a XX. sz√°zad első harmad√°nak foly√≥iratait, napilapjait alaposan √°t kellett tanulm√°nyoznunk. Emiatt a XX. sz√°zaddal m√°tk√°z√≥dtam el. A forradalom ut√°n 1957-ben az oktat√≥ink t√∂bbs√©ge b√∂rt√∂nbe ker√ľlt, lev√°ltott√°k vagy disszid√°lt. Az egyetem ut√°n Mezőkov√°csh√°z√°ra kaptam kinevez√©st, akkoriban nem nagyon szerett√©k, ha a friss diplom√°sok bent maradnak az egyetemen. Akkor t√©rt vissza rom√°niai kutat√≥√ļtj√°r√≥l Keserű B√°lint, akit hallgat√≥ koromb√≥l m√°r ismertem, mert Koltay-Kastner Jenő mellett √≥r√°kat tartott nek√ľnk. Az ő h√≠v√°s√°ra n√©h√°ny nap ut√°n feles√©gemmel egy√ľtt - aki egy√©bk√©nt √©vfolyamt√°rsam volt - visszaj√∂hett√ľnk Mezőkov√°csh√°z√°r√≥l Szegedre. √ćgy lettem gyakornok az egyetemen.

<><> <><>
N √Č V J E G Y
Ilia Mih√°ly irodalomt√∂rt√©n√©sz - ahogyan k√∂zelm√ļltban elhunyt p√°lyat√°rsa, Czine Mih√°ly fogalmazott - a foly√≥irat n√©lk√ľli főszerkesztő. Lassan negyedsz√°zada, hogy Balogh Edg√°r A "kisebbs√©gi hum√°num" n√©zősz√∂g√©ből c√≠mű essz√©j√©t nem engedte megjelenni a p√°rtcenz√ļra, s ez√©rt t√°vozott a politikai viharok ellen√©re is Kelet- √©s K√∂z√©p-Eur√≥pa k√∂z√∂tti h√≠d szerepet v√°llal√≥ Tiszat√°j √©l√©ről. Tizenh√©t √©ven √°t k√∂tőd√∂tt a foly√≥irathoz, amelyben első √≠r√°sa, Az √∂tven√©ves Holnap eml√©kezete 1958 szeptember√©ben jelent meg. 1965-től 1971-ig a versrovat vezetőjek√©nt, 1971-72-ben főszerkesztő-helyettesk√©nt, 1972-től 1975-ig főszerkesztők√©nt igyekezett az erd√©lyi, a felvid√©ki, a k√°rp√°taljai √©s a vajdas√°gi irodalmat is bekapcsolni a magyar irodalom v√©rkering√©s√©be, s a Szegeden megjelenő lapb√≥l a legrangosabb szerzők bevon√°s√°val m√©rt√©kad√≥, orsz√°gos jelentős√©gű org√°numot form√°lni. A 65. sz√ľlet√©snapj√°t id√©n √ľnneplő Ilia Mih√°ly ma is √≥ri√°si tekint√©lynek √∂rvend az irodalmi √©letben. Nemcsak tiszat√°jas m√ļltj√°nak √©s annak k√∂sz√∂nhetően, hogy a JATE Magyar Irodalomt√∂rt√©neti Tansz√©k√©n tan√≠tva magyartan√°r gener√°ci√≥k sor√°t bocs√°totta √ļtra, mik√∂zben sz√°zadunk magyar irodalm√°nak oktat√°s√°val iskol√°t teremtett, hanem annak is, hogy a vil√°g majd' minden szeglet√©re kiterjedő bar√°ti kapcsolatai r√©v√©n √©vtizedek √≥ta naprak√©szen nyomon k√∂veti az egyetemes magyar irodalmat. Szob√°j√°nak polcain a k√∂rnyező orsz√°gokban √©s az emigr√°ci√≥ban √©lő szerzők művei m√°r akkor ott sorakoztak, amikor ezt a politika m√©g nem n√©zte j√≥ szemmel. A rendszerv√°lt√°s ut√°n a Magyar Műv√©szet√©rt D√≠jjal, a Nyitott T√°rsadalom√©rt Alap√≠tv√°ny d√≠j√°val, a D√©ry Tibor-jutalommal, a Soros-√©letműd√≠jjal, a Sz√©chenyi-d√≠jjal √©s Szeged d√≠szpolg√°ri c√≠m√©vel ismert√©k el munk√°ss√°g√°t.

 

- Hogyan ker√ľlt kapcsolatba a Tiszat√°jjal?

- Fiatalabb koll√©g√°m, k√©sőbbi kedves szerkesztőt√°rsam, Kov√°cs S√°ndor Iv√°n r√©v√©n, akivel egy szob√°ban dolgoztunk az egyetemen. Ő m√°r a kritikai rovatba dolgozott, amikor megk√©rt, hogy a sok be√©rkező nem k√©rt k√©ziratot olvassam el, √©s √≠rjak vissza b√∂lcs tan√°csokat. Ennek az lett a hozad√©ka, hogy egy√ľtt haladtam egy nemzed√©kkel, amelynek t√∂bb tagj√°b√≥l k√©sőbb k√∂ltő, pr√≥za√≠r√≥ vagy kritikus lett. Az egyetemen mindig figyeltem arra, hogy mit √≠rnak a hallgat√≥im, tehets√©gesek-e vagy sem. Megmagyar√°zhatatlan, hogy ezek az √≠rogat√≥ t√°rsas√°gok √°ltal√°ban hull√°mban j√∂ttek. Mindig volt egy trupp, Veress Mikl√≥s√©k√©, Szepesi Attil√°√©k√©, Bak√°√©k√©, Zal√°n Tibor√©k√©, G√©czi√©k√©. Nem minden √©vfolyamban alakult ki ilyen csapat, n√©ha tr√©f√°lkozva azt mondtuk, lehet, hogy a k√≠nai atomrobbant√°sok eredm√©nye, hogy időnk√©nt f√∂lspannolt gyerekek j√∂nnek. A Tiszat√°jn√°l k√©sőbb r√°m b√≠zt√°k a versrovat, majd az √∂r√∂ks√©g rovat vezet√©s√©t, v√©g√ľl pedig a szam√°rl√©tr√°t v√©gigj√°rva főszerkesztő lettem. Az egyetemet sohasem hagytam ott, √©reztem, hogy nem lehet az irodalmat annyira v√°ll√°ra vennie az embernek, hogy a polg√°ri foglalkoz√°s√°t f√∂ladja. Abban a korszakban nem volt √©letbiztos√≠t√°s a foly√≥irat szerkeszt√©se.

- Ma √ļgy √©rt√©kelik, a Tiszat√°j Kelet fel√© √©s a hat√°ron t√ļli magyarok fel√© fordul√°s√°val roppant fontos szerepet v√°llalt akkoriban az irodalmi √©letben.

- A hivatalos irodalompolitika nagy inger√ľlts√©ggel fogadta ezt, mert a szocialista t√°boron bel√ľl jegyz√©kv√°lt√°sok is előfordultak egyes √≠r√°sok miatt. √ďri√°si szervezőmunk√°t ig√©nyelt a hat√°ron t√ļli szerzők bevon√°sa, hiszen m√©g a honor√°rium kifizet√©se is komoly neh√©zs√©gekbe √ľtk√∂z√∂tt. Olyan √≠r√°s meg sem jelenhetett a Tiszat√°jban, amit az adott orsz√°g cenz√ļr√°ja nem hagyott j√≥v√°. Ez√©rt k√ľl√∂nb√∂ző tr√ľkk√∂ket kellett kital√°lnunk. P√©ld√°ul ha Farkas √Ārp√°d a sepsiszentgy√∂rgyi Megyei T√ľk√∂rben k√∂z√∂lt egy verset, amit csak ott olvastak, akkor m√°r mi is k√∂z√∂lhett√ľk, hiszen Rom√°ni√°ban m√°r megjelent. A jugoszl√°viai magyar irodalmi √©lettel √°lland√≥an vitatkozott a hazai, az √öj Symposion k√∂r√© csoportosul√≥ alkot√≥k időnk√©nt ki voltak tiltva Magyarorsz√°gr√≥l, s maga a lap sem mindig j√∂hetett be. Visszatekintve √ļgy gondolom, a Tiszat√°j l√©t√©vel, szerkeszt√©si elveivel, azzal t√∂rekv√©s√©vel, hogy felh√≠vta a figyelmet arra, hogy l√©tezik egy nem egys√©ges, de egyetemes magyar irodalom, j√≥ szolg√°latot tett. Ugyanakkor a nem tiszt√°n eszt√©tikai √≠r√°sokban - p√©ld√°ul F√ľr Lajos Milyen nyelven besz√©lnek a sz√©kelyek c√≠mű elh√≠res√ľlt tanulm√°ny√°ban - felh√≠vta a figyelmet arra is, hogy nemcsak palesztin k√©rd√©s van, hanem magyar is. A k√∂rnyező orsz√°gokban √©lő magyars√°g t√∂rt√©nete nyolcsz√°z √©ven √°t azonos volt a megkisebbedett orsz√°g magyars√°g√°nak t√∂rt√©net√©vel. Ugyanakkor eml√©keztett√ľnk arra, hogy t√∂rt√©nelmi m√ļltunk jelentős t√°rgyi, szellemi √©rt√©kei vannak az elcsatolt ter√ľleteken. Nem akarta a Tiszat√°j - mint ahogyan egyetlen magyar foly√≥irat sem - elfogadtatni ezt a szomsz√©dos orsz√°gok uralkod√≥ nemzeteivel, szerb, rom√°n vagy szlov√°k hivatalosaival, de tudatos√≠tani √©s jelezni szerette volna, hogy nem feledkezt√ľnk meg r√≥luk. Mert a politika bizony gyakran megfeledkezett. Elmondt√°k a d√≠szbesz√©deket, a szlenget, s azzal minden el volt int√©zve. Ebből a hi√°ny√©rzetből ind√≠tottuk el a Most-Punte-H√≠d sorozatunkat is. Szerett√ľk volna a szocialista orsz√°gok nem magyar irodalm√°val, kult√ļr√°j√°val is megismertetni az olvas√≥inkat. Ha nem tudjuk, mik a szomsz√©dos irodalmak főbb ir√°nyai, mit √≠rnak, hogyan √©lnek, milyen szok√°saik, √ľnnepeik vannak, akkor √°lland√≥an ki vagyunk t√©ve annak, hogy megs√©rtj√ľk őket. Mindennek a megismer√©s√©re legjobb az irodalom. Abban minden benne van. Ahogyan J√≥kai √≠r√°saiban benne van a XIX. sz√°zadi magyars√°g, √ļgy a kort√°rs szerb, rom√°n vagy szlov√°k szerzők √≠r√°saiban is benne van n√©p√ľk √©lete, gondolkod√°sm√≥dja. Tudom, hogy ez rem√©nytelen v√°llalkoz√°s, ami sz√°z √©vekig tart, de ha sohasem kezdj√ľk el, akkor mindig megmaradnak az elő√≠t√©leteink. Mindig igyekezt√ľnk a szomsz√©dos n√©pek irodalm√°b√≥l is √≠zel√≠tőt adni. A szomsz√©dos orsz√°gok magyars√°g√°val val√≥ foglalkoz√°sunk term√©szetes velej√°r√≥ja volt a vel√ľk √©lő nemzetek irodalm√°nak bemutat√°sa is. √ögy √©rezt√ľk, nem tehetj√ľk ellens√©geinkk√© őket. Gyakran t√ļlz√°sba is vitt√ľk ezt a kapcsolatj√°t√©kot, mert biztosak voltunk benne, a fesz√ľlts√©geket nem lehet arisztokratizmussal, kult√ļrf√∂l√©ny-koncepci√≥val enyh√≠teni. Tudom√°sul kell venn√ľnk a t√∂rt√©nelmet, de nem viselhet√ľnk magunkban t√∂rt√©nelmi s√©rtetts√©get. A t√∂rt√©nelem olyan ravasz, hogy mindig kim√≥dol valami trag√©di√°t, ami miatt haragudnunk kellene a m√°sikra. Ha ezt csin√°ljuk, akkor sohasem lesz v√©ge, √©s √©vsz√°zadokig tart√≥ bibliai gyűl√∂letek √©brednek f√∂l. Persze tudom, hogy nem sokat jav√≠tottunk a kapcsolatokon. Szerkesztő t√°rsaimmal sokszor mondogattuk, hogy munk√°nknak van egy titkos hozad√©ka, ami az embereknek ritk√°n adatik meg: zsenikkel tal√°lkozhattunk: Pilinszkyvel, We√∂res S√°ndorral, Szil√°gyi Domokossal vagy a magyar tudom√°ny- √©s művelőd√©st√∂rt√©net √©ppen 75 √©ves tud√≥s√°val, Vekerdi L√°szl√≥val.




HozzŠszůlŠsok Kedves Olvasů! Jelentkezzen be ťs akkor hozzŠszůlhat a tťmŠhoz!



Webradio.hu - Szegedi, orszŠgos ťs sport hŪrek a nap 24 ůrŠjŠban!:H√≠rek arrow Universitas



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player