(MTI) - A parlamenti kĂ©pviselõk mentelmi jogának szakkĂ©rdĂ©seirõl tartott elõadást Darák PĂ©ter, a KĂşria elnöke, Polt PĂ©ter legfõbb ĂĽgyĂ©sz Ă©s HandĂł TĂĽnde, az Országos BĂrĂłsági Hivatal elnöke az OrszággyĂ»lĂ©s mentelmi bizottságában csĂĽtörtökön.
    Darák PĂ©ter a kĂ©pviselõket megilletõ mentelmi jogrĂłl szĂłlva kifejtette: a demokratikus társadalom nĂ©lkĂĽlözhetetlen eleme a közĂĽgyek nyilvános megvitatása, hogy a megválasztott kĂ©pviselõk szabadon bĂrálhassák a közhatalmat, e vonatkozásban a szĂłlásszabadság gyakorlása demokratikus garanciákat nyĂşjt.
    A szabályozás tartalmazza, hogy a kĂ©pviselõ nem vonhatĂł felelõssĂ©gre megbĂzatásának gyakorlása során, azzal összefĂĽggĂ©sben közölt tĂ©ny, vĂ©lemĂ©ny, illetve leadott szavazat miatt sem kĂ©pviselõsĂ©gĂ©nek ideje alatt, sem azt követõen.
    A fõbĂrĂł kiemelte, hogy az Ăşj szabályozás szerint a mentessĂ©g nem vonatkozik egyfelõl a kĂ©pviselõk polgári jogi felelõssĂ©gĂ©re, másfelõl pedig nĂ©hány bĂ»ncselekmĂ©nyre, Ăgy a közössĂ©g elleni izgatásra, a nemzeti jelkĂ©p megsĂ©rtĂ©sĂ©re, a nemzeti szocialista Ă©s kommunista rendszerek bĂ»neinek nyilvános tagadására, Ă©s a titoksĂ©rtĂ©s egyes eseteire.
    Darák Péter elmondta: a mentelmi jog alkalmazása során a fenti bûncselekményekre alig akad példa, jellemzõek egyfelõl a közlekedési bûncselekmények, másfelõl pedig a rágalmazás, becsületsértés.
    Ezekben a büntetõügyekben az eljáró hatóságoknak a parlament mentelmi bizottságánál kell kezdeményezni az adott ügyre vonatkozóan az érintett képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését ahhoz, hogy ellene egyáltalán folytathassák a büntetõeljárást.
    A polgári jogi felelõssĂ©grõl szĂłlva Darák PĂ©ter arra hĂvta fel a figyelmet: a mentelmi joggal rendelkezõk közĂĽl a bĂrák pĂ©ldául tisztsĂ©gĂĽkkel összefĂĽggĂ©sben nem perelhetõk, csakis a munkáltatĂłjuk, felvetõdik a kĂ©rdĂ©s, hogy nem lenne indokolt ezt a megoldást a kĂ©pviselõk esetĂ©ben is alkalmazni.
    A fõbĂrĂł kitĂ©rt arra is, hogy a nemzetközi bĂrĂłi gyakorlatban a kĂ©pviselõknek több kritikát kell elviselniĂĽk, e vonatkozásban fokozott tĂ»rĂ©si kötelezettsĂ©g vonatkozik rájuk, ez azonban a magyar joggyakorlatban "nagyon szĂ»rten" jelenik meg, nincs jelentõs kĂĽlönbsĂ©g a közszereplõk Ă©s a magánszemĂ©lyek ilyen jellegĂ» tĂ»rĂ©si kötelezettsĂ©ge között.
    Polt PĂ©ter - aki nĂ©hány Ă©ve könyvet Ărt a mentelmi jog kĂ©rdĂ©seirõl - elõadásában kiemelte: a szabályozási terĂĽlet több pontján is nehezen megoldhatĂł, vitatott kĂ©rdĂ©sek merĂĽlnek fel, pĂ©ldául, hogy minden egyes eljárásban a mentelmi bizottsághoz kell-e fordulniuk a bĂ»nĂĽldözõ hatĂłságoknak, vagy bizonyos eseteknĂ©l saját hatáskörben dönthetnek Ăşgy, hogy megszĂĽntetik a mentelmi joggal rendelkezõ ellen az eljárást.
    A legfõbb ĂĽgyĂ©sz a jogalkalmazĂłi problĂ©mák közĂ© sorolta annak megĂtĂ©lĂ©st, hogy mi tartozik a kĂ©pviselõ "megbĂzatásának gyakorlása során, azzal összefĂĽggĂ©sben" elkövetett cselekmĂ©nyek közĂ©, Ă©s mi az, ami azon kĂvĂĽl esik. A magyar joggyakorlat meglehetõsen szĂ»kĂtõ mĂłdon Ăşgy Ă©rtelmezi, hogy szinte csak a parlament falai között lehet valami a kĂ©pviselõi megbĂzatással összefĂĽggõ, elsõsorban a plenáris, vagy bizottsági ĂĽlĂ©sen elhangzottak, de pĂ©ldául egy sajtĂłtájĂ©koztatĂłnál már ez sem egyĂ©rtelmĂ», miközben az uniĂłs szervek ugyanezt jĂłval szĂ©lesebben Ă©rtelmezik Ă©s a választĂłkkal valĂł kapcsolattartást is e körben Ă©rtĂ©kelik.
    Polt PĂ©ter ugyanakkor arra is felhĂvta a figyelmet: EurĂłpa többi országában ismeretlen az a magyar megoldás, hogy a kĂ©pviselõk szabálysĂ©rtĂ©si ĂĽgyeire is kiterjed a mentelmi jog.
    HandĂł TĂĽnde elmondta: a bĂrĂłi hivatal bĂrák mentelmi ĂĽgyeiben jár el. A magánvádas ĂĽgyek többnyire a bĂrĂł intĂ©zkedĂ©seit, eljárását, döntĂ©sĂ©t, kifogásolják, aminek nem ez a megfelelõ formája, hanem az adott ĂĽgyben benyĂşjtott fellebbezĂ©s, ezĂ©rt az ilyen, bĂrĂłi mentelmi jog felfĂĽggesztĂ©sĂ©re irányulĂł beadványokat elutasĂtja a hivatal. Ugyanakkor a közvádas ĂĽgyekben, ahol az ĂĽgyĂ©szsĂ©g kĂ©ri a bĂrĂł mentelmi jogának felfĂĽggesztĂ©sĂ©t, a hivatal továbbĂtja a vádhatĂłság beadványát a köztársasági elnökhöz, aki eleget tesz a kĂ©rĂ©snek Ă©s utat nyit a bĂrĂł elleni eljárásnak. Tavaly nyolc bĂrĂł ellen indult ilyen mĂłdon bĂĽntetõeljárás.
    Ugyanakkor a bĂrĂłi hivatal vezetõje megjegyezte azt is: nem erõsĂti az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, hogy olyan bĂrĂł is ĂtĂ©lkezhet, aki ellen bĂĽntetõeljárás folyik, akár Ă©ppen az igazságszolgáltatás tisztasága elleni bĂ»ncselekmĂ©ny miatt.
    A hivatal vezetõje elmondta: a mentelmi joggal rendelkezõk elleni magánvádas ĂĽgyekben gyakran jelent problĂ©mát, hogy teljesen alaptalan feljelentĂ©sek is Ă©rkeznek a bĂrĂłságra, amely indokolatlan, jogi szempontbĂłl Ă©rtelmezhetetlen ĂĽgyekben is kĂ©nytelen megkeresni a mentelmi bizottságot. A megoldás az lehet, hogy azokban az esetekben, amikor már a feljelentĂ©sbõl egyĂ©rtelmĂ», hogy az nem alkalmas bĂ»ncselekmĂ©ny megállapĂtására, az eljárást meg kell szĂĽntetni. A mentelmi joggal járĂł többletvĂ©delem ugyanis nem fordulhat a visszájára: a törvĂ©ny elõtti egyenlõsĂ©g sĂ©relmĂ©t jelentenĂ©, ha a nyilvánvalĂłan alaptalan feljelentĂ©sek esetĂ©n nem lehetne az eljárást a lehetõ legkorábban megállĂtani.
    A bizottsági ĂĽlĂ©sen Simon Gábor, a testĂĽlet szocialista alelnöke felvetette, hogy nemrĂ©g Orbán Viktor miniszterelnöknek volt hasonlĂł - nyilvánvalĂłan minden alapot nĂ©lkĂĽlözõ - mentelmi ĂĽgye, ahol a beadvány Ă©rtelmezhetetlen volt, a bĂrĂłság mĂ©gis továbbĂtotta a parlamenti bizottsághoz az ĂĽgyet. Továbbá szĂłba kerĂĽlt az is, hogy a közvĂ©lemĂ©ny gyakran csak arrĂłl Ă©rtesĂĽl, ha valakinĂ©l felmerĂĽlt a mentelmi jog felfĂĽggesztĂ©sĂ©nek kĂ©rdĂ©se, de arrĂłl nem, hogy milyen sĂşlyĂş esetrõl van szĂł, illetve van-e bármi alapja a kezdemĂ©nyezĂ©snek.
    A bizottsági ĂĽlĂ©sen elhangzott, hogy a KĂşria bĂĽntetõ kollĂ©giuma május elejĂ©n adott ki a mentelmi joggal összefĂĽggõ állásfoglalást, de ha szĂĽksĂ©ges jogegysĂ©gi döntĂ©sre is sor kerĂĽlhet a kĂ©rdĂ©sben, a mentelmi jog kĂ©rdĂ©sköre mĂ©g pontosĂtásra szorul.
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!