(MTI) - A Kúrián komoly értékek teremtõdnek, ezek megörökítése a célja a legfelsõbb bírói fórum idén elõször megjelent évkönyvének - mondta Darák Péter fõbíró a kiadvány bemutatóján a Kúria épületében szombaton.
A Kúria elnöke elmondta: a bizalom alapja az érdeklõdés, amelyet a nyílt nappal is igyekeznek kiszolgálni. Ez különösen fontos egy olyan idõszakban, amikor "a közintézmények iránti bizalom nem a legmagasabb". A tavaly megrendezett elsõ kúriai nyílt napon másfél ezer látogatót fogadtak, most szombaton pedig már kora délelõtt sorban álltak a bejáratnál az érdeklõdõk, hogy megtekintsék az épületet - tette hozzá a fõbíró.
Viviane Reding uniós biztosnak a magyar bíróságok függetlenségét megkérdõjelezõ nyilatkozataival kapcsolatos újságírói felvetésre a Kúria elnöke úgy válaszolt: ha az igazságszolgáltatást érik szakmai kritikák, arra reagálni kell, az Európai Bizottság tagja azonban politikus, nyilatkozataira tehát nem a bírósági szervezetnek kell megadnia a választ.
Az évkönyv bemutatóján részt vevõ Solt Pál, a legfelsõbb bírói fórum 1990 és 2002 közötti elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: nem látja az ítélkezés függetlenségének veszélyét Magyarországon.
A volt fõbíró a kúriai évkönyv kapcsán kiemelte: nem pusztán névváltoztatás, hogy tavaly óta Legfelsõbb Bíróság helyett Kúriának hívják a legfelsõbb bírói fórumot, hiszen nem csupán az egyik a magyar bíróságok közül. Elõdje, a Legfelsõbb Bíróság évtizedeken át küzdött azzal, hogy elárasztották a fellebbezési ügyek, holott egy ország legfelsõbb bírói fórumának feladata nem egyedi ügyek eldöntése, hanem az ország ítélkezési gyakorlatának egységesítése, fejlesztése. A helyzet mára jelentõsen változott, a Kúria tavaly óta nagy erõfeszítéseket tesz a jogegység biztosítása, fejlesztése érdekében, számos joggyakorlat-elemzõ csoport létesült, amelyekben kúriai bírák és a tudomány képviselõi vizsgáljak az ítélkezési gyakorlatban jelentkezõ olyan elvi problémákat, melyek tisztázása nagy súlyú, jelentõs számú egyedi ügy megnyugtató eldöntését segíti elõ - fejtette ki Solt Pál.
A mintegy százoldalas évkönyv Áder János köszöntõjével kezdõdik, amelyben a köztársasági elnök leszögezi, hogy jogállam és jogegyenlõség nem létezhet független igazságszolgáltatás nélkül.
A kiadvány részletesen bemutatja a legfelsõbb bírói fórum hatásköreit, feladatait, szervezetét és ügyforgalmát, továbbá több vezetõjének és bírájának személyes vallomását életútjáról, hivatásához és a Kúriához fûzõdõ viszonyáról. Az évkönyv tartalmazza néhány nagy jelentõségû, a laikus közönség érdeklõdésre is számot tartó döntés rövid, közérthetõ leírását, így többek között a közös tulajdon, illetve házastársi közös vagyon megszüntetése, üzletrész adásvételi szerzõdés, az áfa és az uniós jog viszonya, alkotmányos rend megváltoztatásának bûncselekménye, illetve egy ismert sportoló megölése ügyében.
A kiadvány (amelyet Kende Katalin szerkesztett) bemutatóját a Budapest 100 elnevezésû rendezvénysorozatba illeszkedõ kúriai nyílt nap részeként tartották meg.
A kúriai nyílt napon az érdeklõdõk megtekinthetik az elnöki dolgozószobát, fogadótermet, dísztermet, rabmegõrzõt, és eközben tájékoztatást kapnak többek között a Kúria eredeti, Kossuth téri épületébõl származó Justitia-szobor kálváriájáról, a tárgyalótermekben pedig fiatal jogászok mutatják be a tárgyalások menetét.
A Markó utcai épület elõcsarnokában a Kúria múltjáról a Néprajzi Múzeummal közösen létrehozott tárlaton korabeli bútorok, épületbelsõket ábrázoló grafikák, rajzok, fotók, bírói pecsétek és más használati tárgyak idézik fel azt az idõszakot, amikor a Kúria még az eredeti Kossuth téri Igazságügyi Palotában mûködött, amely ma a Néprajzi Múzeumnak ad otthont.
,
Hírek
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!