(MTI) - Az egyetem elnökének érmével tüntette ki posztumusz Carl Lutzot, a holokauszt idején Budapesten zsidók tízezreinek életét megmentõ svájci diplomatát kedden az amerikai fõvárosban mûködõ George Washington Egyetem (GWU).
Steven Knapp, a GWU elnöke felidézte, hogy Carl Lutz az életét kockáztatva 62 ezer embert, a holokauszt magyar túlélõinek körülbelül a felét, mentette meg. A svájci nagykövetség helyettes konzulja 76 "védett házat" hozott létre, azt állítva, hogy azok a diplomáciai misszió melléképületei. Egyedül az Üvegházban háromezren találtak menedéket, és abban mûködött a Cionista Ifjúsági Mozgalom is. Lutz védõútleveleket állított ki, és 1944-ben embereket emelt ki az osztrák határ felé elindított halálmenetekbõl.
Knapp azt is elmondta, hogy Lutz, aki 18 évesen az Egyesült Államokba emigrált, a GWU-n szerezte meg a baccalaureátusi fokozatot.
Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzora személyes hangú beszámolóban elevenítette fel, hogy õt és családját is Carl Lutz mentette meg. Elmondta, hogy hazafias magyar családból származik, amelyet a német megszállás után a sárga csillag viselésére kényszerítettek, amikor õ kilencéves volt. Apjának sikerült védõleveleket szereznie, de a család végül egy védett házból a gettóba átszökve menekült meg a pusztulástól.
Gati elmondta, hogy a fontos dokumentumoknak tûnõ védõokmányok kibocsátásának ötlete Lutztól származott, mert õ értette a német bürokratikus gondolkodásmódot és azt, hogy a németek legalább a látszatát meg akarták õrizni a szívélyes kapcsolatoknak a semleges országokkal
"A rossz hír az, hogy Magyarország zsidó közössége - amelynek létszáma mintegy 250-300 ezer ember, ha a részben zsidókat is ide számítjuk - fenyegetve van és fenyegetve érzi magát. A jó hír az, hogy e közösség bátran és politikai jártassággal néz szembe az új realitással" - jellemezte a mai magyarországi helyzet a professzor.
Walter Reich, a GWU professzora a napjainkban folytatott holokausztoktatásról beszélt. Elmondta, hogy az irányítása alatt álló Jichak Rabin Emléktanszék legnagyobb adományozója a holokausztot ugyancsak a budapesti gettóban átvészelt Tauber László orvos volt, aki egy idõben maga is tanított a GWU-n. Reich, aki korábban a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója volt, kitért arra is, hogy az emlékezést kiforgatva sokan az Izrael-ellenesség táplálására próbálják meg felhasználni a vészkorszakot.
A kitüntetést Carl Lutz lánya, a magyarul kitûnõen beszélõ Agnes Hirschi vette át, aki 1944-ben Budapesten élte át a szovjet ostromot.
"Apám úgy gondolta, hogy elkötelezett keresztényként - metodista volt - nem tûrheti el a zsidók üldöztetését és meggyilkolását. Védelmezni és segíteni akarta õket, úgy érezte, hogy ezt Isten adta feladatául" - jelentette ki.
Hirschi elmondta, hogy Svájc csak 1995-ben ismerte el Carl Lutz érdemeit. Az egykori diplomata 1975-ben hunyt el. A tervek szerint ugyanakkor a svájci televízió nyáron dokumentumfilmet mutat be róla, és alakja - a kanadai William Hope megszemélyesítésében - megjelenik a hamarosan a mozikba kerülõ, Walking with the Enemy címû amerikai filmben is. (Az igaz történeten alapuló alkotásban a sorstársai megmentése érdekében nyilas egyenruhát öltõ Rosenbaum Tibor, a kisvárdai rabbi fiának szerepében Jonas Armstrong, Horthy Miklós szerepében pedig az Oscar-díjas Ben Kingsley látható majd.)
Agnes Hirschi felhívta a figyelmet arra, hogy a GWU épületében megtekinthetõ a zsidómentõ svájci diplomata tevékenységérõl a budapesti Carl Lutz Alapítvány kezdeményezésére létrehozott kiállítás is.
Lutzot, akit háromszor terjesztettek fel Nobel-békedíjra, a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza kitüntetésben részesítette. A GWU elnöki érmét más kiválóságok mellett megkapta Mihail Gorbacsov és Simon Peresz is.
,
Hírközpont
Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!