(MTI) - Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ad otthont annak a nemzetközi konferenciának, melyet a családon belüli erõszakról a Bírónõk Egyesülete rendez szerdán. Galajda Ágnes bíró, az egyesület elnöke mérföldkõnek nevezte a kapcsolati erõszak új büntetõ törvénykönyvben történõ szabályozását.
A konferencián többek közt elõadást tart a kínai delegáció vezetõje, az ottani legfelsõbb bíróság tagja és egy amerikai elõadó is. Egy magyar résztvevõ a cigány kultúrán belüli helyzettel foglalkozik, egy másik pedig a Közép-Európai Egyetem 26 országra vonatkozó kutatásának eredményét ismerteti.
Galajda Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erõszak a világ számos országában, a legkülönbözõbb kultúrákban megfigyelhetõ és sokféle választ próbálnak adni rá. Ezek megismerése, összehasonlítása sokat segíthet a probléma kezelésében, ezért nagy jelentõségûek a bírák számára szervezett nemzetközi tréningek, tapasztalatcserék.
Az áldozatok számára két nagyon fontos válasz adható: az önálló törvény és a megfelelõ távoltartás. Magyarországon a családon belüli erõszakkal kapcsolatos távoltartást büntetõügyekben 2006, egyéb ügyekben 2009 óta lehet elrendelni. Büntetõ ügyekben meglehetõsen ritka ez az intézkedés, évente alig néhány tucatnyira kerül sor, más ügyek kapcsán viszont az elmúlt években kétezret meghaladóan rendelték el - mondta a Fõvárosi Törvényszék bírája.
Galajda Ágnes mérföldkõnek nevezte, hogy a magyar szabályozásban az új büntetõ törvénykönyv részeként július 1-jétõl hatályba lép a kapcsolati erõszakra vonatkozó tényállás.
A szakember üdvözölte, hogy az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is kiterjed, és azt is büntetni rendeli, ha az elkövetõ bántalmazza, megalázza vagy a közös vagyon elvonásával súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértõ magatartást tanúsít.
E bûncselekmény megvalósulásának feltétele az együttélés, ám a büntethetõség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett és az elkövetõ korábban élt egy háztartásban. A törvény lehetõséget biztosít arra is, hogy az elkövetõt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. Ilyen ügyekben az eljárás csak a sértett indítványára indulhat el, a bûncselekmény két évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható. Súlyosabb esetben a büntetés akár öt évig is terjedhet és az eljárást hivatalból kell megindítani.
,
Hírek
Hozzszlsok Kedves Olvas! Jelentkezzen be s akkor hozzszlhat a tmhoz!