Arcképcsarnok
Kovács Béla -generációk francia tanára
ImageKovács Béla a francia nyelv és kultúra terjesztésének szentelte életét, ezért is kaphatta meg a francia állam egyik legrangosabb kitüntetését, az Akadémiai Pálma Rendet és annak is a parancsnoki fokozatát.
A könyvtár közvetítsen kulturális értékeket
Nyugodt portré Vécsei professzorról
Varró Vince - Félszáz év a belgyógyászatban
Várkonyi Tamás: Egy orvos a cukorbetegekért
Etka anyó titkai
Könyv
Történelmi évfordulók
Trianon
Somogyi-könyvtár könyvajánlója
Jolsvai András: Ma még csak szerda
Szegedi írók
Üzenetek egy elsüllyedt vilából
Szabadegyetem - Szeged
Tóth Ágota egyetemi docens előadása
Színielőadások
Mandragóra
Filmleírások
Ilyen az élet
Hírlevél
Hírlevél
Kipróbáltuk
Dél-Alföldi szolgáltatók a neten
Programajánló
Február 2019
H K S C P S V
282930311 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
Ebben a hónapban
Színikínálat
Gyüjtemény
Relax
A bor elemzése
A hőskor hősei 2
Filmleírások
Feketék fehéren
Terminál
Arcképcsarnok Arcképcsarnok
Beszélgetés Hemmert János kollázsfestővel
Szabó C. Szilárd   2004 September 29, Wednesday  
Image
Hemmert János csuda egy pók. A szegedi kollázsfestő objektjei, konzervgyári kritikusa szerint, olyanok, mint a fékcsikorgás. Az alkotóval Révai utcai műtermében képei és ketyeréi között beszélgettünk.
  Hozzászólások Nyomtat E-mail PDF

  
  -Itt van például az Illés tüzes szekere című képem. Illésről nem írja a Biblia, hol van eltemetve. Akkor, hol van Illés? Felment a mennyországba. És hogyan? Tüzes szekéren. S mi volt az a tüzes szekér? Talán valamilyen égi jármű. Kész, nagy füstláng, és Illés eltűnt.

Névjegy

Hemmert János 1927. január 5-én született Szekszárdon. A szegedi tanítóképzőben érettségizett 1949-ben, amely után 1952-ben szerzett földrajz-rajz szakos tanári diplomát a Szegedi Pedagógiai Főiskolán, ahol Vinkler László és Kopasz Márta volt a mestere. Előbbitől tanulta meg a posztimpresszionista-realista festészet csínját-bínját. A diploma megszerzése után három esztendeig dolgozott tanársegédként a főiskola rajz tanszékén. 1955-62-ig rajz- és kézimunka tanár a tanítóképző intézetben. Mindeközben pedagógia szakos diplomát szerzett a József Attila Tudományegyetemen. 1958-ban miniszteri dicsérő oklevelet, és lengyelországi utazást kapott. A Nowa Huta-i modern festőművész, Kruciak műtermében ismerkedett meg a kollázsfestészettel. "Itt egy kocsiderékra való "kacat" között születtek a modern kollázsok. Ez az élmény véglegesen és végérvényesen a kollázsok mellett kötelezett el." Hemmert János 1962-től nyugállományba vonulásáig, 1988-ig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium rajztanára volt. 1985-ben kiváló lánghegesztő vizsgát tett - szoborkészítéshez. Hemmert volt az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1959), kapott miniszteri dicséretet kiváló munkájáért (1981), és Szocialista Kultúráért kitüntetést (1988). Egyéni tárlatai: Szeged, Szekszárd, Kiskunhalas, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Budapest. Kollektív tárlatokon 1952 óta vesz részt itthon és külföldön. 1990-től a JATE Régészeti Tanszékének külső előadója. Tagja a szegedi Szépmíves Céhnek.

  

És Jákob lajtorjája?

- Jákob felment a létrán az ufóra, az meg elrepült vele, s jó napot. Komoly papokat kérdeztem Illés tüzes szekeréről, arról, hogy hová tűnt Illés, de nem igazán tudtak rá válaszolni.

Ön egyébként vallásos ember?
- Szívesen forgatom a Bibliát. Ehhez hozzátartozik, hogy a szekszárdi elemi iskolában rendkívül kemény pap tanította a hittant, s bizony többször megpofozott. Később a szegedi Magyar Királyi Katolikus Tanítóképzőben akadtam össze a szekszárdi pappal, aki a végén már eretneknek kiáltott ki.
 
Miért?
- Mert néha nem értettem egyet azzal, amit mondott. Aztán jött a háború, amely után más pap került a tanítóképzőbe. Vele már nyugodtan lehetett vitatkozni. De a kamaszgyerekek mind lázadók. Az ember életében van egy olyan időszak, amikor szemben áll az apjával, az anyjával, a tanáraival. Van, aki ezt tolerálja, s van, aki nem. Szerintem az a jó szülő és tanár, aki ezt tolerálja, s a gyermekek gondolatait, véleményét figyelembe véve kapcsolódik be a vitába. Engem is többször próbára tettek a diákok a Radnóti Miklós Gimnáziumban. Állandóan kérdeztek, s én segítettem nekik. Ezzel kapcsolatosan tudni kell, hogy a gyermekek csak kétszer kérdeznek, harmadszor már nem. Sőt, soha többet nem kérdezik azt a tanárt, aki elhajtja őket. Ezzel minősítik a pedagógust.
Azt vallotta a Szegedi festők című könyvben, hogy alkotásaival szeretné megállítani egy pillanatra a "nem tudja, hová rohanó" embertársait. Képei viszont olyan lendületesek és expresszívek, mint rohanó embertársai. Nincs ez ellentétben egymással?
- Nincs, hiszen pontosan az expresszivitás állítja meg az embert! Gondolja csak meg! Egy Derkovits-fametszet mellett nem tud elmenni az ember, mert az egyszerűen megállítja a vonalaival és a foltjaival. Ez olyan, mint amikor a gyermekek beszélgetnek az órán, s a tanár tapsol egyet. Abban a pillanatban leáll a duma, s mindenki ráfigyel. Amerikában pedig előveszik a coltot az ivóban, és belelőnek a plafonba.
Árulja el, mi alapján válogat a képelemek között? Mit tart fontosnak, illetve kevésbé fontosnak?
- Ami megtetszik jártomban-keltemben, azt összegyűjtöm. Ahogyan az írónak megtetszik egy téma, ugyanúgy engem is megragad egy anyag. Gondolatokat ébreszt bennem, s akkor úgy indul be az alkotás folyamata, hogy további alkatrészeket keresek a képhez. Van nekem mindenféle ketyerém. Amikor például leégett a József Attila Tudományegyetem R-20-as számítógépe, s az összeolvadt darabokat kivitték a MÉH-be, én éppen ott turkálgattam aprólékok után, s bevallom, akkor az R 20-asból is vittem haza egy szatyorral.
Amikor meglátja a fogaskerekeket, színes ellenállásokat és anyacsavarokat, már tudja hová, milyen kompozícióba építi be, vagy csak gyűjti, gyűjtögeti az aprólékot azzal, hogy majdcsak jó lesz valamire?
- Van, amit csak úgy gyűjtök. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy fogaskerék láttán nem indulnak be az én fogaskerekeim is. Ez olyan, mint a tájképfestés, amit hosszú éveken át műveltem. A kollázsfestést ugyanolyan szabályok szerint kell művelni, mintha az ember rendes ecsettel fest, csak itt pluszba jön a plasztika. S ha valamilyen alkatrész kell a képemhez, az benne van a dobozban. Fontos, hogy legyenek ilyenek a raktáron, mert ezt nem lehet úgy csinálni, hogy az ember szétszed egy kempingrádiót, s ami benne van, azt felragasztja különféle képekre. Úgy olyan hajánál fogva előrángatott valami az egész. Az alkatrészek elhihető absztrakt képszerkezetet kell, hogy teremtsenek.
Minek tartja magát?
- Vad expresszionistának. Azt mondta nekem egy bácsi a Szegedi Konzervgyárban megrendezett tárlatomon, hogy olyanok a képeim, mint a fékcsikorgás. Muszáj rájuk odafigyelni, ugyanúgy, mint amikor nagyot fékez egy autó az utcán. Sokan elnevetik magukat a képeim láttán, s ez nekem jól esik. Úgy gondolom, hogy a nézőt először nem az alkatrészek, hanem a kompozíció fogja meg, aztán persze rádöbben, hogy mi miből van, és mosolyog.
Honnan ez a tevés-vevés, szerelhetnék?

Apám és a bátyáim is építettek rádiókat. Amikor például az apám a dinamikus hangszórók finom szerkezetét tekercselte, halálos csendben kellett ülni. A bátyámék készítették el az első cserkész rövid hullámú rádiót Szekszárdon. Én, mivel hat évvel fiatalabb voltam a bátyámnál, akkoriban amolyan lándzsahordozó voltam. Nekem kellett visszahoznom a nyílvesszőket, amikor a nagyok lövöldöztek. De aztán egyszer megdühödtem, és kilenc-tíz esztendős koromban csináltam egy villanymotort, amely szépen be is indult. Rögtön hívtam apámat, nézze meg, de mire bejött, addigra lángolt a vezeték a falban. Úgy emlékszem, hatalmas pofonokat kaptam.

Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!



Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában!:Hírek arrow Gyűjtemény



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player


Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player