(MTI) - Kiemelkedõ jogászi teljesĂtmĂ©ny az Ăşj polgári törvĂ©nykönyv (Ptk.) javaslata a KĂşria szerint - mondta a legmagasabb bĂrĂłi fĂłrum polgári kollĂ©giumának vezetõje az MTI-nek.
Wellmann György hangsĂşlyozta: a magánjogi kĂłdex nemcsak egy jogszabály a sok ezerbõl, hanem az alaptörvĂ©ny után talán a legjelentõsebb törvĂ©ny, amely az emberek Ă©s a jogi szemĂ©lyek - civil, illetve gazdasági szervezetek - jogviszonyainak (szemĂ©lyi, illetve vagyoni) tĂşlnyomĂł rĂ©szĂ©t szabályozza. Ráadásul az Ăşj Ptk. a korábbinak több mint a kĂ©tszerese, mintegy 1600 paragrafus, amely magába olvaszt több, korábban önállĂł törvĂ©nybe foglalt jogterĂĽlet is, Ăgy pĂ©ldául a családjogot vagy a gazdasági társaságokra vonatkozĂł szabályozást.
  Â
Az új kódex a magánjogi jogviszonyok lehetõ legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvben. A néhány paragrafusból álló bevezetõn és a záró rendelkezéseken túl félszáz paragrafus foglalja össze az ember mint jogalany témakörét, mintegy négyszáz a jogi személyekre vonatkozó szabályozást, mintegy kétszáz a dologi jogot, mintegy hatszáz a kötelmi jogot, azaz a szerzõdésekre vonatkozó szabályozást, és mintegy száz paragrafus tárgyalja az öröklési jogot. Továbbra is külön törvényben marad az egyedi munkaszerzõdések és a szellemi alkotások - iparjogvédelem, szerzõi jogok - területe.
  Â
A Vékás Lajos akadémikus vezetésével másfél évtized alatt elkészült új Ptk.-javaslat a jelenlegi törvénykönyvnek hozzávetõleg a felét õrizte meg, a negyedét korrigálta, egy másik negyedrészében pedig lényegileg megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott - mondta el a kollégiumvezetõ.
  Â
A javaslat általános indokolására hivatkozva kifejtette: a kodifikáciĂł során a lĂ©tezõ, Ă©lõ jogbĂłl indultak ki, Ă©s ahol lehetsĂ©ges, fenntartották azt, csakis ott Ă©s annyiban változtattak, ahol Ă©s amennyiben a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok miatt valĂłban szĂĽksĂ©ges volt. A kodifikáciĂł során ĂşjĂtĂł, alternatĂv megoldásokat sem fogadtak el, ha azok tĂşlzott bizonytalanságot okoztak volna. Ugyanakkor a nĂ©gy Ă©vtizedes államszocialista berendezkedĂ©se során vĂ©gletekig leegyszerĂ»södött magánjogi forgalom viszonyai között eltĂ»nt számos jĂłl mĂ»ködõ jogtechnikai megoldás, ezĂ©rt a piacgazdaság viszonyainak Ăşjra meghonosĂtása után kĂ©t Ă©vtizeddel szĂĽksĂ©gessĂ© vált az árnyaltabb, Ăşj viszonyokat jobban rendezõ polgári jogi szemlĂ©let.
  Â
A szakember elmondta: az 1953 Ă©s 1959 között kĂ©szĂĽlt jelenlegi Ptk.-t eddig több mint másfĂ©l száz alkalommal mĂłdosĂtották, tĂşlnyomĂłrĂ©szt a rendszerváltás után. A szakmában már az 1990-es Ă©vekben teljes egyetĂ©rtĂ©s alakult a tekintetben, hogy szĂĽksĂ©g van Ăşj kĂłdexre. A javaslat nem választ egyetlen kĂĽlföldi mintát, de merĂt az Ăşj kĂĽlföldi magánjogi kĂłdexekbõl, általában a nemzetközi gyakorlatbĂłl, kĂĽlönös tekintettel a magyar jogot közvetlenĂĽl is befolyásolĂł uniĂłs szabályozásra, amely szervesen beĂ©pĂĽlt pĂ©ldául a fogyasztĂłvĂ©delembe vagy a társasági jogba. Ezen tĂşlmenõen az Ăşj Ptk. nagymĂ©rtĂ©kben hasznosĂtja a felsõbb bĂrĂłsági gyakorlatban kikristályosodott megoldásokat - mondta a KĂşria kollĂ©giumvezetõje. KĂ©rdĂ©sre válaszolva hangsĂşlyozta: maga is rĂ©szt vett az Ăşj Ptk. elõkĂ©szĂtĂ©sĂ©ben, Ă©s a politika rĂ©szĂ©rõl semmifĂ©le elvárást nem tapasztalt.
  Â
A kodifikáció mindvégig szakmai mederben maradt, a legélesebb viták is szigorúan jogdogmatikai kérdések körül forogtak, ilyen volt például, hogy a társasági jog önálló törvényben maradjon, vagy az új kódex része legyen - jegyezte meg Wellmann György.
  Â
Az Ăşj Ptk. általános indoklása szerint "egy szociális elemekkel átszõtt" piacgazdaság magánjogi feltĂ©teleit kĂvánja megteremteni elsõsorban a magánautonĂłmia szĂ©les körĂ» biztosĂtásával, amelynek alapja a magántulajdon teljes körĂ» elismerĂ©se, továbbá a szerzõdĂ©s, illetve az egyesĂĽlĂ©s Ă©s társulás szabadsága.
  Â
Wellmann György kifejtette: az Ăşj kĂłdex mellett nem lesz önállĂł kereskedelmi törvĂ©ny, a javaslat magában foglalja az ĂĽzleti világ professzionális szereplõinek Ă©s a magánszemĂ©lyeknek a magánjogi viszonyait is. EzĂ©rt pĂ©ldául a kötelmi jog általános szabályait Ăşgy kellett megalkotni, hogy azok ne csak a magánszemĂ©lyek egymás közti kapcsolatát, hanem a kereskedelmi forgalom szerzõdĂ©seit is kĂ©pesek legyenek rendezni, Ăgy a kötelmi jog szabályozása erre az utĂłbbi, magasabb követelmĂ©nyszintre Ă©pĂĽl. Ahol viszont szĂĽksĂ©ges, ott speciális rendelkezĂ©sek vonatkoznak a fogyasztĂłkra - akik az Ăşj Ptk. szerint csak termĂ©szetes szemĂ©lyek lehetnek - azĂ©rt, hogy a piacgazdaság szigorĂşbb követelmĂ©nyei között is mĂ©rsĂ©keljĂ©k kiszolgáltatottságukat.
  Â
A gazdasági forgalom igĂ©nyeinek magasabb szintĂ» kielĂ©gĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben a javaslat tartalmazza többek között a versenyeztetĂ©si eljárásban törtĂ©nõ szerzõdĂ©skötĂ©s, illetve a szerzõdĂ©sátruházás szabályait Ă©s Ăşj szerzõdĂ©stĂpusokat, pĂ©ldául a faktoring-, a lĂzing- Ă©s a bizalmi vagyonkezelõi szerzõdĂ©st, illetve az áruforgalom terĂĽletĂ©n a közvetĂtõi, a forgalmazási Ă©s a franchise szerzõdĂ©st. A szerzõdĂ©si fegyelem erõsĂtĂ©se Ă©rdekĂ©ben pedig szigorĂşbbá válnak többek között a szerzõdĂ©sszegõ károkozĂł kimentĂ©sĂ©nek szabályai.
  Â
A KĂşria kollĂ©giumvezetõje arra is felhĂvta a figyelmet, hogy a kötelmi jog terĂĽletĂ©n minden bizonnyal mĂ©g Ă©vekig párhuzamosan kell alkalmazni a rĂ©gi Ă©s az Ăşj Ptk.-t, hiszen az Ăşj kĂłdex csak a hatálybalĂ©pĂ©sĂ©t követõen megkötött szerzõdĂ©sekre alkalmazhatĂł, a korábbi szerzõdĂ©sekbõl pedig mĂ©g Ă©veken keresztĂĽl származhatnak jogviták. A kormány rövidesen tárgyalja az Ăşj Ptk.-t, azután kerĂĽlhet sor a parlamenti vitára. A törvĂ©ny feltehetõen az idĂ©n õsszel törtĂ©nõ megszavazását követõ egyĂ©ves felkĂ©szĂĽlĂ©si idõ után lĂ©p majd hatályba, várhatĂłan a jövõ Ă©v második felĂ©ben vagy 2014. január 1-jĂ©n.
Hozzászólások Kedves Olvasó! Jelentkezzen be és akkor hozzászólhat a témához!