"Semmi sincs ingyen." Huh, akkor ezzel a jelszóval szüntessük meg allesz cuzammen a TB-t is, miért fizesse a dolgozó a Mari néni nyugdíját, meg gyógyszereit, nem igaz? Vagy ugyenez érvényes akkor az egyházfinanszírozás kérdésében is, ne lázongjanak a kedves hívõk, ha a nem vallásos ember nem akarja fizetni a vallásos ember heti(/napi/havi) "ópiumadagját"az sincs ingyér fizesse aki használja!
Sõt, vonjuk el a könyvtáraktól is a támogatást, fizessen az az ingyenélõ aki nem akarja a könyvet egy olvasás kedvéért megvenni!
Soroljam még?
Elnézést, hogy beledumálok, de most is kapnak valamit-a képzés messze nem ingyenes... Ráadásul ami kvázi ingyenes, az szinte automatikusan értékcsökkentett.
Inkább az a kérdés, eddig miért nem volt tandíj...
Bár valószínûleg nem én vagyok az illetékes, de egy okos emberrel készítettem egy hosszabb interjút, júliusban. Õ ráadásul rendesen érintett az ügyben.
Ezt mondta, szó szerint:- A Fejlesztési részhozzájárulást, miután az államelnök úr elfogadta, nincs jogunk vitatni. Az persze érthetõ, hogy a hallgatók nem örülnek neki. Ha én lennék egyetemista, biztosan én is berzenkednék, bár a tömegdemonstrációt, mint megoldást nem javasolnám akkor sem. Itt a rektori konferencia dönt, s ehhez a döntéshez nyugalom kell. Ha és amennyiben ez a pénzösszeg valóban a nevében foglaltakat hivatott szolgálni, akkor rendben van. Nagyon méltatlan lenne ezekbõl a pénzeszközökbõl a napi mûködést, a rezsit finanszírozni. Ennek továbbra is állami feladatnak kell lennie. Mi a magunk által megtermelt pénzt eddig is fejlesztésre fordítottuk. A hallgató, pedig legyen büszke, hogy az egyeteme az õ pénzén is fejlõdött. Például a fiatalabb testvére, már az õ pénzébõl korszerûsödött intézménybe járhat. Arra gondoltam, hogy az új mérnökképzõ épület alapkövébe, nem a szokásos napilapokat, hanem az éppen az egyetemünkön tanuló tizenötezer diák nevét írjuk le, legyen ez az õ dicsõségük is. A világban nagyon sok egyetem fejlõdik az egykori hallgatóik adományaiból, s az adományozók nevei szerepelnek ezen épületek falán elhelyezett réztáblákon. Ráadásul ez egy igen jelentõs összeg. Lehetõséget nyújt például jelentõs sportösztöndíjakra, illetve kutatói ösztöndíjakra. Én ugyanis azt mondom, hogy az egyetem szellemiségéhez az élsport szellemisége is hozzá tartozik. Egyébként a befolyt összeg 30-50 százalékát nyomon követhetõ módon vissza kell forgatni, a hallgatók ösztöndíjába. A többit viszont fejlesztésekre kell fordítani. Természetesen akkor, ha az állami támogatás nem csökken. A már említett idei elvonást sem értem miféle algoritmus szerint történt. Nem tartom jónak. Sõt, már a tavalyi elvonást sem értettem, aminek az volt az indoka, hogy a szegedi egyetemnek nagy a költségvetése. A mi intézményünk, ugyanis alkalmas arra, hogy nemzetközileg is elismert, használható diplomát adjon a hallgatóinak. Fájdalmas lenne, hogy azért kelljen néhány szakunkat elhagyni, mert a „szolidaritás” jegyében mindenkitõl el kell vonni. El kell a magyar felsõoktatás vezetõinek gondolkodni azon, hogy szükség van e Magyarországon 72 felsõoktatási intézményre. Én meg adom a választ is, nincs. Nem olyan politikára van szükség, amely lassan az elvonásokkal, elsorvasztja a nem megfelelõ, nem hatékony intézményeket, hanem egy bátrabb reform kell. Akár egy második integráció.
"Szegeden vonultak utcára elõször a hallgatók" címû cikk írja:
Szerdán délután fehér pólóban, kevés transzparenssel tüntettek az egyetemi hallgatók a Dugonics téren. Eltérõek a vélemények, hogy mennyien voltak nagyjából a tandíj ellen demonstráló fiatalok.
erdekelnenek velemenyek a tuntetesekrol, es magarol az azokat kivalto tandijrol is! foleg hallgatok nezeteire lennek kivancsi, peldaul arra, hogy mindenki kelloen informaltnak erzi-e magat a temaban, vagy ha mar kiejtik valahol a tandij szot, akkor annak termeszetszeruen kovetkezmenye-e egy-ket, vagy tobb, kisebb-nagyobb tuntetes?
2006-09-15 10:33: Szegeden vonultak utcára elõször a hallgatók
Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!
Szeged
Universitas Szegeden vonultak utcára elõször a hallgatók