|
(MTI) - Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország egy nagy, felívelõ korszak küszöbén áll, ezért az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni: "erõsek és egységesek vagyunk". A kormányfõ vasárnapi évértékelõ beszédében azt is mondta, senki nem gondolta volna néhány éve, hogy Magyarország képes lesz a saját lábára állni és az uniós átlagot meghaladó növekedést elérni.
A miniszterelnök hét héttel az országgyûlési választás elõtt tartott, tizenhatodik évértékelõ beszédében, a teltházas Millenáris Teátrumban azt mondta: a magyar gazdaság több mint egy évtizede nem produkált olyan jó eredményeket, mint ma. Ki gondolta volna néhány éve, hogy éppen Magyarországnak lesz ereje, hogy megadóztassa a bankokat, a multikat és csökkentse a rezsit? Hogy Magyarország tudja letörni az inflációt, 3 százalék alá szorítani a költségvetési hiányt, ezzel eminenssé válni az unión belül? Ki gondolta volna, hogy Magyarország lesz az, ahol nõni fognak a bérek és a foglalkoztatottság? Hogy képesek leszünk az uniós átlagot meghaladó stabil gazdasági növekedést elérni? Hogy éppen Magyarország lesz képes hazaküldeni a Nemzetközi Valutaalapot és a saját lábára állni? - kérdezte, hozzátéve: az eleinte durván támadott magyar megoldásokat mára mások is átvették.
Orbán Viktor kitért 2010-es választási gyõzelmükre, mondván: az emberek leváltották azt a politikai-gazdasági rendszert, amely a kommunizmus megdöntése után épült fel, és amelynek felépítésében õk is részt vettek. Pontosabban "amelyet korábban sikertelenül próbáltunk megjavítani", mert az 1998 és 2002 közötti négy év nem volt elég erre, majd "visszajöttek a kommunisták, illetve a szocialisták és az oldalkocsis liberálisok, és 2010-re tönkrevágták az országot", a fényes álmokat elnyelte "a nagy posztkommunista bendõ" - fogalmazott. Véleménye szerint 2010 elõtt a nemzeti érdeknek se megtestesítõje, se képviselõje nem volt, helyette a fékek és ellensúlyok, valamint a szabad piac nevében "a labancok és megbízóik kényük-kedvük szerint alakították a dolgokat". A posztkommunista rendszer nem tudta bizonyítani gazdasági, társadalmi és erkölcsi fölényét a régivel szemben, ezért 2010-re betelt a pohár, és a magyarok újabb, második rendszerváltás mellett döntöttek, a Fidesz-KDNP pedig másodszor is rendszerváltó erõvé vált - folytatta.
A kormányfõ szerint a magyarokat új nemzeti és politikai közösséggé kellett szervezni, ezért volt szükség új alaptörvényre, amiért köszönetet mondott Schmitt Pál akkori köztársasági elnöknek. Az ország szuverenitását helyre kellett állítani, rendet kellett teremteni, új szerzõdést kellett kötni az önkormányzatokkal és új megállapodást az állam és az emberek között a méltányos közteherviselés érdekében - sorolta. A miniszterelnök azt mondta, kormányának legfõbb célja a közösség megerõsítése volt, mert a sikeres Magyarország feltétele az erõ, az életerõs állam és a cselekvõképes kormány.
Szerinte Magyarország mára "lelkében és szellemében is megfiatalodott", már nem az az ország, mint amelyik négy éve volt. "Azzal, hogy megváltoztattuk a jelenünket, megváltoztattuk a jövõnket is, más jövõnk lesz, mint amit a londoni vagy a brüsszeli jósdák papjai jövendöltek. Már ha a szavazók is úgy akarják" - mondta. Szólt arról, hogy a multik és a fogyasztók, a bankok és a devizahitelesek, a monopóliumok és a vásárlók közötti konfliktusokat nem õk robbantották ki, már a kormányváltáskor is megvoltak, és Magyarország mindenhol vesztésre állt.
"2010-ben azt kellett eldöntenünk, hová állunk a ringben, és mi a piros-fehér-zöld sarkot választottuk. Azóta több menetet megnyertünk, de a küzdelemnek nincs vége" - fûzte hozzá, megjegyezve: negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve, de még mindig sokaknak nincs munkája, kevesebbet kell fizetni a gázért, a villanyért és a távfûtésért, de még mindig többet, mint igazságos lenne, nõtt a minimál- és az átlagbér, de messze vagyunk még a biztonságtól és a kényelmes élettõl. "Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az idõskor biztonságát. Ingyen ezután sem fogunk kapni semmit, csak azt, amit magunknak kiharcolunk. Az elmúlt években ezt tettük, és jól tettük, ebbõl most is erõt meríthetünk" - mondta. Orbán Viktor úgy látja, két út áll Magyarország elõtt, két erõ között választani, "a második rendszerváltás" ereje és a posztkommunista rendszer között, a jövõ és a múlt, "a jövõépítés és a posztkommunista restauráció" között. Magyarország egy nagy, felívelõ korszak küszöbén áll - folytatta -, "ezt kell most átlépnünk együtt", amihez ki kell tartani a "keresetlen, világos és egyenes beszéd mellett", és nem szabad visszacsúszni a "hímezés-hámozás, egyfelõl-másfelõl" világába, ahol egy "ordas nagy hazugságról" azt mondják, nem bontották ki az igazság minden részletét, és "ahol a képünkbe vághatják, hazudtunk reggel, éjjel meg este". Utalt Simon Gábor volt szocialista politikus osztrák számlán tartott vagyonára mint a baloldal és a rendszerváltás szimbólumára. A pártvezetõ, aki az éhségmenet élén vonul, "közben százmilliókat meneteltet ki külföldi számlájára" - fogalmazott.
Orbán Viktor szerint a magyaroknak 2010-re elegük lett abból a politikából, amely mindig csak azt lesi, miként feleljünk meg a Nyugatnak, a bankároknak, a nagytõkének vagy a külföldi sajtónak. Hozzátette, még mindig elcsodálkozik azon, honnan veszik a bátorságot, hogy elvárják, "mit gondoljunk, hogyan emlékezzünk, milyen célokat tûzzünk ki, mit tegyünk és mit ne". Feltette a kérdést: "helyes döntés volt-e, hogy nem kerestünk alkut sem a posztkommunista rendszert védelmezõ baloldallal, sem a posztkommunizmus fenntartásában pénzügyileg és hatalmilag érdekelt külföldi érdekcsoportokkal, hanem vállalva az éles hazai és külföldi csatákat Magyarország teljes megújítását választottuk?" Azzal folytatta, hogy a választók 2010-ben rájuk bízták az ország gyarapítását, a kormánypártok pedig a köz javára használták a kétharmados felhatalmazást. Ha másképp tesznek, lehet, hogy kényelmesebb lett volna az életük, sok-sok elismerést kaptak volna "a posztkommunizmus haszonélvezõitõl" a dicséretes mértéktartásért. "De nekünk nem kellett a tál lencse, se a harminc ezüst, se a közös gyékény" - mondta.
Hangsúlyozta, nagyon sok lehetõség van még az országban, célul tûzhetõ például a munka utáni adók további csökkentése, hogy itt legyen a legolcsóbb az energia, hogy mindenki, aki akar, dolgozhasson, hogy minden fiatal esélyt adó, jó iskolába járhasson "Kolozsvártól Budapesten át Szabadkáig", és hogy minden fiatal annyi gyermeket vállalhasson, amennyit szeretne. "Az a kérdés, erõs ország leszünk-e, amelyet nem lehet semmibe venni, vagy gyenge, amely kullogva elhordja az irháját, és mindig a rövidebbet húzza" - mondta beszéde végén, kiemelve: itt az ideje, hogy belépjünk abba a jövõbe, amelyért az egész ország négy éve dolgozik. "Mutassuk meg újra áprilisban: erõsek és egységesek vagyunk, nem gazsulálunk senkinek. Mutassuk meg, hogy a magunk útját fogjuk járni" - szólított fel a kormányfõ. Szavai szerint ugyanis "ha nem mi irányítjuk a saját életünket, valaki más fogja". "Fújjátok meg a kürtöket és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - zárta félórás beszédét Orbán Viktor.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere a kormányfõ évértékelõ beszéde elõtti köszöntõjében fontosnak nevezte, hogy világosak legyenek az elvek, az értékek, amelyeket követnek, de közben lássák az aktuális helyzetet is, lássanak el ne csak Brüsszelig, hanem tovább is. Az is fontos ugyanakkor, hogy lássák az embereket, akikért minden történik - mondta a tárcavezetõ, a Magyar Polgári Együttmûködés Egyesület elnöke. Orbán Viktor az egyesület felkérésére mondta el beszédét a Millenáris Teátrumban, nemzeti színû zászlók elõtt, egy Magyarország jobban teljesít feliratú pulpituson. A kormányfõ, a Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt idõszak eseményeit. Az idei volt a tizenhatodik évértékelõje.
|
,
Hírközpont
Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!