 A Palánk Ószeged része. A palánk gyerekkorunk szép emléke. A
Palánkban filmet forgattunk. Volt benne házibuli, tánc, csók. Mivel anno a csók
zsenánt lett volna a vásznon, valójában nem volt csók. Mindössze annyit vett
fel az operatõr, hogy abból következtetni lehetett a csókra.
A palánkra sokat dobáltunk. A kosárlabdát már az
általánosban elkezdtĂĽk. A kĂ©zilabdával egyĂĽtt. Anti bá', a tornatanár Ăgy
ösztökĂ©lt: „olyan vagy, mint egy Ăłlommadár". Mozogjá már...
Aztán a gimiben folytattuk a kosarazást. Feri bá', edzõnk
meglátta bennünk az õstehetséget. Együtt róttuk a köröket a csapat felsõs
tagjaival. Különösen a téli alapozások alkalmával. Sutyival és Andrissal, és
persze Balival...
Egy alkalommal jött Pista bá', a konkurens atléták edzõje,
Ă©s kinyilvánĂtotta a lĂ©nyeget: „fiaim, tudjátok meg, hogy aki lábbal nyĂşl a
labdához, csibész, aki csak kézzel, az csak félig csibész...
Mit mondhatott erre a sportoló? Hagyjuk nyitva a kérdést... |
,
Blog
Hozz�sz�l�sok Kedves Olvas�! Jelentkezzen be �s akkor hozz�sz�lhat a t�m�hoz!